Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)
1911-02-08 / 11. szám
III. évfolyam. 11-ik szánt. j Szatmárnémeti, 1911. február 8. Szerda. Északkelet FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. szatmArvármegye és szatmár város függetlenségi PARTJAINAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési árak: Helyben: Egész évre 12 K, fél évre 6 K, negyed évre 3 K Vidéken: „ ,16,, »8» „ „ 4 „ Egy szám ára 4 fillér. Mindennemű dijak e lap kiadóhivatalába küldendők. Felelős szerkesztő : Dr. V E R É C Z Y ERNŐ. Főmunkatársak: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. BIKY ANDOR. Laptulajdonos és kiadó: az ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA. Szerkesztőse^ és kiadóhivatal: Szatmár-Németi, Kazinczy-u. 18. (Zárdával szemben). Telefon-sz.: 284. Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek A cukorgyár. (V.) Hosszú idő óta vajúdik már a cukorgyár felállításának kérdése. Igazán megdöbbentő az a nemtörődömség, az a részvétlenség, a mely e nagyfontosságu kérdést kiséri. A midőn még csak a cukorgyár felállításának eszméjéről volt szó, óriási volt a lelkesülés, a midőn a kivitelhez közeledett a dolog, a lelkesedés lankadt s ma, amidőn az eszme testet akarna ölteni, eltekintve azon kevesektől a kik e vállalatnál is csak a közérdeket szolgálják, a lelkesedés s igy az eszme pártolása is kezd kihalni a szivekből. S ezen nincs mit csudálkorni! Ez a mi átkunk! Ezzel a sajátszerü jelenséggel találkozunk lépten-nyomon, találkozunk minden közérdekű vállalkozásnál. Mindaddig a mig áldozatról nincsen szó, nagy hanggal pártoljuk az eszmét, a midőn azonban a legcsekélyebb áldozatról kerülne sor kikeresünk egyet a visszavonulásnak száz és száz tagjai közzül. A cukorgyárról sem beszélne már senki sem, ha a mozgalomnak élén nem olyan emberek állanának a kik tisztán csak a város érdekeit szolgálva, nem engedik elaludni a dolgot. Az eszme pedig igazán méltó a legmelegebb pártolásra. A mi ugyanis áll általában egy országra, ez áll egy városra is, hogy tudniillik naggyá hatalmassá csak nagy és hatalmas ipar és kereskedelem mellett lehet. A mely városnak, országnak nincs hatalmas ipara és kereskedelme, az mesterséges utón fejlődhetik egy darabig; de előbb utóbb be fog áüani a pangás, a stagnálás és majd a visszafelé fejlődés. Helyes és mondhatni egyedüli helyes városi politika az, hogyha nincs ipar, teremteni kell azt bármi áron, mert ez az a tőke, amely kamatait minden téren százszorosán adja meg. No már most nézzük, van-e nálunk gyári ipar? Azt hiszem erre könnyű a választ megadni, hogy nincs! Mert hiszen egy hatalmas arányokban fejlődő város iparvállalatait nem lehet kimeritettnek mondani azzal, ha elő- állunk egy pár gőzmalommal, egy pár téglagyárral. Mert hiszen ezek is ipari vállalatok ugyan; de a kereskedelemre épen helyi vonatkozásuknál fogva alig alig gyakorolnak befolyást. A kereskedelem élénkülésére csak az olyan ipari vállalatok gyakorolhatnak befolyást, amelyek hivatva vannak egy nagy hatalmas vidék szükségleteinek kielégítésére, mert hiszen forgalmat, idegen beözönlést csak a ilyen vállalat idézhet elő. Ilyen vállalatnak tekintendő első sorban egy cukorgyár. Eltekintve attól, hogy sok száz munkás foglalkoztatásáról van szó, akik szükségleteiket itt szerezvén be lényeges befolyást gyakorolnak a kereskedelem és forgalomra, a eukorgyár hivatva lenne egész Észak magyarország ez irányú szükségleteinek a kielégítésére. Egész Észak-Magyarországot ez irányú szükségletével mintegy városunkhoz láncolná. E mellett például, ha valaki Máramaroíszigetrol Szatmárra jönne a cukrot bevásárolni, természetszerűleg más irányú szükségleteit is itt elégítené ki úgy, hogy kiszámíthatatlan az a horderő, amelyet a cukorgyár a kereskedelem élénkülésére gyakorolna. Közvetve tehát már ez alapon is óriási jövedelmet jelentene városunkra a cukorgyár, de közvetlenül is teremtene bevételi forrásokat. Újabb adóalanyok jönnének be a cukorgyárral s e mellett maga a cukorgyár is egy óriási adóalapot jelent. Más városok egy ily ipari vállalatért százezreket áldoznak épen azért, mert átérzik az ipari vállalatok horderejét. A cukorgyár alapítói most kérelemmel járulnak a városi közgyűléshez. amelyben 50 hojdnyi területet, részvényjegyzést és kövezetvámmentességet kérnek, A város részéről hozandó áldozattal szemben a vállalat által nyújtandó előnyökkel figyelembe se jöhet és épen azért bizton reméljük azt, hogy a közgyűlés, amely mindig hivatása magaslatán állott akkor, a midőn a város érdekeiről, a város jövő fejlődése alapjának lerakásáról volt szó, „Divat udvar“ Szatmármegye legnagyobb és legfényesebb áruháza külföldi mintára berendezve megnyílik 1911. márc. havában Kazinczy-u. 4. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, : :: villany erővel pörkölve. :::
