Északkelet, 1911. szeptember (3. évfolyam, 178–202. szám)
1911-09-07 / 183. szám
III. évfolyam. 183 ik sz Im. Csütörtök. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Szerkesztősig és kiadóhivatal : Helyben: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K.! Északkeleti Könyvnyomda Szatmári-Németi Egy szám ára: 4 fillér. Kazinczy'U. IS. Teleion-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők NgHtíér sora 20 fillér. Hirdetések a íegjtitányosabb árért közöltéinek Kelemen Samu beszéde. óriási hatás mellett szóllait feji városunk képviselője a véderő vitában. Beszédét, most csak kivonatosan közöljük, rövidesen egész képezte beszédének az a része, ahol párhuza- terjedelmében leközöljük. Kiemelkedő pontja enot vont a véderő javaslat és a választójog kérdésének megoldása között s azt a kijelentést tette, hogy a miniszterelnök életében a »nem' tudom én« kifejezés jelszó lett. A miniszterelnök kijelentést tett, hogy »általános egyenlő s nem tudom még« miilyen választói jog. Ez a »nem tudom én« olyan kijelentése a miniszterelnöknek, mintha minden komolyság és hozzáértés nélkül kezelné a kezére bízott nagy kérdéseket. A »nem tudom én« választói kérdésnek csak »sohasem lesz« véderő reform lehet a válasz. Pártkülönbség nélkül nagy hatást tett ! Kelemen beszéde. Minden szava érdekes, o- j kos, megfontolni való s e mellett ötletekben ;gazdag. Két szempont áll előttem — kezdi be- j szódét Kelemen —- amikor a véderőjavasla- 1 tokról beszélek. Egyik, jogos-e az uj véradó, i Másik, hogy egy esetleges háborúnak len- í ne-e haszna a javaslatok eredményeiből. Vé- !‘res optimizmus azt hinni, hog jjjfl javaslatok megszavazásával nemzeti vívmányokat kapnánk. A magyar politika súlypontját a szociálpolitikához kell elvinni. A véderőjavaslatra vonatkozó törvények mindegyike egy- egy nagy harcnak az állomása. Nemzetünk legjobbjainak küzdelme micsoda eredményt ért el? Minden nemzetnél a gazdasági politika lép előtérbe. Nálunk sajnos nincs igy. | Poéták vagyunk, rózsát öntözünk és ha jön ja vihar, elpusztítja minden rózsánkat. Ä függetlenségi politika otthagyja rózsafáját, — kardot von, harcotn iakar. At vagyunk hatva az érzéstől, hogy a trón és közöttünki meg- j értésnek kel! lenni. De a megértés kölcsönös j legyen. De ez a megértés, sajnos, bizony I nem kölcsönös. Éles, áthághatatlan ösvény i van köztünk és a trón között. Így válik meg- érthetővé, hogy a mi politikusaink öregségükre mennek ellenzékbe, öregségükre, mikor belátják, hogy hiába volt minden. Justh Gyula is túl a politikai ifjúkoron fájdalmas meggyőződéssel, az egyéb eszközök hiábavalóságának belátásával jutott el a legszélsőbb áramlatokhoz. Majd így beszél: A választói jogot úgy kell megreformálni, hogy a nép bízzék és bízhassák a parlamentjében. Jogokat kér a i Nernezis. Irta: lekcsei Sulyok Béia. Ott ültem a kávéházban egy kis kerek asztal mellett a szokott helyemen. A kávéház másik részében mester-legények mulattak, dorbézoltak a barna képű cigány bufelejtő száraz iája mellett, nem törődve a künn dühöngő orkánszerü viharral, a meny dörgéssel, mely olykor-olykor elnyomja még a nagybőgő hangját is. Olyan emberek voltak ezek, •akik csak a mával törődnek, a mának élnek. Már éppen menni készültem, amikor egy újonnan érkezett vendég vonta magára a figyelmemet. Mihelyt belépett, minden bevezetés nélkül rákiáltott a prímásra: — Hé, Marci, ide hallgass! Azt húzd nekem, hogy: »Életemben egyszer voltam csak boldog» A cigány úgy látszik, már ismerte az újonnan érkezőt, mert otthagyva a mulato- I zókat, ráhúzta. Szomorúan. Bufelejtcen . . . ! Az uj vendég pedig dalolt. De nem úgy, mint a többiek. Érzéssel, bánatosan ... Azután ébenfa pálcával hadonászva, összevissza járkált az asztalok között. Kissé bizonytalan léptekkel. »Véletlenül« felforditotta a mellettem levő széket s valami káromko- i dás félét mormogva, felém fordult: —- Bocsásson meg uram! Bizony már egy kicsit beszedegettem a jóból. Én kérem i — folytatta átmenet nélkül — már egy fél- j eve mulatok. Igen egy féléve... Nem tudok ; józan lenni... Nem tudok, megőrülnék __ | Nem> tudok aludni. Visióim vannak ... Uram én vagyok a legszerencsétlenebb ember a vi lágon. Gyilkos vagyok. Az, gyilkos. Megöltem1 á feleségem szeretőjét... Megcsalt az, akit legjobban szerettem : a feleségem ... Megcsalt az, akiért az életemet is feláldoztam volna... S szemeiben köny csillogott... — De nagyon ismerős az ön arca előttem. Mintha egy régi jó barátomat látnám magam előtt. De az régen volt... Óh boldog évek miért is múltatok el? Nem emlékszik ön Szőke Vilmosra? Arra a b ohém fiatalemberre?... < Ez a név csakugyan ismerős volt előttem. Egy jó barátomat hívtak igy. És mennél Jobban vizsgáltam ^z arcvonásait, árinál ismerősebbnek tetszett. i — Nem mülakatos ön? — kérdem hirtelen. — Az voJtam uram ... De most már egy BOX, SCHEVRAUX, valódi AUT1LOP férfi, női és gyermek cipők minden színben és legújabb kivitelben legna : : : gyobb választékban kapható : : ORÜNFELD SÁMUEL Deák-tér 9, TELEFON 252. TELEFON 252.
