Észak-Magyarország, 2009. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-13 / 162. szám

2009. július 13., hétfő ÉSZAK AKTUÁLIS / HIRDETÉS /5 Régi fotó. Csepel kerékpárosok Büttösön, az 50-es évekből. A kép bekül­dője az Arnóton élő, jelenleg 81 éves Szedlák István, aki a sorban az első helyen látható. Bodrogkisfalud útjai Bodrogkisfalud (ÉM) - Ma 944-en élnek Bodrogkisfaludon, a szép fekvésű, de sok szem­pontból elmaradott községben, mely a Toka­ji Kistérséghez tartozik. A település fejlesztése­ket csak pályázat útján elnyert állami támoga­tás segítségével tud megvalósítani. Az önkor­mányzat évek óta kiemelt feladatának tekinti a közlekedés biztonságát és a lakosság életminő­ségét rontó, rossz műszaki állapotú belterüle­ti utak fokozatos, több szakaszban történő fel­újítását. 2005-ben és 2006-ban UFCE és TEKI támogatással csak két utca felújítására kerül­hetett sor, mert a pályázat az igényeltnél keve­sebb támogatásban részesült. Most 37 millió forintos költséggel megújul a Rákóczi, a Dózsa és a Vasút utca burkolata az Európai Unió és a magyar állam támogatásával. Ezek az utcák igen fontosak a község számára: a külterüle­ti, mezőgazdasági művelés alatt álló területek ezeken az utcákon keresztül érhetők el, a 38. sz. főúton bekövetkező baleset vagy más forga­lom korlátozás esetén elkerülő útként funkci­onálnak, árvíz esetén pedig a Kossuth utca (a község főutcája) csak a Rákóczi útról közelíthe­tő meg. Fesztivál: jön a 31-ik Családosán (Fotó: Bujdos Tibor) Kaláka ■ A hazai nagyágyúk közül számosán eljöttek, örömzenéltek-énekeltek- táncházaltattak. Szabados Gábor szabados@inform.hu Miskolc (ÉM) - Alighanem Gryllus Vilmos és felesége, Éva néni volt a legidősebb kalákázó a múlt hétvégi fesztiválon. Már­mint az idősebb Vilmos, a kalá- kás testvérek - Dániel és Vilmos - édesapja (87) és az édesanya, a 85 éves Éva néni. Mindig jön­nek a Kalákára? - kérdezem Éva nénit, meg valami olyasmit is, hogy milyen érzés. Persze, hogy szívesen hall­gatják fiaikat, az együttest, per­sze, hogy szinte mindegyik fesz­tiválon itt voltak, üyenkor itt is laknak, Diósgyőrben. Amúgy Vilmos bácsi „hazajön”: Diós­győrben született, az édesapja a hengerdében volt főnök. (így mondja.) Véletlenül ráhibáztam, hogy talán nemcsak nagy-, hanem dédszülők is. Igen, Dánielék fiá­nál, Sámueléknél immár egyéves Tóbiás. Éva néni mosolyogva sorolja a neveket: Dániel, Sámu­el, Tóbiás. Nem állom meg, hogy Dorkáról ne kérdezzem. Köszöni, jól van, Németországban filmezik, bár most éppen hazajön, mert itt­hon is egy filmszerep várja. Külföldi most nem Végképp nem derül ki, hogy vészesen fogyna a népesség, igaz, a szombat délelőtti műsor gyerekeknek szól. Nagyon jó a korosztályok aránya, gyerekek és felnőttek élvezik-éneklik a Kaláka-dalokat, az idő szép, a Diósgyőri vár pedig a legesleg- jobb környezet a fesztiválhoz. Az idei fesztiválra nem hív­tak meg külföldi együtteseket. Nem kérdezem, hanem kitalá­lom, hogy miért. Nyilván az anyagiak miatt. (Arra se kérde­zek rá, mert nem akarok ünnep­rontó lenni, amit pár nappal a fesztivál előtt hallottam, hogy tudniillik az ígért pénz se folyt még mind be - akkorra. Vajon mostanra igen?) Azért a hazai nagy­ágyúk közül számosán eljöt­tek, örömzenéltek-énekeltek- táncházaltattak. Volt közönsé­gük is, időnként megázva, ám többnyire szép időben, felhőtle­nül élvezve a folkzene és kap­csolt