Északkelet, 1909. szeptember (1. évfolyam, 10–13. szám)
1909-09-26 / 13. szám
2. oldal. északkelet Szatmárnémeti, 1909. ezzel szemben a munkaadók szervezkedése. Ezek a jelenségek, az egyik ép úgy, mint a másik, gazdaságilag rendkívül károsak, amelyek megelőzése, illetve elhárítása a legfontosabb tör-1 vényhozási feladatok közé tartozik. A tervezet sztrájkok és munkáskizárások esetében a bírói eljárás vezetését, az iparbiróság elnökének kezébe teszi le, annak a felerészben munkaadókból, felerészben pedig munkásokból álló tanácsnak, amely hivatva van ítélni a sztrájk és kizárás kérdésében. Ezen bíróság helyett különben a felek választott bíróságban is megállapodhatnak. Bizonyos közérdekű vállalatoknál kitört sztrájk és munkáskizárás esetében egy, az illető táblai elnök vezetése alatt megalakult vegyes bíróság gyakorolná a bíráskodást, amelynek az Ítélete a felekre már kötelező is lenne. Végül pedig általános munkaszerződésekből — kollektiv szerződések — eredő perekben a tervezet az egyéni perekben Ítélő ipari bíróságot ruházza fel a joghatósággal. Kétségtelen, hogy a terv ennek az anyagnak szabályozásában igen nagy mérsékletet és körültekintést ta- nuoit, minden érdekkel számol, s igy minden esetre alkalmas arra, hogy a törvényhozási szabályozás alapjául szolgáljon. Dr M. A magyar föld terhei. Dr Fellner Frigyes egyetemi magántanár, aki tudvalevőleg a magyar nemzetgazdaságnak s főleg a földhitelpolitikának egyik legalaposabb ismerője és leghivatottabb ismertetője, nem rég a párisi nemzetközi statisztikai kongresszuson nagyérdekü előadást tartott a magyar ingatlan teherviszonyairól. Dr Fellner Frigyes az összes magyar- országi ingatlanoknak telekkönyvileg bekebelezett adósságait 4034 milliárd koronára becsüli, amelyből 2860 milliárd, az az 709 százalék a mezőgazdasági művelés alatt álló földekre, 1174 milliárd, azaz 294 százalék pedig épületekre esik. A mezőgazdasági művelés alatt álló földek összes értéke Magyarországon 15,374 milliárd koronára terjedő. Ha ezt az értéket összehasonlítjuk a mezőgazdasági jelzálog- kölcsönteherrel, akkor megállapítható, hogy a földbirtok értékének 18'6 százalék erejéig van jelzálog kölcsönökkel megterhelve. A kötött birtoknak (hitbizományoknak, egyházi birtokoknak, állami és községi ingatlanoknak stb), azaz az egész földterületnek 34-27 százalékának megterheltetése lényegtelen. A 2860 milliárdnyi adósság tehát sokkal korlátozottabb területen oszlik meg. Ha az összes mezőgazdasági ingatlanok 15.374 milliárdnyi értékéből leírjuk a kötött birtoknak 5268 milliárdot tevő értékét és a szabad birtok értéke gyanánt igy nyert 10.106 milliárdnyi összeget vetj ük az összehasonlítás j alapjául, akkor ennek összes jelzálog-terhei 2860 milliárdban adódnak, ami 28'3 százaléknyi eladósodottságnak felel meg. Azonban nem elég a jelz álog-adósságok mennyiségének megállapítása akkor, hogy tisztába jöjjünk az ingatlanok összes terheivel. Szükséges számot vetni a közterhekkel is, melyek a földjövedelmeknek igen jelentékeny részét vonják el. Ezek a közterhek (állami és községi adók, vizszabályozási járulék stb.) meghaladják az évi 143 millió koronát. Ez a 143 millió 4 százalékkal tőkésítve a felsorolt közterhek tőkeértéke gyanánt 3578 koronát kitevő összeget ád. A jelzálog-terhek és közszolgáltatások összege (2860~|-3578) tehát 6438 milliárd koronát ad, mint a 15.374 milliárd összértékű földbirtok terhét. A mezőgazdasági földbirtok tehát részben adóssággal, részben köztartozások címén értékének körülbelül 2/s részének (4L87 százalék erejéig van megterhelve. Az épületek értéke Magyarországon 4432 milliárdra rúg, az azokat terhelő adósságok pedig 1174 milliárdot tesznek ki. Az épületek tehát értékük 26'48 százalék erejéig vannak megterhelve. Az épületek adói és e- gyéb közterhei évenkint 67.360 millió koronára tehetők, ami (4 százalékkal tőkésítve) 1684 milliárd tőkeértékének felel meg. Az adósságok és tőkésített közterhek összege (1174—|—1684) tehát 2858 milliárd koronát ád, azaz az épületek összértékének 64-46 százalékát. Az összes ingatlanok (földbirtok és é- pületek)együttvéve pedig részben jelzálogter- hek, részben közszolgáltatások címén értékük 46-69 százaléka erejéig vannak megterhelve. 