Északkelet, 1911. szeptember (3. évfolyam, 178–202. szám)

1911-09-07 / 183. szám

III. évfolyam. 183 ik sz Im. Csütörtök. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Szerkesztősig és kiadóhivatal : Helyben: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K.! Északkeleti Könyvnyomda Szatmári-Németi Egy szám ára: 4 fillér. Kazinczy'U. IS. Teleion-szám: 284. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők NgHtíér sora 20 fillér. Hirdetések a íegjtitányosabb árért közöltéinek Kelemen Samu beszéde. óriási hatás mellett szóllait feji városunk képviselője a véderő vitában. Beszédét, most csak kivonatosan közöljük, rövidesen egész képezte beszédének az a része, ahol párhuza- terjedelmében leközöljük. Kiemelkedő pontja enot vont a véderő javaslat és a választójog kérdésének megoldása között s azt a kijelen­tést tette, hogy a miniszterelnök életében a »nem' tudom én« kifejezés jelszó lett. A miniszterelnök kijelentést tett, hogy »általános egyenlő s nem tudom még« mi­ilyen választói jog. Ez a »nem tudom én« olyan kijelentése a miniszterelnöknek, mint­ha minden komolyság és hozzáértés nélkül kezelné a kezére bízott nagy kérdéseket. A »nem tudom én« választói kérdésnek csak »sohasem lesz« véderő reform lehet a válasz. Pártkülönbség nélkül nagy hatást tett ! Kelemen beszéde. Minden szava érdekes, o- j kos, megfontolni való s e mellett ötletekben ;gazdag. Két szempont áll előttem — kezdi be- j szódét Kelemen —- amikor a véderőjavasla- 1 tokról beszélek. Egyik, jogos-e az uj véradó, i Másik, hogy egy esetleges háborúnak len- í ne-e haszna a javaslatok eredményeiből. Vé- !‘res optimizmus azt hinni, hog jjjfl javaslatok megszavazásával nemzeti vívmányokat kap­nánk. A magyar politika súlypontját a szo­ciálpolitikához kell elvinni. A véderőjavas­latra vonatkozó törvények mindegyike egy- egy nagy harcnak az állomása. Nemzetünk legjobbjainak küzdelme micsoda eredményt ért el? Minden nemzetnél a gazdasági poli­tika lép előtérbe. Nálunk sajnos nincs igy. | Poéták vagyunk, rózsát öntözünk és ha jön ja vihar, elpusztítja minden rózsánkat. Ä függetlenségi politika otthagyja rózsafáját, — kardot von, harcotn iakar. At vagyunk hatva az érzéstől, hogy a trón és közöttünki meg- j értésnek kel! lenni. De a megértés kölcsönös j legyen. De ez a megértés, sajnos, bizony I nem kölcsönös. Éles, áthághatatlan ösvény i van köztünk és a trón között. Így válik meg- érthetővé, hogy a mi politikusaink öregsé­gükre mennek ellenzékbe, öregségükre, mi­kor belátják, hogy hiába volt minden. Justh Gyula is túl a politikai ifjúkoron fájdalmas meggyőződéssel, az egyéb eszközök hiábava­lóságának belátásával jutott el a legszélsőbb áramlatokhoz. Majd így beszél: A választói jogot úgy kell megreformálni, hogy a nép bízzék és bízhassák a parlamentjében. Jogokat kér a i Nernezis. Irta: lekcsei Sulyok Béia. Ott ültem a kávéházban egy kis kerek asztal mellett a szokott helyemen. A kávéház másik részében mester-legények mulattak, dorbézoltak a barna képű cigány bufelejtő száraz iája mellett, nem törődve a künn dü­höngő orkánszerü viharral, a meny dörgéssel, mely olykor-olykor elnyomja még a nagy­bőgő hangját is. Olyan emberek voltak ezek, •akik csak a mával törődnek, a mának élnek. Már éppen menni készültem, amikor egy újonnan érkezett vendég vonta magára a figyelmemet. Mihelyt belépett, minden beve­zetés nélkül rákiáltott a prímásra: — Hé, Marci, ide hallgass! Azt húzd nekem, hogy: »Életemben egyszer voltam csak boldog» A cigány úgy látszik, már ismerte az újonnan érkezőt, mert otthagyva a mulato- I zókat, ráhúzta. Szomorúan. Bufelejtcen . . . ! Az uj vendég pedig dalolt. De nem úgy, mint a többiek. Érzéssel, bánatosan ... Az­után ébenfa pálcával hadonászva, össze­vissza járkált az asztalok között. Kissé bi­zonytalan léptekkel. »Véletlenül« felforditotta a mellettem levő széket s valami káromko- i dás félét mormogva, felém fordult: —- Bocsásson meg uram! Bizony már egy kicsit beszedegettem a jóból. Én kérem i — folytatta átmenet nélkül — már egy fél- j eve mulatok. Igen egy féléve... Nem tudok ; józan lenni... Nem tudok, megőrülnék __ | Nem> tudok aludni. Visióim vannak ... Uram én vagyok a legszerencsétlenebb ember a vi lágon. Gyilkos vagyok. Az, gyilkos. Megöltem1 á feleségem szeretőjét... Megcsalt az, akit legjobban szerettem : a feleségem ... Meg­csalt az, akiért az életemet is feláldoztam volna... S szemeiben köny csillogott... — De nagyon ismerős az ön arca előt­tem. Mintha egy régi jó barátomat látnám magam előtt. De az régen volt... Óh boldog évek miért is múltatok el? Nem emlékszik ön Szőke Vilmosra? Arra a b ohém fiatalem­berre?... < Ez a név csakugyan ismerős volt előt­tem. Egy jó barátomat hívtak igy. És mennél Jobban vizsgáltam ^z arcvonásait, árinál isme­rősebbnek tetszett. i — Nem mülakatos ön? — kérdem hirte­len. — Az voJtam uram ... De most már egy BOX, SCHEVRAUX, valódi AUT1LOP férfi, női és gyermek cipők minden színben és legújabb kivitelben legna : : : gyobb választékban kapható : : ORÜNFELD SÁMUEL Deák-tér 9, TELEFON 252. TELEFON 252.

Next

/
Thumbnails
Contents