Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)
1911-02-22 / 23. szám
III. évfolyam. 23-ik szám./ Szatmárnémeti, 1911. február 22. Szerda. SZATMÁRVÁRMEGYE ÉS SZATMÁR VÁROS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJAINAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési árak: Ifelyben: Egész évre 12 K, fél évre 6 K, negyed évre 3 K Vidéken: „ , 16 , , » 8 „ „ „ 4 „ Egy szám ára 4 fillér. Mindennemű dijak e lap kiadóhivatalába küldendők. Felelős szerkesztő: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Főmunkatársak: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. BIKY ANDOR. Laptulajdonos és kiadó: az ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár-Németi, Kazinczy-u. 18. (Zárdával szemben). Telefon-sz.: 284. Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetnek. Csendőr-szurony (V.) Minden választásnál igazán mint szükséges rosszal találkozunk a csendőr-szuronynyal. Szükséges azért, mert másképen a felizgatott, rakoncátlan tömeget megfékezni lehetetlen lenne. Rossz pedig azért, mert a csendőrnek előírása szerint sokszor oly esetben is joga, sőt kötelessége a fegyvert használni, amikor ez elkerülhető lenne s igy sok felesleges vérontás elkerülhető lenne! Mint tegnapi szűkszavú táviratunkban jeleztük a fehérgyarmati választókerületben, már napokkal a választás előtt használtatott a csendőrfegyver, amelynek több emberélet esett áldozatul! Megindul aztán természetesen, mint ilyen alkalommal már rendesen szokás a támadás a csendőrség ellen, ok nélküli megtámadása magának a csendőrségnek, mint intézménynek, hangzatos cikkek vérontás, csendőrbrutalitás stb., holott az igazán ok nélküli vérontásnak oka egészen másutt keresendő s ha valakit a kiontott vérért a megcsonkított testi épségért vádolni lehet, minden mást lehet, csak nem a csend- őrséget. Mert hiszen igaz ugyan, hogy a csendőrségnél, az úgynevezett önvédelem, aminek természetes következménye a jogos fegyverhasználat, nagyon ki van szélesítve, amivel okszerű összefüggésben van az, hogy sokszor olyannak tűnik fel a fegyver használat, mintha az jogtalan lett volna, de ez csak látszólagosan van igy, mert a statisztika egyetlen oly esetről sem beszél, amikor a csendőr előírását, szabályzatát szem előtt tartva jogtalanul használta volna fegyverét. Viszont szem előtt tartva az állandó életveszedelmet, melylyel a csendőr kötelességét teljesiti, igazán nem lehet csodálkozni azon, ha az önvédelmi kör, talán a mindennapi életet szem előtt tartva, túlságosan ki van ferjesztve. És most tisztán a választásokat tekintve arra a kétségtelenül szomorú konklúzióra jutunk, hogy a választásoknál gyakori vérontásoknak oka sokszor a kortes. A kortes az, aki a minden rendelkezésére álló s gyakran meg nem engedett fegyverre! igyekszik saját nemes céljainak megnyerni a választókat. Pénzzel, pálinkával, borral, valósággal megmételyezi a polgárok ielkületét s amikor már azt látja, hogy a fanatizált tömeg nem elveiért, mert arról manapság beszélni is nevetséges dolog, hanem pénzért s e szer hatása alatt mindenre képes, olyan helyzetbe hozza, hogy az eszét vesztve szembeszáll'mindennel s igy szembeszáll magával a csendőr-szuronnyal is. Ez a kortes, aki ismeri a csendőrség szigorú előírását s ahelyett, hogy csillapítaná a kedélyeket, egye- nésen annyira fanatizálja a polgárság Ielkületét, hogy szembeállítja a csendőr-szuronynyal, nem «gyedül bűnös, de mindenesetre sokkal Éünösebb, mint az a csendőr-szurony, amely előírás szerint, a fékevesztett tömeg megrend- szabályozása céljából működésbe jön. A csendőr-szurony használata alkalmával nem a fegyverhasználat jo- gossga vizsgálandó elsősorban, hanem az hogy mi volt az indító ok, ami a fegyverhasználatot maga után vonta illetve ki vagy mi izgatta fel a tömeget apnyira, hogy a csendőr kénytelen volt fegyverét használni s ha van amivel elejét lehet venni a csendőri fegyver gyakori használatának, azt nem a fegyver jogosult használatának vizsgálatával lehet elérni, hanem az előidézők szigorú és példás megbüntetésével. Széljegyzetek. MATOLCSON ölik a választókat és a parlamentben névszerint szavaznak az urak az ország millióiról. így intézik a nemzet sorsát Khuenék. Számolatlanul dobják oda a milliókat feneketlen osztrák zsebekbe, nem tudván és nem kérdvén: mire. Karakán magyar állampolgárokat lemészároltatnak csupán azért, hogy egy szürke emberrel több legyen a képviselőházban, aki az ő semmitmondásával nem fogja zavarni a kormány híveit. így, jó urak, igy! Csak folytassák ezt a gyönyörű politikát. Szóhoz jut még a nemzet és majd megfizet maguknak a közös bankért éppúgy, mint Matolcsért. Csak az a kár, hogy a lemészárolt választók életét nem adja vissza senkisem. ♦ „Divat udvar“ Szatmármegye legnagyobb és legfényesebb áruháza külföldi mintára berendezve megnyílik 1911. márc. havában Kazinczy-u. 4. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Munka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, ::: villany erővel pörkölve. :::
