Északkelet, 1910. november (2. évfolyam, 45–48. szám)
1910-11-13 / 46. szám
II. évfolyam. "T46-ik szám. Szatmárnémeti, 1910. november 13. A SZATMÁR-NÉMETII FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona, j Negyed évre 1 korona. Fel évre . . 2 korona. ; Egy szám ára: 10 fillér. Kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda, Szatmár- Németi (Zárdával szemben). Telefon-szám : 284. Szerkesztőség: Hám J.-u. 1. sz. Telefon-szám: 173. Felelős szerkesztő : Dr. V E R É C Z Y ERNŐ. Társszerkeszíők: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. GLATZ JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó : az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltetnek. Nyilttér sora 20 fillér. Előfizetési és hirdetési díjak e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, KaZlnczy-utca 18. sz.) küldendők. A Néphivatal. í I. (Str.) Minden államban a szociális politika első sorban olyan intézmények megalkotását sürgeti, amelyek az egyes társadalmi osztályok különbözőségéből fakadó s a létfenntartás, a megélhetés körül mutatkozó ellentéteket kiegyenlíteni, elsimítani akarják. Ezt a célt szolgálják a különféle munkás- s általában népvédelmi intézmények, amelyek között jelentékeny helyet foglal el az úgynevezett Néphivatal. Ennek a társadalmi intézménynek feladata a szegény népnek s a megélhetésre kevés jövedelemmel biró társadalmi osztályoknak ingyenes jogsegéllyel való ellátása főleg a peres eljáráson kivül eső s jórészt a köz- igazgatási hatóságok elé tartozó ügyekben. Az ingyenes jogsegéllyel való ellátáson kivül azonban működése ki kel! hogy terjedjen a szegény sorsú néposztálynak minden életérdekére. Célja a kolozsvári Néphivatal jelentése szerint: a köznép gyámoltalanságából s az állam merev szervezeteiből eredő bajok kiegyenlítése. Egyes magyar városokban és egyesületekben is felébredt a társadalmi szolidáritás eszméje s megalkották ezt a társadalmi intézményt angol mintára azzal a célzattal, hogy a szegénysorsu népnek több alkalma legyen kulturális igényeinek kielégítésére azoknak a költségeknek a megtakarításával is, amelyeket különböző ügyes-bajos dolgaik elintézésére kellett fordítania díjazott jogsegély igény- bevétele miatt. A Néphivatalnak s általában bármilyen jogsegélyt szolgáltató társadalmi intézménynek jogosultságát s meghonosítását nem kell hosszasan bizonyítani, mejí .egv.nillantás a magyarországi népesség keresetéről szóló statisztikai kimutatásokba meggyőz arról, hogy a népvédelemnek a jogszolgáltatás körére való kiterjesztése teljesen megokolt és helyénvaló. Egy előttem fekvő s teljesen megbízható statisztikai összeállításból kitűnik, hogy mennyit keres a magyarországi népesség és hogyan oszlik meg a jövedelem. Eszerint a mezőgazdasági munkásoknak az ország megyéi többségében 300—400 korona az évi ösz- szes keresete, az országos átlag .pedig 400—300 korona körül volt 1907-ben. Az összes ipari munkások 42 százaléka 500 koronán aluli keresettel birt. Ez a rendelkezésre álló néhány adat is eléggé érthetővé teszi, hogy egyes hatóságok és egyesületek a Néphivatal nagy jelentőségének tudatában ezzel az intézménnyel is a szegény nép segítségére siettek kulturális és szociális igényeinek kielégítésében. Felállítása ellen egyetlen komoly ok szóihat: vájjon nem' rontunk-e a Néphivatal szervezésével egy másik társadalmi osztály, az ügyvédi kar helyzetén és viszonyain. Vizsgálódásunk eredményekép nemmel kell felelnünk, hiszen a Néphivatal elé tartozó ügyek jórészt jelenleg sincsenek az ügyvédek kezében. A kolozsvári Néphivatal elé került ügyek pl. 1909-ben a -következőképen oszlottak meg: peresügy 39; adó- és illetékügy 13; válóper 13; állás és munkaközvetítés 9; megkeresések, átiratok 9; rendőri ügy 8; hagyatéki ügy 8; közsegélyeszközlés 6; katonaügy 6; gyermekmenhelyügy 5 ; bűnügy 3; tagosítási ügy 3; közigazgatási egyéb ügyek 9. A 131 ügy közül saját hatáskörben elintéztetett 120, kiadatott ügyvédnek 8, különböző hatóságok intézkedésére áttétetett 3. Ez a kimutatás eléggé megvilágosítja a kérdést s ezért a részletekbe bocsátkozás nélkül csak arra az általános szociológiai igazságra mutatunk rá, hogy az embereket a társadalomban nem az ellentétek kiélezése, hanem az embertársainkkal való általános összetartozás tudata és a kölcsönös segítség kell, hogy összefűzze. (Folytatjuk.) Klánicza László polgári, katona és orthopäd cipészmester modern cipész-műhelyében Szatmár, Kinizsi-utca 32. a legszolidabb árban a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig készülnek ugy^francia|valamint angol cipők és csizmák, dísz-, lovagló stb. csizmák. (Orthopäd) Fájós lábakra kiváló/gondot fordit. Vidéki megrendeléseket és javításokat gyorsan és pontosan eszközöl.