Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)

1911-08-09 / 159. szám

Szerda. III. évfolyam. 159-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. FÜGGETLEN POLÍTIKAi NAPÍLAP. Előfizetési árak: ten: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Egy szám ára: 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: j Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Németi Nyilttér sora 20 fillér. Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. | Hirdetések a iegjutányosabb árért közöltéinek Veszélyben a gondolat! Megint felébredt, kinyujtózott es — el­fojt egy gyertyát a soha meg nem haló ha- lojtf. A hányszor csak felébred, vagy az óra­mutatót tolja visszafelé egy pár századra, vagy mivel söjtéthez szokott szemét bántja a világosság, rákoppant a lobogó, világitó szellemgyertyákra. Ki ez, mi ez az éjszakai sötétséget szé­pítő rémes alak? Magyar neve nnies, hála a jó Istennek. Idegen, mint minden nyavalya, ami itt lepett el a Nyugat pitvarában. Úgy hívják latinul — reakció. Ami annyit jelent, mint visszahatás, vissza, hátrafelé törekvés. Kifejezésre jut benne az ellenségesség min­dennel szemben a mi szabad, világos, forró és tiszta az emberiség gondolatvilágában. Felnyúlik alattomosan, mint egy zsák­mányra leső tigris és gyilkol, nemit, mint a halál. Egész történelmünkön, már a mióta nemzeti királyságunk eltemetkezett a mohá­csi vész idejében, ez a sötét, gyilkos árnyék vonul végig. Nem hiába kétfejű sas az oszt­rák császári hatalom jelvénye: az egyik az abszolutizmusé, a másik a reakcióé, az a jo­gainkat nyirbálja, vérünket szivja, májunkat tépdesi, ez a lelkünket, a szabadon szárnyal­ni akaró nemzeti szellemünket üldözi, mint vérszomjas vércse a galambot. Talán ettől jobba nfcell félnünk, mint a fegyveres hatalomtól. A lelkünkre akarja ez a hóhérhurkot rádobni, hogy aztán leránt­son és szabadon tombaljon, táncoljon hul­lánk hátán édes testvérével, puszipajtásával a sarkantyus, csörgő kardös katonáival: az absolutizmussal. Veszedelmes átkunk, hogy a saját vére­ink között vannak csatlósai. Itt járnak, mint szikla. egy rendcrhatalom tisztjei és legényei s a szabadgondolatot, a lelkes szót, az igét, a mely lelkeket hoz lázba, agyvelőket termé­kenyít meg, felrázza az alvókat, ismétlem: a gondolatot, a lelket, az isteni erőt, egyet­len hatalmát az embernek — ezt akarja le­nyűgözni, rabbilincsre verni 1 Miért? Álért fáj a gondolat — a sötét hatalmasságoknak. Tüzszikráik gyújtanak, de pusztítva perzsel­nek, égetnek.. Égetik a zsarnokok bársony­székeit, felgyújtják a karámokat, melyekbe lelkeket fogtak be és belevilágítanak a börtö­nökbe, melyekben gondolatokat tartogatnak rabláncon. Most ismét jelentkezett, merészkedett a megható gavalléros előzékenységgel nytinak reakció. Már többször mutattam reá, hogy ajtót egymás előtt a szellemi és politikai re­akció. Ebben a viharos időben, midőn a ka­tonai hatalom megcserditi lovagló ostorát nezmejjünk felett, épp jókor jön a szellemi reakció is. Gróf Zichy János a magyarok vallás- és közoktatásügyi minisztere egy tanítót, Wer­ner Jenőt eltiltott a »Tanító« cimü tanügyi szaklap szerkesztésétől. Olyan szürke ez így, ahogy leírjuk, szinte természetesnek tetszik. Mégis mi ez? Súlyosabb inzultus egy ember­rel szemben, mint az agyonverés! Durvább önkénykedés, mint a karóba huzatás, az ó- lornbányába küldés. Mert egy ember akkor hal meg — szerintem — ha már nem gon­dolkozik. Egy embert akkor gyilkolnak meg, mikor a lelkére vetik rá a hurkot és befog­ják a száját. És ezt a magyar kultuszminsizter, a ma­gyar szellemi élet jogrendjének főőre csele­kedő 1 Mint utolsó szolgáját a cár, parancs- ! szóval fosztotta meg egyik értékes, — mert j gondolkozó — közkatonáját a fegyverétől, j a tollától. Ha van a magyar tanítóságban testű- ■ te ti önérzet, akkor ezt a bajtársukat, érde­keiknek ezt a bátor szószólóját nem fogják magára hagyni! Itt nem egy emberről, cte jogról van szó, mindnyájunk jog ötó! a leg­szentebb emberi jogról a gondolatnyilvániitás ! törvénybiztositotta, Istenadta jogáról. Szót kell emelni minden szabadlelkü em- j bernek e jogtalan és zsarnok rendelkezés el­len. Ment ma a miniszter egy tanítót csen­desig el, holnap mások jönnek. Az alattomos söfcét hatalom kis és nagy érdekek szálait szövögeti az értékes lelkek köré s azokkal fojtja meg. Már a kiket megfojthat. A ki egyszer a nyilvánosság elé lép és szót tud emelni, a melyik mélyre esik a tel­kekben, az megszerezte a szabadalmi jegyet gondolataira. Ezt csak az Isten veheti el. ő megbéníthatja a szellemet, de embernek ezt az isteni jogot bitorolnia büritetetlenül nem szabadj Az a tanító lapszerkesztői minőségében nem eshetett a minisztere hatás-körébe. A (törvény védi a gondolatot, de a törvény ren­dezi a gondolatközlés határait is. Törvényen kívül csak az absolutizmus jár, legyen az a- kár lelki 1 Hová jutunk, ha ez igyg fog menni. Bunkósbottal, letiltó miniszteri rendelettel a gondolatra támadni, talán mégis ázsiai. Túl­vagyunk már a középkoron. Pápai és mi­niszteri átokbuláknak lejárt a csalhatatlan­Tombola-est , y.'i lesz szerdán folyó hó 9-én a KOROM A - kávéházban, mely alka­lommal több nyeremény lesz kisorsolva.

Next

/
Thumbnails
Contents