Észak-Magyarország, 2009. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-13 / 162. szám

2009. július 13., hétfő RÖVIDEN • Veteránok. Veterán autók és motorok találkozóját rendezik Hejcén július 18-án. A nyugdíjas járművek délelőtt 10 óra­kor indulnak Kassára, majd délután 3 órá­ra érnek vissza Hejcére. Az érdeklődőket kulturális rendezvények várják, este pedig utcabállal ér véget a találkozó. A kórház dolgozói az ünnepségen (Fotó: szikszói kórház) Jutalom a kiváló munkájukért Szikszó (ÉM - Dr. Tiba Sándor) - Semmel­weis napi ünnepséget tartottak a napokban a megyei önkormányzat által fenntartott szik­szói II. Rákóczi Ferenc Kórházban. Dr. Odor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke köszöntöt­te az egészségügyi dolgozókat. Dzurej Ildikó, a B.-A.-Z. Megyei MESZK elnöke, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakmai Kamarájában végzett kiemelkedő' munkájáért elismerésben részesí­tette Mulatóné Rigeti Rita ápolásszakmai veze­tőt. Ezt követően az intézmény igazgatója 65 dolgozót jutalmazott. Elismerésben részesültek munkacsoportok és személyükben kiemelkedő munkát végző dolgozók. Az intézmény vezeté­se - hagyományteremtő céllal -, a Semmelweis nap alkalmából évente adományozható elisme­rési formákat alapított. ELISMERÉSEK A kórház által alapított elismerések _______- Rákóczi díj (egészségügyben eltöltött legalább 25 év és az intézményben eltöltött legalább 10 év)______-Az intézmény kiváló egészségügyi szakdolgo­zója (az egészségügyben eltöltött legalább 15 év és az intézményben eltöltött legalább 8 év)_________- Igazgatói dicséret (egészségügyben eltöltött leg­alább 10 év és az intézményben eltöltött legalább 5 év)______________________________________- Kiváló munkacsoport (Az elismerések adományo­zásának feltétele természetesen az empátiával tör­ténő betegellátás során végzett magas szintű szak­mai munka.) Az ünnepélyes alapkőletételen (Fotó: magánarchívum) Bővül, szépül az iskola Vilmány (ÉM) - Iskolát bővítenék Vilmány- ban, az ünnepélyes alapkőletételt július 1-jén rendezték. 2008 januárjában a község önkor­mányzata és két szomszédos település - Fony és Mogyoróska - közös pályázatot nyújtott be iskola bővítésre, valamint korszerűsítés­re. A pályázat keretében 6 új tantermet építe­nek, a meglévő oktatási szárnyat és a konyhát felújítják, valamint oktatásfejlesztési eszközö­ket szereznek be. A fejlesztés célja, hogy a 85 százalékban roma származású diákok - akik­nek 73 százaléka halmozottan hátrányos hely­zetű - számára olyan oktatási, képzési feltéte­leket alakítsanak ki, amelyekkel a hátrányos helyzetet csökkenthetik. Az alapkövet dr. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Köz­gyűlés elnöke helyezte el. A Városról városra rovatban legközelebb Kazincbarcikáról, Sajószentpéterről, Putnokról, Rudabányáról, Edelényről, Szendrőről, valamint a környékbeli településekről szóló írásokat olvashatnak. ÉSZAK ENCS ÉS KÖRNYÉKE /4 Encs: akár a gyorsan növő fa ■ Abaúj fővárosa ez évben ünnepel. Huszönöt éve emelke­dett városi rangra Encs. Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu Encs (ÉM) - A város pol­gármestere a növény- és gyü­mölcstermesztésben, valamint az idegenforgalomban látja a felemelkedés lehetőségét. ÉM: Milyen fejlődésen ment át Encs a 25 év alatt? Bratu László: Huszonöt év a települések életében nem olyan nagy idő, mégis ezen rövid idő­szak alatt kedvező földrajzi fek­vése, a vasút, a főút közelsé­ge és a település lakóinak ten­ni akarása következtében vált kis faluból térségi központtá Encs. A várossá avatott tele­pülés 6400 fős állandó lakosa által gerjesztett szolgáltatások iránti igény fejlesztéseket indu­kált a gazdasági, kereskedelmi életben, egészségügyi területen és a közműszolgáltatások, az infrastrukturális fejlesztések terén egyaránt. ÉM: Encset Abaúj fővárosa­ként is emlegetik. Mivel szol­gált rá erre a címre? Bratu László: Encs a város­sá avatás után mint gyorsan növő fa, úgy terebélyesedett területileg, központi szerepé­ben és lakói számában egy­aránt. Átalakult szerkezeti­leg, a fejlődés során a város- központ többször áthelyező­dött, míg kialakult a mai álla­pot. Nagysága, dinamikus fej­lődése az aprófalvas abaúji tér­ség problémáinak felvállalása, a tőle telhető segítségnyújtás tette a várost a vidék keres­kedelmi, igazgatási, oktatási, szolgáltatási, egészségügyi és művelődési központjává. ÉM: Az abaúji térséget gyak­ran emlegetik a megyén belül is az elmaradott tér­ségek között. Ön szerint mi hozná meg a fejlődést? Bratu László: A mezőgazdaság és a környék adottságai által biztosított lehetőségek mentén a növény- és gyümölcstermesz­tés támogatása mellett az ide­genforgalom lehetőségeinek minél szélesebb körű kihasz­nálása hozhatná meg a fejlő­déshez szükséges tőkét. A fel- emelkedéshez nélkülözhetetlen a munkahelyteremtés. Termé­szetesen a város ipari terüle­ten is próbál munkalehetősé­geket biztosítani. Jó ütemben fejlődik az Encsi Ipari Park, az uniós források kihasználá­sa meg vonzóbbá teheti a par­kot a befektetők számára. ÉM: Várható-e a közeljövő­ben valamilyen beruházás, fejlesztés a városban vagy a környékén? Bratu László: Céljaink bőven vannak. Az elmúlt években befejeződött a város közműve­sítése, a közvilágítás korsze­rűsítése, tudatos útfelújítási program folyik, megtörtént a várost átszelő utak rekonstruk­ciója. Az önkormányzat min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy intézményei, épüle­tei folyamatosan korszerűsí­tésre, szükség esetén bővítés­re kerüljenek. Elindult épített értékeink, műemlékeink felújí­tása is. Ezt a folyamatot szeret­né a város vezetése tovább foly­ÉM: Hogy és miből élnek itt az emberek, milyen mun­kalehetőségek vannak szá­mukra? Bratu László: Sajnos a kereső­korú lakosság jelentős része kereslet hiányában nem tud a munkaerőpiacon érvényesül­ni. Magas a szociális ellátá­sokból élők aránya. A kere­sők jelentős hányada nem talál magának helyben megélheté­si lehetőséget, bejárni kény­szerül Miskolcra, vagy más környező városba. Az önkor­mányzati lehetőségek igen szerények. Mégis, az önkor­mányzat a város legnagyobb foglalkoztatója. Intézménye­iben közel 440 fő dolgozik. A gazdasági nehézségek miatt a vállalkozók, gazdálkodó szer­vezetek beruházásai, munka­helyteremtő kezdeményezései minimálisak, messze elmarad­nak a szükségestől. ÉM: Milyen célokat tűzött ki a következő 25 évre? Bratu László: Úgy vélem, hogy az előttünk álló legfontosabb feladat a fiatalok helyben tartá­sa, az itt élők megélhetését biz­tosítandó gazdasági beruházá­sok támogatása. Ebben termé­szetesen eredményeket elérni a mai gazdasági válság idején nagyon nehéz, de a település minden lakójának tennie kell a meglévő lehetőségek kihaszná­lása mellett e cél elérése érde­kében. Dr. Erzsébet Alemany és férje (Fotó: halmaji önkormányzat) Kitüntették az adományozót Halm^j (ÉM) - Halmajra is ellátogatott dr. Erzsébet Alemany főorvos, a Magyar Máltai Szere­tetszolgálat németországi aktivis­tája július 2-án, ahol a helyi kato­likus templom számára stációké­peket ajándékozott. A főorvost másnap a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Kórházban a Semmel­weis Nap alkalmából Megyei Kór­házért Érdeméremmel tüntették ki, mivel a kórháznak és a megyé­ben élőknek nagyon sok adomány­nyal segített már eddig. Határok nincsenek, csak barátság ■ Kiválóan működik együtt az egykori Abaúj vármegye határon inne­ni és túli 18 települése. Hejce (ÉM - KHE) - A siker titka, hogy a 9 szlovák és 9 magyar település polgármes­tere még a schengeni határ­nyitás napján partnerségi megállapodást írt alá, mely­nek neve: Abaúj Abaújban Fej­lesztési Partnerség. A megál­lapodásnak a VITEA Alapít­vány is tagja. Mindezt Rohály Gézától, Hejce polgármeste­rétől tudjuk, aki lapunknak elmesélte, a határon túli tele­pülésekkel már a megállapo­dás előtt is baráti viszonyt ápoltak. A hejceiek gyakran látogattak szlovákiai testvér­falujukba, Debrődre. Az alá­írás után azonban kiteljesed­tek az együttműködés lehető­ségei. A 18 település gyakran rendez közös sporteseményt, versenyt, kulturális progra­mot, de ami a legfontosabb, a fejlődés érdekében közösen tud­nak pályázni uniós pénzekre. Első ízben kulturális rendez­vény megszervezésére nyertek pénzt, melyet Boldogkőváralján tartottak meg. Találkoznak A következő sikeres pályázat nem váratott magára sokáig. Hejce gesztorságával öt ország egy-egy települése pályázott közös rendezvények megszer­vezésére. A résztvevő országok: Horvátország, Románia, Szlo­vákia, Szlovénia és Magyaror­szág. A projek keretén belül mind az öt településen szer­veznek 3 különböző nagy­ságú rendezvényt: projektta­lálkozót, konferenciát, vala­mint polgárok találkozóját. A napokban utaznak a települé­sek képviselői Horvátországba, hogy részt vegyenek a harma­M ...................... Lehet sikere­sen együtt dol­gozni különböző országok polgá­rainak. RohAly Géza ...............................................M dik projekttalálkozón. Rohály Géza szerint az a legfontosabb, hogy megmutassák, lehet sike­resen együtt dolgozni különbö­ző országok polgárainak. Egy kis cukor, egy kis liszt - jól jön a segítség ■ Az elmúlt hónapok­ban 57 megyénkben településen osztottak élelmiszercsomagokat. Rásonysápberencs, Buda­pest (ÉM - KHE) - Élelmiszer­csomagokat osztott az elmúlt hónapokban a Magyar Öku­190 tonna élelmiszer talált gazdá­ra megyénkben (Fotó: mös) menikus Segélyszervezet töb­bek között az abaúji kistelepü­léseken. Olyan hátrányos hely­zetű emberekhez juttatták el adományaikat, akik a létmini­mum alatt élnek. Vagy azért, mert nincs munkájuk, vagy mert sok gyermeket nevelnek, vagy azért, mert kisnyugdíjasok. A segélyszervezet harmadik éve segít élelmiszercsomaggal a sze­gény családokon, tudtuk meg Kis Boáz sajtómunkatárstól. Az idén 57 Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyei településen osztottak szét 190 tonna élelmiszert. Az egyenként 12 kilogrammos cso­magokba lisztet, tésztát, cukrot, kekszet, tejet találtak a rászo­rulók. Az akció alapja az Euró­pai Unió intervenciós készlete, a szervezésben pedig részt vál­lal a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal is.- Jó látni, amikor az embe­rek megkapják az élelmiszer­csomagot - mondta lapunknak Kis Boáz. - Ilyenkor beigazoló­dik, hogy szükség van a segít­ségünkre. A nagycsaládosok M ...................... Jólesik az embereknek, hogy van valaki, aki gondoskodik róluk. Medve Ferenc ...............................................M együtt érkeznek a gyerekekkel az osztásra, és rendkívül hálá­sak az adományért. Azt tapasz­hírek.T^íönTi^" További cikkek._________________________ taltuk, hogy a rászorulók nem csak az élelmiszernek örülnek, hanem annak is, hogy nem maradtak gondjaikkal egyedül, van, aki segít rajtuk. Örülnek Rásonysápberencsen 100 csa­lád kapott élelmiszercsomagot. Medve Ferenc polgármestertől megtudtuk: a településen nagyon sok ember munkanélküli vagy kisnyugdíjas, de aki dolgozik is, a környéken csak a minimálbér­hez közeli bérrel rendelkezik.- Aki ennél többet akar, annak el kell hagynia a megyét - von­ta le a következtetést a polgár- mester, hozzátéve - a segélyosz­tás mindig nagy öröm a faluban. Igaz, a valódi problémákat nem oldja meg, de jólesik az embe­reknek, hogy van valaki, aki gondoskodik róluk.

Next

/
Thumbnails
Contents