Észak-Magyarország, 2009. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-16 / 217. szám
ÁYáM||ffi!®etó Az elemzések jelentős piacvesztést jeleznek 12. Nehéz helyzetben Megállapodásra várnak a miskolci főutca kereskedői /3. Autóipar Az autóipari klaszter sikeres vásári részvétele Moszkvában /4. www.bokik.hu Lemaradunk vagy feltörekszünk Dr. Barkóczi István alelnök, BÖKIK Augusztus utolsó napjaiban látott napvilágot a hír, amely szerint az innovációs szakmai szervezetek úgy tudják, a jövő évi költség- vetési tervezet 25 milliárd forintot von el az Innovációs Alaptól, ezzel megszüntetve annak állami támogatását. A Magyar Innovációs Szövetség mellett több szakmai szervezet is azonnal jelezte: a döntés durva, elfogadhatatlan, vissza kell utasítani, hiszen egyet jelent az ország jövőjének ellehetetlenítésével, kilátástalanná teszi a hazai gazdaság talpra állítását. Minden bizonnyal ennek a felháborodásnak, szakmai ellenállásnak is köszönhető, hogy a szaktárca vezetője szeptember 3-án már arról beszélt, hogy a kormány továbbra is biztosítja az Innovációs Alap rá eső részét, igaz a 25 milliárd helyett csak 20 milliárd forintot. Termelő iparvállalat vezetőjeként tapasztalatból tudom, mennyire igazak a szakmai szervezetek vezetőinek az imént idézett megállapításai. Ha új piacokat keresünk, ha új partnerekkel vesszük fel a kapcsolatot, az első kérdések egyike, amire választ kell adnunk: milyen a szakembergárdánk, mennyire innovatív a cégünk, milyen kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatunk. Ha a válaszok pozitívak, érezhetően megnő irántunk a bizalom, érdemessé válunk a figyelemre, ha viszont nem, marad a rövid, udvarias beszélgetés, ami jelzi: itt nincs keresnivalónk. Barack Obama Amerikában, Nicolas Sárkozy pedig Franciaországban növelte a közelmúltban az innovációra fordított állami hozzájárulást. A franciák elnöke egyenesen jó állam- adósságnak minősítette azt, ha az ország a fektet be. A hazai döntéshozóknak fel kell ismerniük: az innováció támogatásával a „lemaradunk vagy feltörekszünk" kérdésre adnak jó, előremutató választ. Mert a gazdasági válság nehézségeivel küzdő magyar kis- és közepes vállalkozások másként képtelenek lesznek hosszú távon állni a piaci versenyt. Elbuknak, ha nem tudnak fejlesztéseket, új termékeket felmutatni. Erre pedig pusztán saját erőből nem lesznek képesek. De van egy másik sajnálatos következménye is az innovációs pénzek megnyirbálásának: a tehetséges, nagy szakmai tudással rendelkező kutatók, fejlesztők elvándorlása. Mindkettő beláthatatlan károkat okozhat a magyar gazdaságnak. BEHARANGOZÓ Szeptember 16-17. A Kárpát-medence kincsei Egerben - konferencia, üzletember-találkozó és kulturális programok Szeptember 18.Vietnámi Üzleti fórum és üzletember-találkozó (Budapest, Hotel Mariott) Szeptember 23. Esély a túlélésre - pénzforrások válság idején, a Világgazdaság fóruma (Miskolc, Hotel Pannónia) Szeptember 24. Pénzt, de honnan?- a Piac és Profit fóruma (Miskolc, Népkerti Vigadó) Szeptember 28. A környezetvédelmi termékdíj ellenőrzésének tapasztalatai - fórum a VPOP-val (Miskolc, BÖKIK) Szeptember 29. Tájékoztató a Baross Gábor Program pályázatairól (Miskolc, BÖKIK) Október 7. K+F és innováció az Európai Unióban és Magyarországon (Miskolc, BÖKIK) Október 8-10. Magyar-Svéd Vállalkozói Napok (Kecskemét) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara havi melléklete, 6. szám 2009. szeptember 16. Bajban az építőipari cégek A „biztos kéz” rendelet módosítását kezdeményezik a vállalkozók Az építőipari cégeket sújtja leginkább a gazdasági válság Egy új kormányrendelet szabályozza az építőipart, és szándéka szerint felszámolná a lánctartozásokat, ehhez egy fedezetkezelő szervezetnél kell majd bejelenteni és letétbe helyezni a szerződésben foglalt összeget. Az állami és önkormányzati beruházásoknál ezt a feladatot a Magyar Államkincstárnak kell ellátnia. Megkérdeztük a helyi építőipari vállalatokat, hogy mi a véleményük a válság sújtotta helyzetben a rendeletcsomagról.- Az októberben induló közbeszerzési, valamint egyéb, az uniós értékhatárt elérő beruházásoknál az építtetőnek igazolnia kell, hogy a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi forrás a rendelkezésére áll mondta Szalay Antalné, a Középület és Lakásépítő Zrt. elnök-igazgatója. - A megrendelő köteles letétbe helyezni a beruházás teljes összegét, illetve az elkövetkezendő részszámla ellenértékét. A kivitelezőnek biztosítékot kell adnia, hogy a szerződésben foglaltakat teljesíti. Amikor a számla bekerül a Kincstárhoz és ezt a műszaki ellenőr, illetve a megrendelő megbízottja leigazolja, akkor a Kincstár kifizeti azt, de csak akkor fizet, ha a generálkivitelező az alvállalkozói teljesítéseket saját tőkéjéből vagy hitelből kifizeti előre, és azt hitelesen igazolja. Ezzel a BÖKIK Építőipari osztálya nem ért egyet. A kis- és közepes vállalkozások tőkehiánnyal küzdenek, gyakorlatilag nem lehet hitelt kapni, egyedülálló lehetőségként a Széchenyi Kártya áll a cégek rendelkezésére, amelynek hitelösszegét akár növelni is lehetne. Javaslatunk az, hogy miután a generálkivitelező elfogadja az alvállalkozók teljesítményét, akár engedményezéssel vagy inkasszóval megoldható legyen a kifizetés.-A KÖZLAKÉP Zrt. legnagyobb adósa éppen az állam - hangsúlyozta Szalay Antalné - hiszen a közbeszerzések 90 százaléka a pályázati pénzekből valósul meg. Ennek kifizetése pedig rendkívül nehézkes. Az általunk kiadott számla fizetési határidejének lejártáig nem kapjuk meg a pénzünket és nincs lehetőség a késedelmi kamat érvényesítésére sem. Előfordul, hogy a szerződésben meghatározott fizetési határidőtől 100-150 napot is várni Vinnai Balázs kell, míg kifizetik. Jelenleg 100 millió forint a társaság kintlévősége. Felélik a vagyont A KTK Diamant Kft. sikeres cégnek tartja magát, ám az utóbbi négy évben legalább 30-40 százalékos árbevétel visszaesést tapasztaltak - mondta Kubus István ügyvezető. A „gyémánt-technikával” szerkezetátalakítást végző társaság mintegy 240 millió forintra már nem is számíthat a felszámolás alatt álló cégektől, ugyanakkor a nem felszámolt cégek további 50 millióval tartoznak neki. Félnek a vagyonvesztéstől, amely az elmúlt egy évben elérte a 30-40 millió forintot. Mindamellett a 30 fős létszám megtartására törekednek és olcsóbb áron vállalnak el minden munkát. Az új rendelettől sem várnak sokat, mert ha egy hivatalt bekapcsolnak az ügyintézésbe, akkor csak hosszadalmasabbak lesznek a kifizetések. Egyébként ingyen munkát vállaltak az Avason leégett panelház rendbehozatalában. A Gipsz-Tech 2001 Kft. ügyvezetője, Szálkai István szerint ilyen helyzet, ami most van az építőiparban, még nem volt. Már petíciót is beadtak- Tavaly még folyamatosan volt munkám, de ami hasznom származott volna belőle - mondta - az elmaradt, és közben belefektettem a pénzemet anyagokba, gépekbe. Még az elmúlt év szeptember-októberi számláimat sem fizette ki a megrendelő, amelynek egyik tulajdonosa az önkormányzat is. ígéret van, de pénz nincs. A Búza téri piac átalakításán dolgoztunk és sokakkal együtt nem kaptuk meg a pénzünket. Emiatt már petíciót is benyújtottunk. Akik csődeljárást indítottak a megrendelő ellen, eset- legjobban járnak, de mi, kisebb alvállalkozók megint háttérbe szorulunk. Szálkai István A speciális szaképítéssel és ipari alpintechnikával foglalkozó cégnek jelenleg minimális munkája van, így a járulékait is nehezen tudja fizetni, és ő is megkezdte vagyona felélését. Nagy gondot jelent számára az iparűzési adó teljes kifizetése, hiszen még a kérelem benyújtása is nagyobb összegbe kerül. A nagyok helyzete sem jó Az FK Raszter Zrt., a régió egyik legnagyobb építőipari vállalkozása is jelentős kintlevőséggel rendelkezik.- Az elmúlt évhez képest legalább 20 százalékos árbevétel-csökkenés történt náluk - mondta Farkas László vezérigazgató. Tavaly még három Tesco áruházát építettek, ez évben egyet sem. A BorsodChemben 2008-ban még egymilliárd forintos munkájuk volt, az idén már nem volt itt beruházás. Mindezek következményeként még az elmúlt évben egy 26 pontos válságprogramot készítettek, ami a költségek csökkentésére vonatkozott, és meghozta eredményét. Pályázatok révén fejlesztettek is, többek között az acélszerkezeti üzemben történő korszerűsítésekre, valamint a saját építőanyagipa- ri-hulladékanyag feldolgozására kialakított inerthulladék-feldolgozó megvalósítására nyertek támogatást. Az építőipar Magyar- országon véleményük szerint az év első felében mélyponton volt, a most indult intézményfelújítási programokkal kicsit fellendült, ám az első féléves recenzióból nem húzza ki az ágazatot. Amennyiben az állam, amely a legfőbb megrendelő, valóban előre letétbe helyezi azt az összeget, amiért megrendeli a beruházást, akkor a kisebb vállalkozóknak is törvényileg meg kell tenniük, hogy fedezetkezelőnél helyezik el a beruházás ellenértékét. Úgy gondolják, hogy csak a válóban tőkeerős építőipari generálkivitelezőknek lehetne működniük ebben az országban. A most meghozott törvények szabályozásai álláspontjuk szerint kedvezőek lehetnek abban az esetben, ha valóban megvalósíthatóak.- A törvény elmélete szerint lehet jó - mondja Farkas László -, de ezt a gyakorlatban is bizonyítani kell majd.- M.V.Zs. Kihall Tamás Elismerték a munkájukat A köztársasági elnök 89/2009. (Vili.20.) KE határozata kitüntetés adományozásáról: „A kereskedelmi és iparkamarák szolgálatában eltöltött több évtizedes tevékenységéért; a magyar szakképzés megújításában, a kamara szakképzési tevékenységének megerősítésében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Bihall Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, az informatika, illetve a tudás alapú társadalom hazai fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, aktív, kiterjedt társadalmi szerepvállalásáért Vinnai Balázsnak, az IND Kft. ÍVSZ elnökségi tagjának a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, polgári tagozata kitüntetést adományozom.” Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök (MK 2009/117. szám) Szalay Antalné Kubus István Farkas László
