Észak-Magyarország, 2009. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-16 / 217. szám
2009. szeptember 16. GAZDASÁGI IRÁNYTŰ / 2 Gazdasági válság a vállalatok mindennapjaiban Országos és megyei körkép 2009 első féléve után - gazdasági kamarai felmérések tapasztalatai AzMKIK Gazdaság- és Vállalkozáselem- zö Intézet és a KOPINT-TARKI a közelmúltban jelentette meg elemzési eredményeit, amelyeket a nyár elején végzett lekérdezés alapozott meg. Összeállításunk a tanulmány megállapításai alapján készült. A vizsgálat elsősorban a vállalatok pénzügyi helyzetére, hitelfelvételi, eladósodási helyzetükre, pénzügyi fegyelmükre, devizakitettségükre vonatkozott. Hitelállomány A megkérdezett vállalatok egyharma- da hitel nélkül gazdálkodott, egyharmadá- nak csak forinthitele volt, egyharmadának pedig devizahitele is. A hitellel rendelkező cégek 42,6 százaléka forgóeszközhiteit, 14,4 százaléka beruházási hitelt vett fel, a többiek mindkettőt. Ágazati bontásban a legnagyobb arányban az építőipari és a kereskedelmi vállalatok között vannak a hitelt felvevő cégek Bankhitellel rendelkező vállalatok gazdasági ágak,* Feldolgozóipar Grafika: ÉKN Az elemzés azt is bemutatta, hogy a dolgozók bruttó bére 2009-ben elsősorban azoknál a cégeknél nő várhatóan, amelyek nem rendelkeznek hitellel, hiszen a válság- helyzetben levő vállalatoknak a hitel törlesztése is komoly gondot okoz, sok esetben a bérköltségek visszafogásával igyekeznek talpon maradni. Az alkalmazotti létszámot tekintve a 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek több mint háromszor akkora eséllyel tartoznak a bankhitellel rendelkezők közé, mint a 20 fő alatt foglalkoztató kisvállalatok. Ebben természetesen az is komoly szerepet játszik, hogy a bankok a kisvállalatok hitelezését lényegesen kockázatosabbnak tartják a nagyokénál. Pénzügyi fegyelem A felmérés ez esetben azt vizsgálta, a vállalatok mekkora hányada az, amelyik nem tud határidőre fizetni akár az államnak, akár a partnereknek. A megkérdezetteknek mintegy fele tartozott a fizetőképesek, másik fele a tartozók közé. A cégek 14,7 százaléka volt olyan, amelyik adó- és járuléktartozásokat is felhalmozott, 45,8 százalékuk „csak” a partnerei felé adósodott el. Ez a 20-49 fős kisvállalkozásokra volt a legjellemzőbb, de meg kell jegyezni, hogy azokban az iparágakban, ahol a vállalatok hosszabb termelési láncban állítják elő termékeiket, egy nagyvállalat késedelmes fizetése okozza a kisebbek fizetés- képtelenségét. Érdekes, hogy a Dunántúlon lényegesen nagyobb a tartozó cégek aránya (63,2 százalék), mint az ország keleti felén (47,9 százalék), vagy Közép-Magyarorszá- gon (42 százalék). A részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonú vállalatok 38 százaléka tartozott üzleti partnereinek vagy késett az adófizetéssel, a teljesen magyar tulajdonú cégek esetében ez az arány 52 százalék. Gazdasági ágak szerint ismét az építőipar és a kereskedelem körében vannak a legnagyobb tartozók. Az elemzés azt is kimutatta, hogy elsősorban a kisebb árbevételű (250 millió forint alatti) cégek körében nagy a tartozók ará- nya(61,8 százalék), míg az 1 milliárd forint feletti árbevételűek esetében ez a szám 46,6 százalék. Válságkezelő lépések A június végén lezárt elemzés azt mutatja, hogy a gazdasági válság gyakorlatilag a teljes magyar vállalkozói szférát elérte, függetlenül attól, hogy a cégek hazai vagy külföldi tulajdonban vannak, exportálnak vagy csak belső piacra termelnek, kkv-k vagy nagyvállalatok. Ezt jelzi az is, hogy a megkérdezettek 90 százaléka már tett különböző intézkedéseket a válság kezelésére és szinte mindegyik tervez további lépéseket. A vállalkozások első lépése minden esetben a kiadások csökkentése volt, külső szolgáltatások leépítése, belső költségek racionalizálása. Mintegy 36 százalékuk elhalasztotta a tervezett beruházásokat, közel egyharmaduk nem emelte, sőt csökkentette a dolgozók bérét. További 20 százalékuk tervezi a bércsökkentést, 15 százalék pedig a beruházások elhalasztását, külső szolgáltatások leépítését. Jellemző, hogy a költségcsökkentés mellett a cégek kétharmada az elvesztett piacok pótlására, új piacok megszerzésére tett lépéseket, sok esetben új termékekkel, szolgáltatásokkal. Viszonylag kevesen (17 százalék) tettek lépéseket kormányzati támogatás vagy pályázati források elnyerésére, aminek magyarázata valószínűleg az, hogy a források elérése hihetetlenül bürokratikus és hosszú időt vesz igénybe. A legrosszabb helyzetben az építőipari cégek vannak. Ezek a vállalkozások szinte minden lépésre rákényszerültek, 35 százalékuk már alkalmazta a bércsökkentést, újabb 20 százalékuk készül rá. Piacvesztésük jelentős. A cégek beruházásainak elmaradása, az önkormányzatok fizetőképességének kritikus volta, a pályázati kifizetések lassúsága ezt a szektort sújtja legjobban. A magyarországi vállalatok helyzetének felmérése azonban nem csupán a vállalkozói szektorra vonatkozóan jelzi a folyamatokat. A bérek csökkenése a lakosság vásárlóerejének csökkenését eredményezi. A létszámleépítések a szociális kiadások növekedését, a fizetőképes kereslet csökkenését vonják maguk után. A hitelfelvételek a cégek kamatterheinek növekedését eredményezik, kevesebb pénz jut munkabérre, a szállítók kifizetésére, az adók és járulékok befizetésére. A körbetartozás nő, a gazdaság tovább gyengül. Az állami bevételek csökkennek. A vállalkozások által alkalmazott, illetve tervezett válságkezelő módszerek Az autóiparban kezdődött, de ma már teljes körű a válság Csak egy erős gazdaságélénkítő, a vállalkozások működőképességét és fejlődési lehetőségeit visszaadó gazdaságpolitika vezethet ki ebből az ördögi spirálból. Ahogy a BÖKIK tagjai látják Az elmúlt napokban ismét megkérdeztük kamaránk tagjait, milyen folyamatokat tapasztalnak, hogyan élik meg a gazdasági válság helyi hatásait, mit terveznek a jövőben. A beérkezett kérdőívek válaszadói meglehetősen jól reprezentálják a megye gazdasági szerkezetét. Árbevétel, rendelésállomány A választ adó vállalkozások háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy a 2008 első félévi árbevételhez képest 2009 azonos időszakában jelentősen csökkent az árbevéteA megyei vállalkozások rendelésállományának változása 2009 második félévére 2008 azonos időszakához képest ~nSü Grafika: ÉKN Megnevezés Már alkal Rövid lejáratú tartozások r.sökkpntésp mazta 59,6 Tervezi 10 7 Rövidtávú finanszírozás biztonságának javítása 71 7 15 1 Hitplkonverzió végrehajtása4755 A kövptplésállnmány rsnkkpntése45,51QA A termelési folyamathoz npm szükséges kölrsönmiinkaprő csökkentése71,4 11 Részmunkaidő fövidphh munkaidő10515 4 Rérpk juttatások S7intpn tartása csökkentése5019 Ideiglpnpsen nélkülözhető szolgáltatások leépítése51 615.5 Tprvp7Ptt t)pmhá7ások elhalasztása lassítása56 714.7 Fgyéb költségek csökkentéseR6 5 5,1 Új értékesítés! piacok kpresésp64 417 Új tprmpkpk szolgáltatások kínálata50 91? 1 Árcsökkentés új ára7ási politika70 8107 Rps7állítóktól való függőség csökkentés?44,9 85 Kormányzati kpflvp7ménypk FlJ-támogatás igénylése16875 8 Fgyps vagyonelemek értékesítése _____________________8561 Új hoss7ií távú tprv kés7Ítése stratégia módosítása57 771,6 Egyéb lehetőségek17 3,6 Üzleti partnereiknek és/vagy az államnak tartozó, vállalkozások aránya ágazatonként Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szolgáltatás le, a mérték 20-70 százalékos volt. A jellemző területek a fémmegmunkálás, alkatrészgyártás elsősorban az autóipari beszállítók köréből, az építőipar és a szállítmányozás. Elsősorban a kereskedelmi vagy egy- egy szolgáltató vállalkozás árbevétele nőtt néhány százalékkal, míg közel 10 százaléké azonos maradt. Az exportáló cégek felének jelentősen csökkent a külföldi értékesítésből származó bevétele, a másik felének kismértékben nőtt vagy azonos maradt. A drasztikus rendelésállomány-csökkenés ugyanezen ágazatokban következett be, a cégek 85 százaléka 15-70 százalékos visszaesést jelzett, 10 százaléknál azonos maradt. Jelentősebb növekedésről egy innovatív vállalkozás számolt be. Kintlévőségek, hitelek Ugyancsak az előző év hasonló időszakához képest kértük megadni a cégek kintlevőségeinek változását. A válaszadók 36 százaléka esetében ez az összeg 10-50 százalék mértékben nőtt. 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy 10-15 százalékkal csökkent ez az állomány, míg a többinél azonos szintű volt. Az érintett ágazatok most is elsősorban az autóipari beszállítók, építőipari és fuvarozó vállalatok voltak. A legnagyobb tartozók sorát a multinacionális cégek vezetik. Úgy tűnik, egyesek jelentősen visszaélnek erőfölényükkel. Őket követik azonos mértékben a megyén kívüli, a megyei kkv-k és a magánszemélyek. Szorosan e csoportok mögött jelennek meg az önkormányzatok és a pályázati kifizetők - azonos említéssel, végül a kormányzati szervek - ami érthető, hiszen ennek a szektornak vidéken kevés vállalkozás szolgáltat. Az országos felmérésből is, a kintlevőségek növekedéséből is következik, hogy a vállalkozások nagyobb mértékben szorultak volna hitelre. Ennek ellenére a válaszadó cégeknek csak a fele próbálkozott a bankoknál, a magas kamatterhek, a bizonytalanság miatt lehetőség szerint kerülték a hitelfelvételt. A válság hatására, az anyabankok szigorított kockázat- kezelése miatt ugyanakkor a bankok hozzáállása lényegesen megváltozott. A kérelmezők 80 százaléka szerint lényegesen nehezebben tudtak hitelhez jutni mint eddig, és csak 20 százalék esetében volt azonos a lehetőség. Bár erre nem tért ki a kérdőív, egyéb tapasztalataink szerint elsősorban a takarékszövetkezetek voltak rugalmasabbak, elérhetőbbek. Létszámgazdálkodás Már előző felméréseinkből is kiderült, hogy a dolgozók elbocsátását a helyi kkv-k lehetőség szerint próbálták elkerülni vagy minimálisra szorítani, ajelentős létszámleépítések a multinacionális cégekre jellemzőek, amelyeknél a külföldi tulajdonosok gyorsan, szigorú számítások alapján hozzák meg döntéseiket. Mégis a válaszadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkentenie kellett a létszámot, míg 1-2 felvételéről mindössze 3 cég számolt be. Az év második felében viszont 20 százalék tervez elbocsátásokat, akár 20 főre vonatkozóan is. Fejlesztésekkel A vállalkozók nagy része igyekezett előremenekülni az elmúlt időszakban. Egyharmaduk végzett valamilyen fejlesztést és egyharmaduk tervezi ezt a következő időszakra is. A cégek közel fele változtatott szolgáltatásain, termékszerkezetén, vezetett be új terméket, szolgáltatást. Ezt a folyamatot viszont erősen nehezíti az egyre nehezebbé váló gazdálkodás, a vállalkozások pénzügyi helyzete. A legnagyobb gondok Végül megkérdeztük a vállalkozások vezetőit, a cég működtetésében mi okozza a legnagyobb gondot. A legtöbben a fizetőképes kereslet, illetve a megrendelések hiányát em lítették. Mindkét probléma a vállalkozások és a lakosság elszegényedéséből, a piacok beszűküléséből adódik. A harmadik és negyedik Létszámváltozások a megyei vállalkozásoknál Az alkalmazotti létszám változása a vállalkozásoknál 2008. december 31-hez képest létszámleépítést tervez létszámnövelést tervez 2009 második félévében várható létszámváltozások a vállalkozásoknál Grafika: ÉKN helyen a bankok hitelezési magatartása, a szabályozórendszer folyamatos változtatása, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság szerepelt. Többen említették a multinacionális kereskedelmi cégek elviselhetetlen forgalmi visszatérítési terheit, a munkabérek utáni járulékok magas voltát. Néhány érintett vállalkozást súlyosan érintett a speciális egészségügyi támogatások szűkülése, megvonása is. A válaszok azt jelzik, nehéz második félév vár a gazdálkodó szervezetekre. Itt helyben azzal tudunk segíteni, ha cégként, önkormányzatként, magánemberként előnyben részesítjük a helyi cégeket vásárlásainknál, a szolgáltatások megrendelésénél. A kamara továbbra is keresi a piacokat, folytatja Vedd és Védd programjait, közvetíti a Széchenyi Kártyát és lobbizik azért, hogy a gazdaságot valóban fellendítő, élénkítő intézkedések szülessenek.- Dr. Szilágyiné Baán Anna r---------------------------------------------^ A VÁLASZADÓK KÖRE Ágazati, kamaraitagozati összetétel Ipar. építőipar37% 78% 5zolqáltatás37% Kézműipar 8% Alkalmazottak száma szerinti összetétel 10 fő alatt ' 57% 10-49 fő70% 50-750 fő70% 250 fő fölött3% A megyei vállalkozások működését nehezítő tényezők az említések gyakorisága szerint Multinacionális cégek erőfölénye 5% Bizonytalanság, kiszámíthatatlanság 8% Bankok hitelezési gyakorlatának megváltozása 10% Fizetőképes kereslet hiánya 38% Grafika: ÉKN Grafika: ÉKN
