Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)
1911-02-08 / 11. szám
2. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1911. TÁJÉKOZTATÓ: Megjegyzem az összes áruk legújabb fazonban gyönyörű festéssel és aranyozással. 6 db kávés-teás vagy mókás csak 6K-f 6 drb sörös, vizes, vagy boros- 6 vizes pohár kristály üveg csak 72 fii!. 6 „ étkező csak — — 16 „ — „ készlet csak — — — 5K — f 6 boros pohár kristály üveg csak 54 „ 6 pár kávés vagy teás csésze csak 2 „ 40 „ 6 db lükör vagy konyak készlet csak 1 „ 50 „ Vidéki postacsomagolás 50 „ Tisztelettel Győry Károly. Bámulatos az a sok újdonság, ami Gy&ry ű(?g«uííeíéLe érkezett. Az árak feltiivifitn clcsók. belássa a cukorgyár óriási jelentőségét, nem fog elzárkózni e kérelem teljesítése elől sem. Széljegyzetek. JÓAKARÓNK, Scotus Viator ismét röp- irt egy vastag könyvet rólunk és éles támadásban részesítette a Kliuen-kormányt. A derék röpiró tárgyilagosságát ismerjük jól. Támadásai ellen védekezni nem szoktak a magyar kormányok, talán azért, mert nevetségesnek tartják a Scotus Viator vádjait, táján valami másért. Azért, mert nincs mód védekezni az alattomos támadás ellen. Ezúttal a közutálatnak örvendő Kliuen-kormányt érte el a nemezis. Nem vitás, hogy Khuenék ez egyszer ártatlanok, mert hiszen ha itattak és vesztegettek, ha hivatalos presszióval és Csendőrszuronnyal dolgoztak a választásokon, az nem a nemzetiségek letörése céljából történt, hanem mert hozzá akartak jutni a hatai- matadó parlamenti többséghez és magyar véreiket, ha nem hajoltak az országboldogitó nemzeti munka jelszavához, semmivel sem kímélték jobban, mint a rezonirozó nemzetiségeket. De az nyilvánvaló, hogy az ilyen támadások ellen védekezni szinte képtelenség. Scotus Viator megérkezett Bécsbe és müvét kiosztotta osztrák testvéreink képviselői között. Dicső kormányunknak most — ha feladata magaslatán áll — meg kell győznie ezeket ezeket az elfogult urakat, hogy Scotus Viator vádjai alaptalanok. Nehéz munka lesz, de hiszen a Khuen-kormánynak sok jó ellenérv áll rendelkezésére. Itt van mindjárt maga a parlamenti tübbség, az ország lelkesedése a nemzeti munkáért és az a sok ■üdvözlő írás, amit a nemzetiségek által lakott vidékek választói külön megrendelés nélkül menesztenek a közszeretetken álló kormányhoz . . . * POLITIKAI divatok hazája ez a szegény Magyarország. Régen történt, hogy egy nagy magyar grandseigneurnek félre csúszott a nyakkendője csokra és ezzel a ferdén álló nyakkendővel sétált végig a báli parketten. Tiz perc múlva tele volt a bálterem félre- csuszott nyakkendőjü urakkal. Tavaly egy ur — nem is nagy és nem is grandseigneur — nyakába akasztott egy rikitószinü és ferde nyakkendőt. Végigkalandozta az országot, megjelent vele különféle báltermekben, ha jól emlékszem, egy délutáni előadáson bemutatta a szatmári orfeumban is. Azóta viselik ezt a nyakkendőt ifjak és öregek. A dunaparti szála tele van ilyen ferde nyakkendőkkel. A nyakkendő csúf és Ízléstelen, a nyakak gyöngék, de a fejek, óh a fejek! A legtöbb nyak csak azért végződik fejben, hogy fel ne csússzék a nyakkendő. 9 üÉpyiselisz ülése. — Saját tudósítónk telefonjelentése. — Návay Lajos aielnök 10 óra után megnyitja az ülést. Hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnök meleg szavakkal parentálja el Luby Géza képviselőt. Indítványozza, hogy a Ház emlékét jegyzőkönyvében örökítse meg. A Ház az elnöki előterjesztéshez hozzájárul. A bankvita. Szebeny Antal: Röviden szól a javaslathoz, mivel nem bánkszakértő, s azért szólal fel, hogy az ország színe előtt követelje az önálló bankot. Elmondja kifogásait a közös bank ellen, amely nem elégíti ki a magyarországi hiteligénypket. A közös bank kényszeri tette bele az egész középosztályt a szövetkezetek karjaiba. Kifogásolja, hogy a kormány a készfizetések felvételét nem tudta keresztülvinni. A javaslatot nem fogadja el, csatlakozik Kossuth Ferenc határozati javaslatához. Ráth Endre: Utal arra, hogy azzal biztatták a nemzetet, hogy a gazdasági téren keressen fejlődést s most, amikor erre az útra lépett, éppen azokat találja magával szemben, akik a katonai téren is ellene foglaltak állást. A nemzet csak akkor kezdett rémélni, amikor azt jelentették, hogy Lukács László is hive már az önálló banknak. A függetlenségi párt program mja azért jagos, mert benne van az önálló bank. Bár törvényes jogunk van az önálló bankhoz, mégis számtalan akadályt állítanak elé. Hatalmas érveket vonultatnak fel elvtársai, de tti meddő marad minden érv. Csak egy szót váruak, azt, högy „megengedem“. (Tetszés.) Ha ez megtörténnék akkor minden párt örömmel fogadná az önálló bankot. A kereskedő és pénzvilágnak egyetértőén kellene küzdeni u önálló bankért. Felkiáltások: Úgy van ! Úgy van l Ráth Endre: Szomorú, hogy pénzviláv az osztrák jármot tartja a nyakunkon. Azt mondják, hogy a bankközösség és az osztrák tőke kivonulua az országqól. De ez nem áll. A tőke nem jótékvnysági intézmény és és ha itt jó kamatra talál, akkor idejön és itt is marad, A kormánypárton azt mondják, hogy hosszú ez a vita, mivel sok az elintézni való ügy. Miért nem hívták előbb ösz- sze a házat ? Különben is a delegációban hallható, hogy mi a sok fontos ügy: létszámemelés, a katonai költségek óriási emelése, a hadihajók millióinak megszavazása: ez a nemzeti munka. Az osztrökoknak a nagy pénz és véráldozatot meggondolás nétkül szabad, de az önálló bankot nem. Határozati javaslatot terjeszt be a mezőgazdasági hitelről. Rónai Jenő: Arra szorítkozik, hogy á hazafiaá szólamokat meggyengitse és gyakorlati érvekkel mutassa ki az ellenzék állításainak gyengeségét. Polemizál az előző hét szónokkal és gyakorlati példákkal igyekszik kimutatni a közös bank szükségét. Magyarázza annak tarthatatiansugát, hogy a közös bank részvényei johban szolgálják az osztrák, mint a magyar érdekeket. A javaslatot elfogadja. Bakonyi Samu és Kovácsy Kálmán bézséinek a javazlat ellen. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya folyó hó 8.-án d. e. 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében ülést tart, melyre a választmány tagjait meghívom. Szatmár-Németi, 1911 február 5. Teleki Géza gróf elnök. Tárgysorozat: 1. Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Végrehajtó bizottság jelentése a jubiláris kiállítás tárgyában. 3. Folyó ügyek, indítványok. Ragályi Kálmán Gzatmár, Deáktér 8. Gilyén-ház. aK." Nagy raktárt tart: vadászati felszerelésekből, optikai árukból: gukkerek, szemüvegek stb. Svéd tornaszerek. Ther- mos palackok, vivófelszerelések bőrödáruk és apró bőráruk, kosár-áruk, gyermekjátékok és mindennemű műipar- árukból — kefeáruk, szappanok és illatszerek — zsebkések, ollók, hajnyiró gépek, őnborotváló készülékek — zseb, villany-lámpák, öngyújtók, legcélszerűbb cipőfeszítők, stb.
