Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)

1911-02-21 / 22. szám

4. oldal ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1911. hogy ott márciustizenötödikei szóla­mokat hallgassunk. Lesznek egy pá­ran, akiket túlságosan megejt a már­ciusi emlékek felidézése és akiknek a zsebében nagyon fészkelődnek az emlékérmek — úgynevezett koronák, — ezek még elmennek délután a színházba is, hogy ott — pénzükért — még több lelkesedést szívjanak ma­gukba. Ezzel aztán vége a megillető- désnek, eloszladoznak a tavaszi áram­lások és nekem úgy tetszik, hogy évről-évre kevesebb áhitatos érzés szentelődik március nagy napjának. Olyan érzést élesztgetni, mely nem fakad a szivekből, — kár! Ha Magyarország népe nem gyújt öröm­fáklyákat szivében, amikor március tizenötödikének évfordulója feleleveníti a szabadság újjászületésének emlékét, akkor igazán nem érdemes az áhita­tos érzések ébresztgetésével bajmolódni. De a magyar háládatos és em­lékező. A múltat el nem feledi és a jövőért küzdő elődökről hálatelt szív­vel emlékezik. Nem benne van a hiba. Az emiékeztetésben, a lélektelen, üres frázisokban, amelyek Március Idusáról unottan ledarálódnak és a melyekben hiába keresnők a nemzet­ébresztő nagy nap emlékeztetőjét. Meg a belépődíjjal rendezett színházi dél­utánokban, amelyek kizárják az ün­neplésből azokat a szabad magyaro­kat, akmnek zsebében nem csörögnek felesleges számban az emlékérmek, — úgynevezett koronák. Szakítanunk kell ezzel a felemás ünnepléssel. Ha újra eljön ez a szép nap, ünnepeljük azt meg méltó sziv- béli örömmel és impozáns külsőségek között. Ne tegyük nevetségessé a szabadság ünneplését azzal, hogy be­szorítjuk a mi pici színházunkba és kizárjuk belőie a lelkesedni kívánók harmincöt ezreit. Rendezzen ünnepélyt a város, szépet, nemeset, emlékezte­tőt, mert há ezzel az ünneppel to­vábbra is a Kölcsey-kör üzérkedik, úgy csakhamar bekerül ez a — szinte egyetlen — relikviánk is a Kölcsey- köri múzeumba. Már pedig amit oda juttat szomorú végzete, az nem látja meg többé a szép magyar napvilágot. D’or. Eljegyzés. Kálnay Gyula főispáni tit­kár e hó 18-án tarotta eljegyzését Ilosvay Blankával Szatmáron. Lorántffy-estély. A Lorántffy Zsu­zsámra egyesület e hó 25-én este 6 órai kezdettel ráolvasó estélyt rendez. Az estély műsorát egyik közelebbi számunkban hozzuk ez 'crdé'dóiő mdotnására. Gyaiizhi:-. Szabó Lajos volt zilahi .u aj'. íütyó ;;ó 19-én, életének 30-ik évében, hosszas szenvedés után el­hunyt. Temetése ma d. u. 3 órakor lesz Szatmáron, Kisfaludy-utca 26-ik számú ház­tól a ref. egyház szertartása szerint. Egy kivándorlási hiéna. Érkörtvé- lyesen a csendőrség elfogott egy idegen embert, aki a lakosságot kivándorlásra csá­bította. Az illető Sifer Károly rotterdami hollandus és egy rottnrdami hajóscég alkal­mazóija. A csendőrség beszállította a szat­mári ügyészség fogházába. Tettét beismerte, és azt, hogy minden egyes kivándorlóért 20 korona províziója volt kikötve. A nántűi gyilkosság. Szombati szá­munkban megírtuk, hogy a néntűi határban meggyilkolva találták Szilágyi Tógyer rákos- terebesi lakost. A csendőrségnek erélyes nyomozás után sikerült megtalálni a tettese­ket Szima Mihály, ifj. Peres János és Farkó László nántűi lakosok személyében. A gyil­kosok együtt tértek vissza Szilágyi Tógyer- rel az aisószopori vásárról. Útközben Szi­lágyi, aki ittas volt, veszekedni kezdett. Erre Szima hátulról nyakonütötte, majd mindhár­man előrántották a bicskájukat s a védtelen embert kilenc készszurással megölték. A bűnjeleket is megtalálták. A tettesek a bizo- nyitékok súlya alatt beismerték tettüket és ma már az ügyészség fogházáhan várják büntetésüket. Eskiidszéki tárgyalás. A februári esküdszéki ciklus első ülését tegnap tartotta. Ezúttal Gellért Gedeon piskolti földmives fölött ítélt az esküdtbiróság, aki azzal volt vádolva, hogy atyját, Gellért Imrét múlt év novemberében öt revolverlövéssel és egy késszurással meg akarta gyilkolni. Vádlott beismerte tettét és azzal védekezett, hogy atyja rosszul bánt vele és ezért akarta el­pusztítani. Az esküdtbiróság bűnösnek mondta ki Gellért Gedeont a terhére rótt bűncse­lekményben s kapott ezért három évi fegy- házat. Az ítélet jogerős. A Sz. M. G. E. jubiláns kiállítása. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület folyó évre tervezett kiállításából egyik nagykárolyi lap, vármegyei székhely kérdést óhajtott mindenáron csinálni, nagyhangon felhívta Nagykároly város értelmes iparos közönsé­gét, hogy ezen a kiállításon, mert az Szatmár- Németiben lesz megtartva, ne vegyenek részt. Ezzel a közleménynyel tulajdonképen nem is akartunk foglalkozni, mert nem vettük azt egész komolyan. Nem is e cikk késztet "T—HMBB—I ■—ni I B arra, hogy szóvá tegyük itt e kérdést, de szükséget látjuk éppen az ügy tisztázása szempontjából, főleg pedig Nagykároly város értelmes iparosainak felvilágosítása céljából, a most félszázados jubileumát megünnepelni készülő vármegyei gazdasági egyesület múlt­jából nehány adatott közre adni, mely amel­lett bizonyít, hogy Szatmárvármegye gazda­közönsége egyesületének székhelyén már 50 évvel is Szatmár-Németi szab. kir. várost tekintette, már ebből a fontos okból is, hogy e város földrajzi fekvésénél, majd élénkebb közlekedései viszonyainál fogva sokkal inkább lehet egy oly testület központja, mely min­den politikai mozgalmaktól magát távol­tartsa, tisztán vármegyénk gazdasági fejlő­désének előmozdításával foglalkozik. Hogy az egyesület alapitói is igy gon­dolkoztál mutatja az alábbi közgyűlési jegyzőkönyv, mely a szóbanlevő egyesület közgyűlésén lett 1862-ben, május ho 5-én felvéve. A gyűlés Szatmaron, gróf Károlyi György Ő-nagymélíósagának (aki az egye­sület első elnöke volt) elnöklése mellett volt megtartva, melyen a gyűlés elhatározta: „életének legüdvösebben egy Szatmáron rendezendő általános gazd. kiállítással adni jelét.“ — Ezelőtt 49 evvel, tehát az egyesü­let első kiállítását Szatmáron a Szamos folyó hidjántuli „gőzhajó“ fogadó környékén ren­dezte, hová a közgyűlés tagjai a nép hullá­mai közt testületüleg átmentek. Ez az első kiállítás 1862. év október hó 13-án lett meg­nyitva. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen a kiállításon a kezünkben levő évkönyv ta­núsága szerint Nagykároly és vidéke gazda­közönsége tekintélyes számmal vett részt s hisszük, hogy az igyekező egyesületet most, amidőn egy félszázad múlva rendezi máso­dik altalános gazdasági kiállítását Nagykároly és vidéke gazda- és iparos közönsége épp oly lelkesen fogja támogatni, mint támogatta a múltban; annyival is inkább tehet erre számítanunk, mert a gazdasági egyesület mű­ködését nem lehet, de nem is szabad a vár­megyei szekhely-kérdéssel összeköttetésbe hozni, mert az egyesület, mint fennebb is említettük tisztán a vármegye gazdasági kul­túrájával foglalkozik s az, aki ennek fejlesz­tésénél alacsony partikulasztikus kérdésekkel kerékkötő akar lenni, vármegyénknek jó szol­gálatot semmi szin alatt sem tesz. Különben a nagykárolyi ipartestület is több iparággal vesz részt a kiállításon. nyo Az összes fertőző betegségek, mint Kolera, Typhus, stb. ellen a legjobb óvszer az orvos szaktekintélyek által ajánlott baktériummentes és szénsavdus MUSCHQNG* BUZIASFÜRDO iBiiziÁsi mmma Főraktár a „Szatmári Kereskedelmi részvénytár« saség“-nál. Továbbá kapható minden jobb fűszer- és csemege­kereskedésben. Sérvkötőt Hercz Sándor ha jót és tökélete­set akar, akkor for­duljon bizalommal specialis keztyü, kötszer és és orvosi műszertárához, ahol a legelhanyagoltabb esetekben is biztos kötőt alkalmazok. Nagy raktárt tartok: mindennemű kötszerekben u. m.: has­kötő, gumiharisnya és havikötőkben. — Eredeti francia gumi különlegességek discret p( sfai szétküldése tucatonként 2—4 és 6 koronáért. — Keztyük, fűzők raktáron és méret után is készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents