Észak-Magyarország, 2009. június (65. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-04 / 130. szám
2009. június 5., péntek ÉSZAK ÉBTÉK ÉS TUDÁS / Ili POLCRAVALQ A KERTÉSZMÉRNÖK TANÁCSAI Tanulmányok Dr. Baranyi Béla tudományos tanácsadó, DE AMTC Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet A magyar tudományosság két jelentős intézménye között ápolt kapcsolatok eredményeként újabb közérdeklődésre számot tartó könyv látott napvilágot a közelmúltban. A kereteit tekintve 25 éve alakult, az országban hálózati jelleggel tevékenykedő MTA Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) és a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma (DE AMTC) ugyanis a regionális (területi), valamint az agrár- és vidékfejlesztési jellegű tudományos és oktatási kapcsolatok meglapozása és elmélyítése céljából 2001-ben együttműködési megállapodást kötött. A modern regionalizáció és regiona- lizmus, valamint a terület-, az agrár- és vidékfejlesztés kérdéseit vizsgáló akadémiai és debreceni felsőoktatási intézmény között azóta kiteljesedett együttműködés eredménye a Baranyi Béla és Nagy János profesz- szorok szerkesztésében közreadott tanulmánykötet is. A közös kiadásban immár negyedik alkalommal megjelent, ezúttal a jubileumi alkalmakhoz is kapcsolódó legújabb könyv tanulmányai a régiófejlesztés helyzetét, lehetőségeit és irányait elemzik az agrár és a regionális (területi) tudományok szemszögéből, jellemzően kistérségi megközelítésben az ország második legnagyobb agrár- és vidékfejlesztési szempontból erőteljesen érintett régiójában, az Észak-Alföldön. A tanulmánykötet fontos sajátossága továbbá, hogy a DE AMTC Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézetéhez és az MTA RKK Debreceni Osztályához, valamint a Kerpely Kálmán Doktori Iskola tudományos műhelyéhez szorosan kötődő tapasztalt kutatók és oktatók tanulmányai mellett a fiatalabb szakemberek - köztük tehetséges PhD-hallgatók - számára is lehetőséget biztosít az új kutatási eredmények publikálására. A népes szerzőgárda munkájának köszönhetően született tartalmas és igényes megjelenésű könyv jó szívvel ajánlható a regionális tudományok, valamint az agrárgazdaság és vidékfejlesztés kérdései iránt érdeklődők szélesebb köre figyelmébe is. TUDTA-E ÖN? A hal, mint funkcionális élelmiszer Dr. Stündl László egyetemi adjunktus, DE AMTC, Állattenyésztéstudományi Intézet Tudta-e, hogy bár a többi tápanyagból (kalcium, fluor, szelén, jód, taurin stb.) is jelentős mennyiség van bennük, a halak mégis elsősorban kedvező zsírsavtartalmuk miatt számítanak egészséges élelmiszernek: a halolajban található többszörösen telítetlen (Ome- ga-3, vagy n-3) zsírsavak csökkentik a szívvagy érrendszeri betegségek kialakulását, szükségesek az idegrendszer fejlődéséhez, az immunrendszer optimális működéséhez is. Szervezetünk nem tudja előállítani ezeket az úgynevezett esszenciális zsírsavakat, így táplálékbevitellel kell biztosítani őket. Bár a tengeri halakat tartják jó forrásnak, de az édesvízi fajok közül a zsírosabb húsúakban (busa, angolna, kecsege, ponty) jelentős meny- nyiségű (12-36 g/kg) és igen kedvező n-3:n-6 arányú (1:0,3-2,8) telítetlen zsírsav található, ráadásul ezek a fajokat ellenőrzött körülmények között termelik, így biztonságosabbak. Az ikrák még a halhúsnál is magasabb, négy-ötszörös mennyiségben tartalmazzák az esszenciális zsírsavakat. tOTUmányok *2 ét a tudományok körvból u Mjtak aHoM* révMun A gyümölcs szükségszerű ritkítása A gyümölcsritkítás nemcsak a méretet növeli, hanem a színeződést is javítja (Fotó: Archív) ■ A túlzottan nagy gyümölcsterhelésnek kedvezőtlen hatása a gyengébb minőség. Dr. Gonda István egyetemi tanár DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék, tanszékvezető Június hónapban gyümölcsfajoktól függően eltérő mértékben ugyan, de még tart az erőteljes hajtásnövekedés. A természetes gyümölcshullás befejeződik, és kialakul a véglegesnek tekinthető gyümölcsbera- kódás. Az idei év fagymentes tavasza, a jó kötődési feltételek és nem utolsósorban a termesztők szakértelme eredményeként szinte minden gyümölcsfaj esetében igen nagy, esetenként túlzott mértékű a fánkénti gyümölcsök darabszáma. A túlzottan nagy gyümölcsterhelésnek kedvezőtlen hatása a gyümölcs elaprózódása, azaz gyengébb minősége. Emellett a sok gyümölcs hormonális és tápanyagelvonó hatására csökken a virágrügyek kialakulásának lehetősége, végeredményben a következő évi termést veszélyezteti. Az ilyen túlzott termések indíthatják el a fákat az „alternancia” irányába, azaz az egyik évben túlzott a másikban pedig kiábrándítóan alacsony terméshozás produkálására. Mindent meg kell tehát tennünk az egyenletes terméshozás érdekében, mert ellenkező esetben ezt a zsebünk is megérzi. A minőségcentrikus, azaz nyereségorientált termesztés talán legfontosabb technológiai eleme a gyümölcs szükségszerű ritkítása, azaz a túlzottan nagy termés csökkentése. Ennek lehetnek kémiai (vegyszeres), illetve mechanikai (kézzel történő ritkítás) lehetőségei. Gyümölcsfajaink között természetesen különbségek vannak a ritkítás szükségességében és lehetőségében egyaránt. Elsősorban a „nagy gyümölcsű” gyümölcs- félék (alma, körte, őszibarack, kajszi, nagyobb méretű szilva- fajták) ritkításában célszerű gondolkodnunk, bár külföldön a nagyobb áron eladható cseresznye ritkítását is rendszeresen elvégzik. Optimális gyümölcsméret A gyümölcsritkítást megelőzően célszerű szemügyre venni a fáinkat, és az előző év (évek) tapasztalata alapján határozzuk meg azt a fánkénti legnagyobb terméstömeget, amelyik lehetővé teszi az optimális gyümölcsméret - és minőség mellett a következő évi virágképződés lehetőségeit is. Egy ilyen számból kiindulva visszaszámolhatunk a fánként meghagyandó gyümölcsdarabszámra, és a többit ennek megfelelően eltávolítjuk. Például egy 100 kg-os terméstömegre beállítandó almafa esetében ha egy kilóban 5 db almát kalkulálunk, úgy 500 darab gyümölcs lesz az optimális fán hagyandó mennyiség. A többi gyümölcsöt tanácsos a júniusi ritkítás során eltávolítani. Természetesen ilyen pontossággal nem lehet meghatározni a fákon lévő gyümölcsök mennyiségét, de azt igen, hogy a tervezett optimumnál 2x-3x több gyümölcs terheli a fákat. Ilyen esetben határozunk arról. Hogy vagy minden másodikat távo- lítjuk el, vagy háromból egyet hagyunk a ritkítás során. Túlterhelés esetén soha nem szabad sajnálni az eltávolított gyümölcsöket, mert azzal nem lesz kevesebb termésünk, illetve. lényegesen nagyobb árbevételre számíthatunk a darabosabb gyümölcs előállításával. Gyakori felvetés még elismert szakmai múlttal rendelkezők részéről is az, hogy ha a természet megadta, ne csorbítsuk annak gyümölcsét. Ez igen helytelen felfogás, mivel nem csökkentjük, hanem sokkal inkább az optimális állapot felé irányítjuk a fáinkat. A munkavégzés során soha ne a földre ledobott gyümölcsök száma, illetve sűrűsége befolyásolja a termesztőt, hanem a fának a látványa, a lombozat és a gyümölcsök aránya, a gyümölcsök sűrűsége, a koronán belüli esetleg szektoriálisan eltérő bera- kódottsága stb. A ritkítással ugyanis nemcsak az idei évi termésére, hanem a jövő évi kedvező lehetőségekre, a ritkítatlan fák kedvezőtlen eredményeivel ellentétben. Tartsuk be a várakozási időt! Dr. Tarcali Gábor DE AMTC, Növényvédelmi Tanszék A száraz, meleg idő kedvez a rovarkártevőknek. Felszaporodtak gyümölcsöseinkben a levéltetvek, takácsatkák, és számítani kell a molykártevők (almamoly, szilvamoly, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, tarka szőlőmoly) kártételére is. Körtében várható a meleg időt kedvelő körte- levélbolha felszaporodása. Molyok és levéltetvek ellen permetezhetünk a Karate Zeon, Judo (II. kát.) vagy Talstar 10 EC szerek egyikével, lehetőleg váltogatva a rezisztenciakialakulás elkerülése céljából. Takácsatkák és a körtelevélbolha ellen jó hatású az Envidor 240 SC, a Cascade 5 EC vagy a Vertimec 1,8 EC (II. forgalmi kategóriás szerek). A cseresznyelégy elleni védekezésre fokozottan figyeljünk. Megjelent egy új faj: a keleti cseresznyelégy, ami komoly kártételt okozhat meggyen is. A közeli érés miatt ügyeljünk a rövid élelmezés egészség- ügyi várakozási időre (lejáratáig tilos fogyasztani a gyümölcsből!!), ilyen szereket használjunk (Karate 2,5 WG vagy Karate Zeon CS - 3 nap, Judo - 7 nap). A gombabetegségek elleni védekezésben is figyeljünk a szerrotációra, ugyanazt a gombaölő szert két-három alkalomnál többször ne használjuk, a rezisztencia (ellenállóság) kialakulása miatt. Almafa-varaso- dás és lisztharmat ellen alkalmazzunk egy felszívódó és egy kontakt szerből álló kombinációt. Vízparti hangulat Koroknai Judit Kertészmérnök, DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék Sietett az idén a nyár, a forró- ságot nehezen viseli a szervezet, vágyunk egy-egy röpke szussza- násra. Már egy piciny víztükör is magában hordozza az állandóság üdítő nyugalmát, ugyanakkor mozgalmassá is teszi környezetünket. Nem kell hozzá nagy kert, hogy tóparti hangulatot teremtsünk. A tó közvetlen környezetének betelepítésekor a természetes tóparti vegetáció jellegzetes formavilágát idéző növények kiválasztására törekedjünk. Egy természetes tó part menti sávja legtöbbször mocsaras, időszakonként, vagy folyamatosan vízzel borított. A mesterséges beton vízmedencék közvetlen környezete viszont semmivel sem nedvesebb, mint kertünk bármely más szeglete, ezért nem való a valódi mocsári növényeknek. Pótlásukra tökéletesek az un. „vízpartimitátor” növények. Az ide tartozó fajok vízigénye átlagos, habitusuk viszont a vízparti környezetet idézi. Ilyen növény például a sásliliom (Hemerocallis), az írisz (Iris), a japánfű (Miscanthus). A merev, hegyes, sásszerű habitus feloldására ültessünk néhány kerek levelű fEgt is, mint például a pénzlevelű lizinka (Lisianthus), amelynek könnyed hajtásaival jól eltakarhatjuk a kivillanó tószegélyt is. Tóparti vegetáció jellegzetes formavilágát idéző növények (Fotó: Archiv) ÉRTÉKES GYÓGYNÖVÉNYEINK Orvosi atracél - Anchusa officinalis L. Dr. Vinczeffy Imre professor emeritus Az orvosi atracél serteszőrös, középmagas, lágyszárú növéhy. Bársonyosan ibolyakék virágai hónalji kunkorvirágzatban tömörülnek. Pettyes makkocska fejlődik ki belőlük; leveles kunkora éréskor megnyúlik. Bár az atracél melegebb vidékek szárazságtűrő faja, de hegyaljai tájakon 2000 méter tengerszint feletti magasságban is található. A népi használatban, főzetével légcsőhurutot szüntettek meg; egyúttal az öregedést lassító hatást az atracélnak tulajdonították. Kiváló mézelő, rendszeresen zsongják a virágait a rovarok. Fentiek miatt - vidékenként - a méhészek is megjelennek. A gyümölcsritkítás gyakorlata Vaszily Barbara okleveles kertészmérnök A természetes gyümölcshullás folyamatát naponta nyomon kell követnünk. Ezt a legegyszerűbben egy a fa alá helyezett nejlon segítségével végezhetjük. A kijelölt mintafáról, ha enyhe rázást követően sem hullik le több gyümölcs, akkor elkezdődhet a gyümölcsritkítás. Almater- mésűeknél túlzott kötődés esetén vagy minden második gyümölcscsokrot távolítsuk el, vagy csokronként 1-2 db gyümölcsöt hagyjunk meg. Főleg a rövid kocsányú fajoknál (őszibarack, kajszi) gondoljunk a leendő gyümölcs végleges méretére, így állítva be a gyümölcsterhet. Ezeknél 8-10 cm vagy ökölnyi távolság legyen a két gyümölcs között, ami egyenletes eloszlást mutat a koronán belül, illetve biztosítja minden egyes gyümölcs megfelelő méretének kialakulását. Különösen kajszi és szilva esetében fontos a növedékek csúcsi részén lévő gyümölcsszám csökkentése, hiszen a fák stabilitásának érdekében ezzel biztosítható a lelógástól, beárnyéko- lódástól, illetve a letörések- 1 tői való mentesítés. Orvosi atracél (Fotó: Archív)