részei sok-sok ágának ára­dását. Mint például Túróczy Gáborék. (Megázás nélkül.) Gábor és felesége, Rita, Miskolc­ról származott fel a fővárosba, gyakran hazajönnek a nagyszü­lőkhöz. A mostani hazajövetelt szándékosan időzítették a fesz­tiválra, hadd kóstoljon bele két gyermekük: Balázs és Anna. Ingatlanspekulációt sejtenek Miskolctapolca leválását a minisztérium sem támogatja AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTER HATÁROZATA SZERINT MISKOLCTAPOLCA NEM VÁLHAT LE MISKOLCRÓL, UGYANIS „A LEVÁLÁST KEZDEMÉNYEZŐK TÖBBSZÖR MEGSÉRTETTÉK A TERÜLETSZERVEZÉSI DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOKAT, VALAMINT FIGYELMEN KÍVÜL HAGYTÁK A DEMOKRATIKUS NYIL­VÁNOSSÁG ELVEIT ÉS A KEZDEMÉNYEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK GARANCIÁLIS ELEMEIT IS". ENNEK ALAPJÁN AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTER NEM TERJESZTI FEL A MISKOLCTAPOLCA TELEPÜLÉSRÉSZ ÚJ KÖZSÉGGÉ ALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉST A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉHEZ. SZEPESI S. Az önkormányzat és a Miskolc Holding vezetői, valamint a városi főépítész sajtóbeszélgetésen értékel­ték a határozatot, és a levá­lási kezdeményezés kapcsán kialakult helyzetet. Káli Sándor polgármester örömét fejezte ki az Önkormányzati Minisztérium döntésével kapcsolatban, s elmondta: a városvezetés továbbra is mindent el fog követni azért, hogy Miskolctapolca Miskolc része maradjon. Amennyiben a leválást szorgalmazók élnek a felülvizsgálat lehető­ségével, akkor a város min­den szakmai támogatást megad ahhoz, hogy a bíró­ság hiteles szakértői adatok, információk alapján döntsön, s megerősítse a miniszter határozatát. A polgármester arról is szólt: a nyilvánosság elé kívánják tárni a Leválást Előkészítő Bizottság (LEB) előterjesztéseit, rámutatva azok városfejlesztési szak­emberek által megállapított hiányosságaira. - Miskolc­tapolcát Miskolc részének tekintem, s az elfogadott koncepció szerint folytatjuk a városrész fejlesztését - hang­súlyozta Káli Sándor. - A tapolcaiak és a miskolciak többsége nem akarja a levá­lást, és mindent el fogok követni, hogy a többség aka­rata érvényesüljön. Viszlai József főépítész szakmai adatokra hivatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy az elképzelés a leválásról teljesen megala­pozatlan és életszerűtlen. - A leválni kívánók olyan felada­tok felvállalásáról beszélnek, amelyek egy nagyváros erős háttere nélkül megvalósítha­tatlanok, olyan területekre tartanak igényt, melyeknek semmi közük a városrészhez - fogalmazott a főépítész. Viszlai József tájékoztatása szerint Tapolcafürdő maxi­mális külterülete 321 hektár lehetne. Ezzel szemben a Leválást Előkészítő Bizottság által javasolt új közigazgatási határ által lehatárolt külterü­let 2499 hektár, ami ennek csaknem nyolcszorosa. - Olyan belterületeket akarnak Tapolcához csatolni, amelyek lakói részt sem vettek a nép­szavazáson, olyan zártkerti területekre tartanának igényt, amelyek Tapolca bel­területéről megközelíthetet- lenek - mondta el Viszlai József, aki szerint a leválási kezdeményezés ilyen módon ingatlan-spekuláció gyanúját is felveti. Fedor Vilmos a Leválást Előkészítő Bizottság hitelessé­gét kérdőjelezte meg. - Ki bízta meg, ki hatalmazta fel őket? Hogyan tartják ők a több ezer Miskolctapolcaival és a 174 ezer miskolcival a kapcso­latot? - tette fel a kérdést az alpolgármester, aki szerint csupán „egy hangos kisebb­ségiről van szó, akik „a saját pecsenyéjüket próbálják sütö­getni Miskolc kárára". Ezt alá­támasztva újságírói közbeve­tésre elhangzott, hogy a LEB hiánypótlásaiban többek között az alábbiak szerepel­nek: „északon nem kértük az Egyetemváros területét (?!) (...), helyette kitoltuk a határt keleten Bükkszentkereszt határáig..." vagy „előfordulhat olyan, hogy pl. a Tapolcai Strand területünk időközbeni eladása esetén mi (mármint a LEB - a szerk.) a Selyemréti Strandra tartunk majd igényt..."- A többség egyelőre csönd­ben van, de a hozzám érkező megkeresések szerint ők mis­kolciak szeretnének maradni. Örülök, hogy a közgyűlés egy­értelműen a város egysége mellett foglalt állást, sajnálom azonban, hogy ellenzéki olda­lon van olyan képviselő, aki politikai önérdek miatt nem áll egyértelműen ki Miskolc olda­lán - fogalmazott Fedor Vilmos. - Mondjuk ki: aki szereti a városát, az az egész várost szereti! A miskolciak Miskolctapolcára, mint a város szerves részére gondolnak, és nem támogatják az elszaka­dást - tette hozzá az alpolgár­mester, azt is elmondva: ők mindig készek voltak a párbe­szédre, az érdemi egyezteté­sekre, a másik oldalról azon­ban nem volt erre fogadókész­ség, és a nyilvános fórumtól is elzárkóztak. Dr. Halmai Gyula, a Miskolc Holding Zrt. elnök-igazgatója gazdasági szempontból vágy­álomnak nevezte a leválni szándékozók előterjesztését. Mint mondta, a község önálló működtetéséhez olyan forrá­sokkal számolnak, amelyek nem léteznek, olyan gazdasá­gi szakember állításaira hivat­koznak, aki ehhez nem adta nevét. Elmondta, hogy a LEB a költségvetése során nem ter­vezett semmilyen forrást fej­lesztésekre. Dr. Halmai Gyula elmondta, hogy egyebek mel­lett a Barlangfürdő további fejlesztése is lehetetlenné válna a Holding háttere nélkül, majd szólt azokról az elnyert pályázatokról, tervezett beru­házásokról - vízbázis-védelem, szállodaépítés - valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégiában előirányzott, többmilliárdos tapolcai infrast­rukturális fejlesztésekről, ume- lyek csak Miskolc és a Miskolc Holding Zrt. lobbierejével, szakértői, gazdasági hátteré­vel váltak, válnak megvalósít­hatóvá. Újságírói felvetésre vála­szolva megtudtuk, hogy a miniszteri határozat indokolá­sában kiemelik, hogy: „Nem álltak rendelkezésre a javaslat alátámasztását szol­gáló egzakt adatok, nyilatko­zatok (...)" A törvény különös figyel­met fordít arra, hogy a község­gé nyilvánítással érintett választópolgárok e fontos köz­jogi döntést megelőzően sok­oldalúan informálódhassanak a területszervezési intézkedés lehetséges hatásairól, illetve közszolgáltatások ellátásának jövőbeni biztonságáról. A bizottság ennek nem tett ele­get. A törvény garanciális ele­meinek megtartása nem nél­külözhető, mivel ez teremti meg a feltételeit annak, hogy a népszavazással érintett választópolgárok objektív, kellően alátámasztott egybe­vethető információkkal, a kérdésben állásfoglalásra jogosult testületek álláspont­jával megismerkedhessenek. Miskolctapolcán a lakosság­nak nem volt módja, mivel az eljárás azon formális elemei­nek megtartására nem került sor, amelyek a nyilvánosság, az objektív tájékoztatás demokratikus követelménye­inek érvényesülését lehetővé tették volna. HIRDETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents