Északkelet, 1911. március (3. évfolyam, 29–54. szám)
1911-03-07 / 34. szám
Szatmárnémeti, 1911. március 7. III. évfolyam. 34-ik szám./ Kedd. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. . * SZATMÁRVÁRMEGYE ÉS SZAtMÁR VÁROS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJAINAK HIVATALOS LAPJA. / \ A. Előfizetési árak : Helyben: Egész évre 12 K, fél évre 6 K, negyed évre 3 K Vidéken: „ „ 16 „ „ „ 8 „ „ „ 4 „ Egy szám ára 4 fillér. Mindennemű dijak e lap kiadóhivatalába küldendők. Felelős szerkesztő: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Főmunkatársak: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. B1KY ANDOR. Laptulajdonos és kiadó: az ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár-Németi, Kazinczy-u. 18. (Zárdával szemben). Telefon-sz.: 284. Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek. A földtehermentesités. Ma a mezőgazdaság nagyan rosz- állapotban van, aminek oka a földbirtokos osztály eladósodása. A földbirtokokra nézve a hitel kétségkívül életbevágó fontosságú és elengedhetetlen. Azonban mint minden termelési ágnál, úgy a mezőgazdaságnál is a hitel túl - tengése káros következményekkel jár. A földbirtokos osztály krízisét vonhatja maga után. Minnéi jobban eladósodik a földbirtokos, — annál kevésbé ura földjének. Nálunk a bajok orvoslására mindenek előtt mezőgazdasági kamarákat kellene létesítenünk. Amig pedig ezen immár égető kívánság, a kamarák fölállításával megvalósulhatna, volna egy a földhitel szervezése szempontjából bizonnyára fontos javaslat. Nevezetesen kívánatos a földbirtokososztály személyi hitelének megfelelő szervezése. Ez jogos és méltányos kívánság különösen nálunk, ahol a földbirtokososztály a legkevésbé van szervezve. A szervezésre olyan hitelszövetkezet volna hivatott, .amely az ország egész területén, minden megyében olyan szövetkezetei létesítene, amelynek föladata a földbirtokosok személyi hitelszükségleteinek a kielégítése volna. Külföldön ezt jí célt nem csupán szövetkezetek hanem takarékpénztárak is szolgálják. De a takarék intézetek nincsenek nyerészkedési alapon szervezve. Hazánkban a szcmélyhitel szervezése összekötteAchilles sarka. — Elbeszélés. — Sebestyén Gyurkát bizony bevették katonának erővel. Pedig nem akarta a*nun- dért felvenni semmi áron. Nem azért mintha talán nem lett volna kedve a gyöngéiéihez, vagy gyenge lett volna, hanem az/n egyszerű oknál fogva, hogy Sebestyén G’Urka nazaré- nus volt. Még pedig buzgó aki büszkén valja magát annak s hitben állhatatosan kitart. Mikor az apja, *z °reS Sebestyén Gerzson, a nagy naz‘ánus-apostol, a ha- lálán volt, az is a- mondta neki halálos ágyán: _ pjam uzgó nazarénus légy! És S ebe'^én Gyurka meg is fogadta apjának hak-°s ágyán mondott szavait, mert tényleg v?dS0S v0't- Nem evett egész életében h’'c s ha kényszeritették volna sem fö0tl v0'na Puskát vagy pisztolyt a kezéc*- ^ mu^ télen is, mikor rablók törtek » portájára s pisztolyokból lövöldöztek be hozzá be az ablakon, puszta kézzel ment ki s az öklével vágta az egyiket úgy halántékon, hogy az ott maradt. Derék legény volt Gyurka és szemre- való! Sok leánynak dobogott hangosan a szíve, mikor Gyurkát vasárnakonként az ünneplő ruhájában rozmaringgal a gomblyukában s kipedrett kis bajuszával az utcán végig menni látták. De nem kellett neki sok leány. Elég volt neki egy is. Varga Tercsi betöltötte az ő szivét egészen, úgy hogy nem is jutott másnak hely. S Iám, most bevették Gyurkát kátoná- nak. Természetesen protestált minden erejéből s ékes nyelvvel magyarázta, hogy ő nazarénus, hogy nem fog fegyvert: nem hajtottak rá s mikor nem akart szépszereivel menni, elvitték erővel. Éppen csak annyi ideje volt, hogy leszaladhasson Varga Tercsihez. Tercsi éppen Szatmármegye legnagyobb és legfényesebb tésben van a takarékpénztárak reformjával. Sokféleképen próbálkoznak a föld- tulterhelése ellen védekezni. A fölmerülő poblémák közül bizonnyára legfontosabb a föld tehermentesítés kérdése. Számos agrár politikus szerint a földbirtokos osztály hitele megszorítandó, úgy, hogy csak talajjavitási czélokra legyen igénybevehető. Ez abszurdum, mert kevés ember rendelkezik annyi pénzzel, hogy a birtokvételnél az egész vételárát kifizethesse. Különösen Ausztria és Németország agrár politikus Íróinál gyakran hangoztatott követelmény, hogy állapíttassák meg a törvény által, hogy valamely földbirtok értékének hány százaléka erejéig terhelhető meg. a baromfikat etette, mikor Gyurka rárontott. Nagybúsan mondta neki: — Tercsikéin, szentem, megfogtak, elvisznek katonának! A hir Tercsit is kénytelenül érintette, meri elkezdett pityeregni s nem tudott egy szót sem szólni. — Tercsikém, ugy-e sajnálsz? A leány csak zokogott s fejével inte, hogy: igen. Erre Gyurkában is felébredt a jövendőbeli katona s szinte fenyegetőlee mondta: — De ne sírj lelkem, nem sokáig tart ez. Hamar elröpül az a három esztendő s én újra itt leszek. Ugy-e megvársz Tercsikém ? A leány biztosította, hogy megvárja Gyurkát, hogy nem fog feleségül menni senkihez, csak Gyurkához s addig, mig távol lesz, szüntelenül rágondol. így hát elment Gyurka. De a kutyadolog csak azután kezdődött. Megérkeztek külföldi mintára berendezve megnyílik 1911. márc. havában Kazinczy-u. 4. áruháza