1893-tól 1907-ig a jelzálog-adósságok 3347 milliárd koronával gyarapodtak. A jel- zálogterhek emez emelkedésének azonban nem tulajdonítandó nagy fontosság, ha egyúttal megnövekedett a kölcsönök biztosítékául szolgáló ingatlanok értéke is. Egyébiránt ez a 3347 milliárd korona aligha jelzi az adósságok tényleges növekedését, mert tekintetbe kell venni, hogy az adósságok telekkönyvi bekebelezése mindig magasabbnak látszik az igazi megterhelésnél. Mert például több insegitséget a magyarországi Karoktól és Rendektől. A szobor közel áll a Duna partjához. Öt tagú társaságunk a reggeli étkezés közben elhatározta, hogy a Pozsonytól— Budapestig való utat gőzhajón teszi meg, hogy különösen a jobbparti vidéket s az ottani városokat, u. m. Komáromot, Esztergomot, Visegrádot, Vácot közvetlen köz- zelről szemlélhessük. Julius 11-én fél 1 órakor indult el hajónk, de a legközelebbi parti városhoz sem érkezheténk el: a hajó felmondta a szolgálatot, a kormánya ketté törvén. Ilyen veszteglő állapotban voltunk esti fél 8 óráig, mig egy teherhajó rakományát a partra hordták, s az minket Komáromba vitt, honnan vasúton folytattuk utunkat Budapest felé. Ide éjjel 11 óra után érkeztünk meg. Budapestről másnap 12 óra után indultam kis falum felé egyedül, a sok genfi utitársból már nem volt senki, a szabolcsi kartársak is más irányt választottak. Julius 13.-án reggel érkeztem haza, hol már különösen feleségem és fiam egyik tanártársával, néhány nap óta vártak teám. Isten segítségével megjártam tehát Qen- fet s a mit ott láttam, hallottam s tapasztaltam, az minden szegénységem dacára pénzben alig volna értékelhető. A genfi ünnepségeken láttam — s repesett a szivem örömében, — hogy a világ szine-java miként ünnepelte a magyart, láttam s tökéletesen meggyőződtem a felől, hogy nekünk kálvinistáknak nincs okunk szégyenkezni kálvi- nistaságunk miatt, mert a világ minden részéről összesereglett tudósok egyenként és összesen bizonyságot tettek a felől, hogy a világ protestáns országai nemzeti nagyságukat egyenesen Kálvinnak, Isten alázatos szivü szolgájának köszönhetik. Ugyancsak ezek a tudósok vallották magukat, kezeiket mellükre téve, Kálvin szellemi gyermekeinek. Akik pálcát törtek Kálvin egyik-másik szigorú tette felett, azok hallhatták volna maguknak a megfékezett libertinusok utódainak ajkairól azon vallomástételt, hogy ha Kálvin úgy nem járt volna el, mint a hogy eljárt, az általa eszközölt újítás még csirájában elpusztul, — maga a világhírű tudós, a berlini udvari lelkész nyíltan elismerte és bevallotta, hogy „az ő reformátorukat, Luthert sokban felülmúlja a mi Kálvinunk; Luther csak nemzeti reformátor, Kálvin pedig világ-reformátor volt.“ Hát még mikor a genfi francia nyelvű magyar estélyen dr Pruzsinszky és dr Kovács előadásaik folyamán egyházunk hitvallóinak'szenvedéseiről, őseink több százados küzdelmeiről, elnyomatásáról s hithüségéről beszéltek, a világ minden tájékát képviselő tudós hitrokonok előtt, ezek élénk figyelme, érdeklődése és szeretete kisérte szavaikat; — hát még mikor a genfi lelkészi karnak egyike szinte megrázó szavakkal beszélt rólunk, mint „egy eddig elfeledten élt, küzdelmeivel, szenvedéseivel többi testvéreit is felülmúló, nekik is példát adó kálvinista egyházról“: úgy éreztük, mintha Kálvin izzó lelke szólana hozzánk s mennydörögve kiáltaná felénk: „Szeressétek egymást, hiszen egyek vagytok a Jézus Krisztusban!“ Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4-40 korona, ::: villany erővel pörkölve. :::
