Északkelet, 1911. március (3. évfolyam, 29–54. szám)

1911-03-22 / 47. szám

V 111« évfolyam. 47-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. március 22. Szerda. ETB7 H l/IAEfl ITT ESZAA\I\ELíET FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZATMÁRVÁRMEGYE ÉS SZATMÁR VÁROS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJAINAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési árjik: Helyben: Egész évre 12 K, fél évre 6 K, negyed évre 3 K Vidéken: „ „ 16 „ „ „ 8 „ „ „ 4 „ Egy szám ára 4 fillér. Mindennemű dijak e lap kiadóhivatalába küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár-Németi, Kazinczy-u. 18. (Zárdával szemben). Telefon-sz.: 284. Felelős szerkesztő: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Főmunkatársak: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. BIKY ANDOR. Laptulajdonos és kiadó: ^«ér sora 20 fillér. az ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek. Uray Géza. (V.) Mint mikor a susogó erdő leghatalmasabb, legegyenesebb cser­fája a balta csapások hatása alatt re­csegve, ropogva kidől, s kidőltével a környezetében levő, mintegy védő szár­nyai alá húzódó fákat magával rántja, azokat összetöri, megsérti; a társada­lomnak olyan hatalmas, egyenes, tiszta alakját szóüitotta el közülünk a kér­lelhetetlen halál Uray Géza személyé­ben s halálával a társadalom minden rétegében pótolhatatlan űrt hagyott hátra s a hatalmas fa esésével, az ő árnyékában pihenő, a hatalmas alak védő szárnyai alatt fejlődő egyesüle­teket egy szerető szívtől, a hatalmas istápolótól fosztotta meg. Tudtuk mindnyájan fájó szívvel éreztük, hogy a hatalmas cserfát szu rágja, tudtuk, éreztük, hogy a támadás halálos, hogy a halál közel van, de nem is gon­doltunk arra, hogy az elválás kőzet- len kitázöbön áll! Hiszen még a na­pokban jóságos, mindig mosolygó arca, társadalmunk éltető lelke a mienk volt s ma üvegesedett szemek­kel, elnémult ajakkal küldi áldását reánk! A napokban még ideális tiszta­ságában közöttünk járt, buzdított, ta­nított, irányított, vezetett s ma, a Kossuth Lajos halála évfordulóján, már szeretett vezérének, a nagy Kor­mányzónak jobbján ül s onnan int, tanit az önzetlen, a tiszta hazaszere­tetre. Nem is olyan régen, szivének egész melegségével ölelte keblére for­rón szeretett egyházának ifjú lelkészét s ma e vezetése alatt álló egyház ha­rangjai fájó hanggal visszhangozzák: „Letört a mi koronánk!“ Uray Géza éltető lelke, mozgató ereje volt a szatmári társadalomnak, nincs olyan egyesület, amely ma fél árbolcra engedné lobogóját, nincs olyan nemes cél, amely ma hű, oda­adó bajnokát ne siratná. Az ő ideális lelke, a minden nemesért, szépért lel­kesülő szíve világitó fáklya, tündöklő csillag volt, az ő bámulatos szeplőt- lenségével, egyéni önzetlenségével kö­vetendő példa volt előttünk, s aki min­dig és mindent feláldozott a közért, sohasem fertőzött meg a közéleti sze­replés salakjaitól. Bámulatos odaadással szerette egyházát, minden ügyét-baját szivén viselte, rajongással karolt fel minden olyan ügyet, amellyel forrón szeretett egyházát nagygyá, hatalmassá tehette. Ideális, nemes, odaadó szolgája volt a közügynek. A városi ügyekben mindig és mindenütt az önzetlenség vezette s előtte csak egy cél lebegett a közügyek előre vitele, a város, a melynek minden tagját szerette és a kit mindenki szeretett, fejlesztése, nagygyá, hatalmassá tétele, Úttörője, lelkes katonája volt minden olyan mozgalomnak, amely ezt a célt szol­gálta. A hazaszeretet oltárára mindig és mindenütt áldozott. Ő volt megalko­tója a szatmári függetlenségi pártnak, őt volt a lelke annak azokban a ne­héz időkben, a mikor országszerte pusztulás szele sorvasztotta a függet­lenségi eszméket, ő volt az, aki a maga lelkesedésével, kitartásával és áldozatkészségével együtt tartotta, e feloszlásnak induló pártot. Az ügyvédi kamara nestorát, vá­lasztmányi tagját siratja benne. Az ügyvédi hivatást is mindig a maga idealisságában fogta fel. Szerette és nagyra becsülte a becsületes munkát! S ez a hü katona szive kihűlt, megszűnt dobogni a szépért, nemesért. A nagy cserfa kidőlt! Uray Géza nincs többé! Emléke azonban élni fog közöttünk. Hirdetni fogják azok a nagy alkotások, a melyek az ő nevé­hez fűződnek. * Életrajzi adatai a következők: Uray Géza született 1844-ben Tyúkodon. A vár­megyénél 1867-ben tiszti ügyészszé válasz­tották s mint ilyen a megyei törvényszéknél 1872 január 1-ig működött. Ekkor a köz- igazgatást s a törvénykezést egymástól el­választották s erős 48-as elvei miatt kor­mány kinevezéstől függő hivatalt nem vállalt. Azóta gyakorló ügyvéd Szatmáron. Ugyan­itt több ízben követjelölt volt s 1903-ban Hieronymi kereskedelmi miniszterrel szem­ben 58 szavazattal maradt kisebbségben. Szervezője volt a szatmárnémeti független­ségi és 48-as pártnak sok éven át elnöke, majd diszelnöke. A népbanknak egyik ala­pítója s igazgatósági tagja. A szatmári ref. egyház főgondnoka, az egyházmegyénk vi­lági tanácsbirója s konventi tag. Főlövész- mester. Mint kiváló szónok, népgyülésekben közgyűlésekben s a bűnügyi védelem teréről ismeretes. A székely harcok idején több évig szerkesztő volt. Temetése holnap délután 3 órakor lesz a Széchényi-utcai gyászháztól. SZÉLJEGYZETE K. A SZEKULARIZÁCIÓ kérdésében a katholikus főpapok egyike, akit közelebb ne­Saját érdeke minden : : hölgynek hogy a : Kesztenboum Marisba női kalap divattermeit megtekintse. [Kereskedelmi Bank palota i-ső emeletén) ahol már raktáron vannak a legújabb párisi valamint gyászkalapok minden kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents