Északkelet, 1911. június (3. évfolyam, 104–126. szám)

1911-06-03 / 106. szám

Szatmárnémeti, 1911.

ÉSZAKKELET

2. oldal.

ül? Somlyay próba-terme! W

MODERN RUHAFESTÉS ■ ■ Á S «ft n AI LEGSZEBB R U H AT IS Z TI T A 8

BÁRMILY DIVATSZINRE. É ^11 VEGYILEG SZÁRAZ UTÓN J

Üzletek: Kossuth Lajos-utca 10. szám, Kaztnczy-utca 17, Atilla-utca 2. b. és Nagykároly Széchenyi-utca 43. szám. Alapítva !886-ban.

Nemzetünk természete az, mely eleve kizárja a gyors fejlődést, a kulturális előhaiadás meggyorsítását. A mi nemzetünkből hiányzik a vállalkozási szellem, nem ismeri a nagy kaliberű dúl-. gokban rejlő hatalmas teremtő erőt,! nem mer semmi vállalkozásba fogni, j mert erejét kicsinynek hiszi, de biztos jövedelmet, az aránytalanul nagy, de j valamelyes kockázattal járó nyerzség-! né!. Annyira beleélte magát ma már nemzelünk az ő kicsinyes viszonyaiba, j hogy szinte kételkedik annak lehető-; ségében, hogy tőle nagyszabású vala-j mit is kérhetnének. Eklatáns példa; erre egy szegedi tarhonya kereskedő esete. Egy londoni kiviteli cég kérdést intézett egyik tarhona kereskedőhöz, hogy mennyiért volna hajlandó neki, kiviteli célokra, évenként 50.000 métermázsa tarhonyát szállítani. A mi

jó szegedi kereskedőnk annyira lehetetlennek találta a kérdést, hogy még csak válaszra sem érdemesítette a londoni világcég kérdezősködő levelét. Miután azonban a londoni kereskedő még egy párszor megismételte a kérdését, végre a mi szegedi kereskedőnk is megemberelte magát s válaszolt. Válaszolt pedig olyképpen, hogy elsősorban a londoni kereskedőt jól összeszidta, hogy tartson mást bolondnak s nem őt, mert annyi tarhonyája talán még az Úristennek sincsen, nemhogy ő neki.

A londoni kereskedő ekkor egy szerb céghez fordult s azóta a tarhonyát Belgrádból szállítják Angliának, a mi kereskedőnk élhetetlensége következtében.

Még nagyon sok hasonló példát hozhatnánk fel a mi cikkünk magyarázataképpen, de ezek valamennyije annyira közismert, hogy szinte felesleges munkát végeznénk annak újbóli feltalálásával. Mindenki tudja ezt és senkinek sem jut eszébe ezen lehetetlen és káros viszonyokon segíteni, azokat orvosolni.

Pedig már Stuárt Mill a neves közgazdász is megmondotta, hogy a mely országnak nincsen kivitele, tehát a melyik nemzet abból él, amit saját maga otthon produkál, a mely a bevitelét nem tudja kivitelével arányba hozni, az előbb-utóbb elszegényedik, tőkéje mindig csak kivándorolván s a pusztitó tönköt el nem kerülheti.

A mi gazdasági mérlegünk pedig már évtizedek óta passzív, vagyis a kevitel jóval felülmúlja a kivitelt. S igy nem csodálhatjuk, ha a régi Európa éléskamarája hova-tovább kiürüli

titkaiba beavassa és kerülő utakon iparkodott ezért megtudni a módját, hogy apja miképp gazdagodott meg.

Sok vagyont szerzett össze, de minden kevés volt. Még merészebb vállalatokba fogott, melyek nem sikerültek és mindene odaveszett.

Ekkor nem maradt más választása, mint a halál. Önkezével vetett véget életének.

A harmadik fiúnak is olyan birtokot adott az apa., mint a két elsőnek és ennek is ezt mondta: »Élj, úgy, mint én, akkor boldog leszel.«

A fiú örvendve az ajándéknak, elhagyta az apai házat. Két fivére sorsára gondolva, sokáig töprengett az apai szavak jelentőségén.

•— A legidősebb bátyám azt hitte, hogy úgy élni, mint az apánk, annyit fisz, hogy csak az örömöknek kell élni és ennek folytán mindent elveszített, amije volt. A második fiú abban a hitben, hogy az apa szavai

azt jelentik, hegy az ő példáját kell követni, elpusztult. Mit jelentenek tuládonképp az apa szavai: »Élj, mint én!*

És emlékezetébe idézett mindent, amit az apja életéből tudott. És negértette, hogy apja táplálta, nevelte és sok jót tett vele és azt mondta:

— Élj, mint én és boldof leszel!

Tudta, hogy apja többi laival ugyanazt

tete és felismerte, hogy épei ez az, amit tanulhat.

Minden, amit az apjáról tudott, abban összpontosult, hogy vele és '.estvéreivel jót tett. És most megértette, mt jelentenek e szavak: »Élj, mint én.« Úgy élti, mint az apa, azt jelenti, hogy tégy az mbereknek mindig jót.

Mikor ezt elmondta apjának.ez igy szót hozzá:

— Most ismét együtt maradnk és boldogok leszünk. Menj összes gyenekeimhez és beszéld el, mit tesz az. »ugtélni, mint

én« és tényleg boldogok lesznek, ha az én példámat követik.

A harmadik fiú el is ment és elbeszélte testvéreinek és azóta örül minden gyermek, aki megkapta a maga részét, nem azért, mert oly sokat kapott, hanem, hogy úgy élhet, mint apja és boldog lehet.

Az apja, — az Isten, a fiuk —- az emberek, a szerencse — a mi életünk. Az emberek azt hiszik, hogy egyedül, Isten nélkül is élhetnek. Ha azonban a haláluk órája közeledik, nem tudják megérteni, minek kapták az életet, mely a halál szenvedéseivel, végződött.

Ezek az emberek istent káromolva halnak meg. Ezek — az első fiuk.

Mások abban látják életcéljukat, hogy minden erejüket arra forditják, hogy uj, jobb életet szerezzenek maguknak, miközben ezt teszik, elveszitík Istent és eltávolodnak tőle.

A harmadik fajta végül igy szól: Minden, amit Istenről tudunk, az, hogy az emSaját érdekében :: keresse fel ::

Kazinczy-ntca 7. sz. (rom. kath. főgimn. szemben), ahoi a legújabb divat szént mérték után készülnek férfi, női és

Schwartz Mór cipész műhelyét