Északkelet, 1910. július (2. évfolyam, 27–31. szám)
1910-07-17 / 29. szám
II. évfolyam. 29-ik szám. Szatmárnémeti, 1910. julius 17. FÜGGETLEN POLITIKAI LAP. A SZATMÁR-NÉMETJI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona. Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona, j Egy szám ára: 10 fillér. Kiadóhivatal: Északkeleti Kr 'nyomda, SzatmárNémeti (Zárdával szemben elefon-szám : 284. Szerkesztőség: Hám J.-u. 1. ». .'elefon-szám: 173. A Borromeus-enciklika. Sarto Józsefről, az egyszerű, szívélyes velencei pátriárcháról igazán alig hihette valaki, hogy mint tiárával ékes X. Pius az u. n. harcias pápák számát fogja gyarapítani. Pedig az a kevés idő, mely egyházfejedelmi uralkodása óta eltelt, ezt a nem várt átalakulást bizonyítja. Aligha saját természeténél fogva, valószínűleg inkább környezetének ki nem kerülhető befolyása alatt, de tény az, hogy ő is beleesett abba az anach- ronizmusba, melyet ma már a pro- testántizmus ócsárlása, támadása minden elfogulatlan szemlélő előtt jelent. A Vatikán ő alatta is dörög és villámlik szegény protestánsok ellen és ámbár e dörgésnek és villámlásnak ma már nincs is menyköve, egyFelelős szerkesztő: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Társszerkesztök: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. GLATZ JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó: az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. egy tapintatlan megnyilatkozás mégis képes forrongásba hozni egész országok közvéleményét, korunk nagyobb dicsőségére legyen mondva: úgy szólván vallásicülönbség nélkül. Jól emlékezünk még a „Ne temere“ kezdetű bullára, mely hazánk protestánsaira és fölöttébb sérelmes volt és amelynek nyomán annyi izgalom sarjadzott föl. Most aztán ismét érez- nünk kell egy vatikán-indította háborgás utolsó hullám-veréseit. Hogy ebbe a nem egészen komoly ügybe (Isten látja lelkünket, mi az efféle esetet nem tudjuk nagyon komolyan venni) egy szójátékkal elegyedjünk, az u. n. Borromeus-enciklika által Németországban előidézett ciklon egészen váratlanul megérintette hazánk területét is. Amint u. i. az elmúlt héten kiderült, a hires, sőt bátran mondMegjelenik minden vasárnap. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltéinek. Nyilttér sora 20 fillér. Előfizetési és hirdetési díjak e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. hatjuk: hírhedt enciklikát Várossy Gyula kalocsai érsek is kihirdette egyházmegyéje papsága előtt. E hírnek nagy forrongás lett a következménye úgy a protestánsok között, akik az enciklikát magukra nézve sételmesnek tartják, mint ami a nem protestánsok között is, akik az enciklika nyomán a felekezetek békéjének megbomlásától félnek. Sőt az u. n. királyi tetszvény-jog szempontjából még közjogi vonatkozása is van e kihirdetésnek, mely előzetes királyi engedély nélkül történt meg. — A képviselőház szerdai ülésén aztán interpelláció alakjában került szőnyegre a kérdés. A miniszterelnök Thuróczy Vilmos (r. kath.) ez interpellációjára hivatalos értesülés hiányában csak nagyon általános választ adott ugyan, de hangoztatta a kormány szolidáris A szatmárnémeti református főgimnázium múltja és jelene. A szatmárnémeti református főgimnázium 300 éves jubileuma alkalmából irta és az 1910. május 18-iki ünnepélyen a szatmári ref. templomban felolvasta : Bakcsy Gergely igazgató. (Folytatás.) Itt helyén volna kifejteni, hogyan és mi okból fejlődött ki a főgimnázium fentartó testületé, mely mind e mai napig az intézet legfőbb kormányzó testületé. De az idő rövidsége miatt itt csak jelzem, hogy a főgimnázium eme fontos szervének létet adott az a kényszerű körülmény, melyet 1749-ben előidézett egy királyi parancs. Ugyanis amikor a szatmári és németi főiskolák egyesülnek s e testvéri ölelkezés folytán e város vidékének református hívei az eddiginél még erősebb főiskolát nyertek: megindult ellenünk az 1634-ben Szatmárra telepitett jezsuiták részéről a leghevesebb harc és küzdelem. Az első támadásnak reánk nézve szomorú következménye az volt, hogy egy királyi parancs, mely kelt 1749. jan. 2-án, megtiltja, hogy a református egyház hivatalnokai fizetésüket a városi pénztárból kapják. E parancs megfosztotta a várost is pátronátusi jogától. Főiskolánk a jelzett időtől kezdve csak a társadalomtól várhatott anyagi segélyt. S eblpen nem is csalatkozott, mert miként a múltban, úgy ebben az időben sem hiányzottak a kegyes jól- tevők s nem csak Szatmár város és megye előkelői és testületéi, hanem Bereg-, Szabolcs- és Ugocsvármegyék, sőt Erdély főurai közül is többen meghozták anyagi áldozatukat, hogy megmentsék e fontos főiskolát az anyagi végromlástól. Az alapítványt tevő egyházakból, testületekből és egyesekből alakult az a pártfogóság, mely ma is mint fentartótestület vezetője és fentartója e főgimnáziumnak. De — amiként a feljegyzések mutatják — hitbuzgó testvéreinknek nemes cselekedete még inkább kihívta az ellenállást, s megindult ellenünk az irtó háború. (Folyt, köv.) FISCHER ANTAL női divatáruházában, Szatmár, a „PANNÓNIA“ mellett hatóságilag engedélyezett végeíadás. az összes raktáron levő divatáruk »ff mélyen leszállított írbiD ÓrilSÍttfitllÉ el.
