Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)

1911-08-09 / 159. szám

Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 2. oldal. Soml^a^ Szalmát i ^ ft» §» tíiöai áruisá*a megye : íi |.|il«a 0 © ÍJ fJ DefiMfr !B. Telefon Z3! Ita Henrik, pléss Vilmos kalap gyárosok egyedüli lerakata, Borsai irtó & .’.ngöí kalap újdonságok, úri fehérnemiiek mérték sze­rint készíttetnek, óriási választék divat nyakkendőkben, angol bőr, és flór kezty ak, séta pálcák, harisnyák, bőr, szivar szivarka pénz és visít tárcák, stb. az előre haladt idény miatt Panama és nemez kalapok leszállított árban. (Panama kalapok tisztítása, gyorsan eszkö­zöltetik). Női kézi táskák keztyük harisnyák, fűzők, napernyők sapkák és minden divat újdonságon! nagy választék. Külön osztály női Blous, Pongyola és jouporióltból. sági tekintélye, a mióta egyet Luther, akis wittenbergi tanár, tűzbe vetett. Hejh, ha Werner is igy merne csele­kedni.!.... nő kérdést egy óriási lépéssel közelebb se­gítette a megoldás felé. A norvég képvise­lőké volna a pálma, mert ezek nem érték- ] (felen szóvirágokkal, hanem értékes cseleke- [ detekkel kívánnak a köz, a haza javára mun­kálkodni. Arról szói ez a törvény, hogy a férjhez i menendő menyasszonynak szabályszerű vizs ! gát kell tenni az összes háztartási tenniva­lókról és pedig a varrásról, mosásról, demin- denekfeleit a főzésről. És ha hozzá vesszük, hogy ezt a vizsgát rang, társadalmi külöm-1 ség nélkül minden menyasszonynak okvet- j lenül le kell tennie, elmondhatjuk, hogy ez j a — nálunk talán ma még szokatlan — tör­vény sokkal inkább hasznot hajtóbb úgy az | ösztársadalomra, mint magára a nőegye- j temre nézve, mint a femminizmus apostolai­nak jogokért, elvekért s mi egyebekért foly- j Itatott meddő és oktalan küzdelme. Azok, akik ebben a kérdésben a köz javára óhajtanak fáradozni, igen okosan ten­nék, ha megszívlelnék a norvég honatyák rendeletét.. Okosan tennék, ha gondolkozás tárgyává tennék ezt a kérdést. S megálla­pítanák már végre valahára, hogy a nőnek nem az a hivatása, hogy kivegye a férfiak szájából a falatot, hanem épen az, hogy a házi tűzhelynél táplálja. Ezt mondja a hon­atyák rendelkezése is, amikor a nő legfon­tosabb hivatásaként a főzést tűntetti fel. Azt a művészt amelyhez vsjmi kévésén ér­tenek azok közül, akiknek egyedüli hivatá­suknak épen ezeket kellene te^teni­Az a sok-sok elcsenevészedett irodista, vagy a kassza mellett senyvedő leány aligha érzi a női hivatás fontosságát. A törvénynek kellene reá szorítani a szülőket is. Tanítsák meg háztartást vezetni a gyermekeiket, kü­lönben nem adhatják férjhez. Ennek meg- na a foganatja. Hiszen manapság olyan ke- házasulandó férfi, hogy a házasságért még arra az áldozatra is készek hölgyeink, hogy megtanulnak majd főzni. Kigé A legerősebb befőttös és ugorkás üvegek a KOROIÄ bazárba feltűnő olcsó árban kaphatók. Mennyasszony vizsga. Azok, akik a feminizmus törekvéseknek hívei, alighanem el fognak csodálkozni azon a mindénekfelett életrevaló ötleten, amely- lyel a norvég honatyák a nő eredeti hivatá­sát s életcélját meghatározták. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy az eszme he­lyes s a norvég honatyák nem kis előrehala- dofttságról tesznek tanúságot, hogy ilyen i^or és életképes eszmével léptek a világ elé. Helyes mederbe tereli ez a törvény a női hivatást tárgyazó összes kérdést. Irányt szab s kijelöli az utat, amely a családi élet tűzhelyéhez vezet. S ha valaha a müveit világ átültetné ezt a felette értékes rendeletet, s ha nálunk is észlelhető volna a rendeleti nyomán fakadó családias megelégedettség, a norvég honajtyáké volna az érdem, hogy a A „kuruchősök“ csontjai. szikla. A nagy lihegő rohanásban, a verejté- kes tülekedésben, kapkodásban és kapasz­kodásban, a minek gyűjtő neve: élet, lép­jen nyomon belebotlunk a — halálba. Fund'amentomot ásnak s a lesikló ásó megkoppan agy korhadó koporsó fedelén. A buzaszemek számára ágyat vet az ekevas és nagyot csuklik, a mint megnyisszant egy koponyarészletet, vagy egy singcsontot, a- vagy egy bordát. Most építik a jövő egyik leghasznosabb higiénikus intézményét, a legmodérnebb, em­bernevelő, emberszépitő és emberizmositó is­kolát, a női tornatermet a református le­ányiskola telkén. A leásott fundamentum-á­gyakból csontokat dobáltak ki a kérges, sá- roskezü munkások. Talán, a mint garmadába hányják szegény csontokat, egyet elkapott közülök egy arra vejtődött kóbor kutya!... Bocsánat ezért a kegyeletsértő feltevés- [ ért, de a lehetősége meg van adva. A csontok fölött, a kihányott zsíros, nedves földön megáll az — ember... És el­lágyul, mintha temetőben volna. Gondolatok, fájó, temetői gondolatok ragadják a tépelő- désre. Mint valami gyászfátyol, sötét, sir- kerti hangulat terül lelkére. Aztán jön a tu­dós, történész és ráírja a csontokra korukat. Ezzel kivonja a profán, a dürva és kegyelet­ien miliőből, megszenteli. Iístenem! Milye nszép is ez! Szeretek el- líünődlwí'é jelenet felett. A gyermek kézében a ! lemorzsolt málécsutka egyszerre lelket kap, j felöltöztetti, megfüröszti: babát csinál be­lőle. Mi ez? Magához teszi hasonlóvá. Saját képére formálja, érzékennyé teszi. Nos mi benőtt fejű, vagy deres hajú nagygyerekek is igy teszünk. Érzőkké tesz- szük a csontokat. Felöltöztetjük, felcicomáz- zuk történeti emlékezéssel mint a gyermek babaruhával a csutkaszárat. Kacagányos ku­rucleveníékké lesznek a csontok. Látni vél- | jük, mint lobog fekete hullámos hajuk a szél­ben, a mint végig vágtattak a végtelen róná­kon.. M egál lejtőd ve keressük egy koponya­részlet folytatását. És betöltjük a folytonossá­gi hiányt, betöltjük egy csataképpel. Látjuk, amint fénycsikot irt a fokos, megvillámlott a labanckaid s a vér, a piros, meleg gőzölgő vér nini ott piroslik, ott bugygyan elő __ Éln ek a csontok — úgy látjuk. ÉAzután jön a fönirt kút a s elszalad a — képzelettel, a kegyelettel... Nem vagyok szkeptikus, de ki fog rám cáfolni, ha egy »háthá«-val még a megma­radt illuziófoszlányt is letépem lelkűnkről... Hátha azok a fundamentumbeli csontok nem is kuruccsontok voltak? Hátha a cinterem I jámbor, békés halottad, szegény koldusait) vagy — pártás leányzóit bujtattuk bele a kuruckacagányokba? Hátha? Hátha a tudo­mány is tévedhet. Sírok felett megesik. 10 százalék HüSZÜQS HlBöIßDßtßS. 10 százalék engedmény. ä ír engedmény. A nagyon előrehaladt idény következtében, mindennemű nyári cikkeimet 10 o 0 engedménnyel árusítom. Különösen: Fürdő és flotei áruk, szalma és némerkalapok, tourista és * •» ■« r _ . . tennis ingek, sport övék, mellények, nyakkendők — még nagy választékban «*** ^ 1.1% ^ 1,, TBißrOn Z36

Next

/
Thumbnails
Contents