Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)

1911-10-17 / 216. szám

Előfizetési árak: 3 Egész éne 12 K. Vidéken: 16 K. Egy stám Szerkesztőség és káadéswíataf-: Északkeleti Könyvnyomda SjartmánénreM IS. Taehín-ssám: JS4. M/:r>der»**raa dijak a k*adól*ÍHMM»ii>a I KySttér sora 2U fiiíér. HwdM&pA a hqffitá»yeaalté ártja. Miért harcoltunk ? Irta: Kun Béla orsz. képviselő. A képviselőház folyosóján, a puha kana- ‘ pékon, az elnöki, jegyzői szobákban, a Ká- j rohji grófi palotában s a kaszinókban össze- J dugták fejüket a pártok vezetői, a politikai | nagyságok és tanácskoztak az obstrukció megszüntetéséről, a kibontakozásról, a par­lamenti béke helyreállitásáról. Megtörtént az a hihetetlennek látszó dolog is, hogy Tisza István Polónyi Gézával, Andrássyvai, Ká­rolyi Mihálylyal, Apponyival, Kossuth Fe­renccel együttesen tárgyalt, csak Justh Gyula maradt távol a bizalmas beszélgetésről, no­ha őt is meghívták. Első tekintetre világos, hogy e tanács­kozás, mely Polonyit Tiszával összehozta, nem csupán a véderőreformra vonatkozott. A háttérben ott van a választójog ügye, a melyre nézve a fenti tanácskozók többé-ke- vésbé maradi álláspontot képviselnek, ellen­tétben Justh Gyulával, ki a választói jog álta­lánosításának és titkosságának egész lélekkel híve és azt akarja, hogy a mai osztályural­mat teljesen felváltsa a népuralom s egyszer smindenkorra lehetetlenné tétessék, hogy a tnostani romlott választási rendszer érvénye­sülhessen a szavazó polgárokkal szemben. Én elhiszem, hogy a fenti tanácskozók többsége a mostani, pénz-pálinka-puska jel­igéjű választási rendszert szintén elakarja tö­rülni, de akaratuk jámbor óhaj marad, mert célt csakis úgy betűének el, ha a válasz­tójogra nézve justh Gyula nézetéhez csatla­koznának. Ami Tisza Istvánt illeti, róla is jobb sze­retném feltenni, hogy a mostani romlott, pisz kos választási rendszert utálja. De ha utálja, akkor miért engedte meg, hogy a tavalyi munkapárti választások úgy folyjanak le, — mint. a hogy köztudomás szerint lefolytak, a polgárok szabad vélemény-nyilvánitásá jo­gának teljes eltiprásávai ?! Az is köztudomású, hogy romlott válasz tási rendszer nélkül a mai munkapárthoz ha­sonló kormánytöbbséget Magyarországon — összehozni lehetetlen. Tisza István tehát a legjobb esetben is, kénytelen tűrni, hogy a mai romlott rendszer, apresszió és vesztege­tés, meg az eszem-iszom fenmaradjon, mert máskülönben pártjának örökre befellegzett. Már csak ezért sincs Tisza István a választón Jog kérdésben a Justh Gyula álláspontján. Mikor tehát a fenti urak az obstrukció megszüntetéséről tanácskoztak, a dolgok ter­mészetes rendje szerint kísérletet tettek arra, Vállövé idők. (Régi dolgok — uj köntösben.) Irta: iicskei Sulyok Béla. — Sugár Elemér a fiatal kishivatalnok ott sétált most is, mint minden este a Nádudvary ILonkáék háza előtt. Leste, várta a kis arany­szőke hajú angyalt. S ha az ablak meg-meg- reescsent: vágyódástól epedő szemei fürkésző legtapadtak oda. De hiába i Az ablak nem1 nyilt ki s nemi bukkant ki rajta a nevető szemű Ilonka. Pedig de epedve várta. Azért kitartással, legyőzhetetlen vágygyal sétáit to­vább __ Ne m a tavaszi langyos szellő, a virág- fakadás, az akácfaillatos lég késztette, gyúj­totta fel ifjú szivében a szerelem lángját. — Nem a dalos pacsirták, a zümmögő méhecs­kék danája oltották szivébe ez ismeretlen ér­zést. Gyerekkori barátság, testvéri vonzalom kötötte őket össze. Egyháshoz láncolta szi­veiket, egygyé formálta lelkűket. De az ak­kor volt. Az Ilonkából mór nagy leány lett. A város legszebb leánya. Az Elemér is már maga keresi meg a kenyerét. Mindketten — tisztában vannak a szerelem fogalmával. És szeretik most is egymást. Hisz azt a bensp vonzódást, azt az erős kapcsot, amelyet a folytonos együttsét szült, nem' lehet oly köny- nyen elszakitani. A vasat megőrli az idő vas­foga, de az igazi szerelem dacol vele. Mara­dandóvá válik, gyökeret ver a zsenge szív­be. Ezt bizonyították a sokatmondó, epedő pillantások is. De volt egy akadály, amely képes volt ez erős kapcsot, a legbensőbb vonzódást szét­választani. Ilonka gazdag szülőknek a gye­reke volt, akit, mint valami nagyon értékes drágakövet őriztek, dédelgettek. Sugár pedig egy egyszerű kis hivatalnok. Bár nem csúnya gyerek, de szerény fizetésű, kis igényű. Ezért óvták tőle egyetlen leányukat, ezért nem — nyilt ki az ablak, amelyet Sugár oly epedve várt. Egyik hét a másik után telt el, amélkül, hogy egy szót is válthattak volna, hoggs láthatták volna egymást. De Sugár ott sé-> Iáit rendületlen kitartással. A remény egy halván ylsugárávai epedő lelkében. S mikor, néha az eredménytelen séták, várakozások miatt már-már csüggedni érezte magát, e- szébe jutott apjának utolsó szava: Teljesem ingyen kap minden jobb vevő, M sálam esp$t vesz, egy pár cipő sámfát, amely a cipő formáját n*egia*í|a. — Vsrlédi amerikai cipők! — Szolid árak! — Dús választék! TEL E ír 4* h 'J£L TELEFON 252,

Next

/
Thumbnails
Contents