Észak-Magyarország, 2009. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-04 / 130. szám

2009. június 5., péntek ÉSZAK ÉRTÉK ÉS TUDÁS / IV 1979 - Botanika gyakorlat a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem botanikus kertjében (Fotók: Archív) Évtizedek tükrében 1974- Diplomaosztó ünnepség a Debreceni Agrártudományi Egyetemen MÓIffBA néző Ács Antal (1915-1998) Surányi Béla Szervezetében és működésében megerősödött intézmény vezetését vette át elődjétől, Bencsik Istvántól. Ács Antal 1970-1977 között a Debrece­ni Agrártudományi Egyetem rektora volt, aki 1956-ban került a cívisvárosba, 1956-1962 között tanszékvezető egyetemi tanárként az Alkalma­zott Üzemtani Tanszéket, idővel a Vezetési és Munkaszervezési Tanszéket irányította. Eköz­ben a tangazdaság vezetése is rá hárult. 1964- ben kandidátus, majd 1987-ben az MTA dokto­ra lett. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet. Érdeklődése már korán a növénytermesztés felé fordult. Munkája elismeréseként számos szak­mai és állami kitüntetésben részesült. 1997-ben Debrecen városa díszpolgárává fogadta. A szak­mai közéletben is jelentős szerepet vállalt. A tudományos kutatásban a vezérfonalat számára a borsónemesítés jelentette. A Kismacsi Kísér­leti Telepen Ács Antal indította el a zöldborsó­nemesítést és munkája eredményeként állami­lag elismert, továbbá szabadalmazott fajták szü­lettek. Kutatási eredményeit a Mándy György szerkesztette akadémiai monográfiában össze­gezte. Másik szakterületét a nagyüzemek vezetésé­nek kérdése jelentette. E témakörben több kötet is napvilágot látott. EGY HALLGATÓ TOLLÁBÓL... Kibújva a tojáshéjból Kökény Krisztián III. éves mezőgazdasági mérnökhallgató MTK Az úgy volt, hogy már hatévesen titkos baromfitenyésztő lettem. Azért titkos, mert a szüleim nem örültek volna annak, ha az emeletes házban japán csirkéket tartok. Én meg azt nem hagyhattam, hogy egy idős házaspár - megöregedve - szélnek eressze a díszbaromfiakat. Egyszerűen, valamiért érde­keltek ezek az állatok. Lassan beletanultam a tartásukba. Azon magam is meglepődtem, hogy a piacon a díszbaromfinak sokkal jobb volt az ára, mint - úgymond - a haszoncsirkének. Azt meg hamar megtanultam, hogy takarmányra ennek is, annak is szüksége van. Az idős házaspártól kapott egykori három csirkéből mára háromezer lett. Debrecen, az Agrár pedig úgy került elém, mint egy magá­tól értetődő cél. Volt valami, amiért csakis ide szerettem volna jönni tanulni. Ezt minded­dig nem is bántam meg, jó döntésnek tartom, bár hozzáteszem, a vizsgaidőszakban időnként módosulhat az ember véleménye. Mintha ilyen­kor nem éreznének annyira együtt velünk a tanárok. A tanulás az egyetemen természete­sen erősen ajánlott mindenkinek. Az soha sem baj, ha valaki követel, hanem inkább azzal, ha valaki nem tud úrrá lenni szeszélyességén. Az ilyen helyzet megelőzésén egy-két közös kul­turális program persze segíthet. Végtére is közös a célunk: a tanár a tudását szeretné átad­ni én pedig szeretnék minél többet megtanul­ni, minél tökéletesebben felkészülni a nagybe­tűs életre! Hisz azért jöttem ide Debrecenbe, az Agrárra, tanulni. A Westsik Vilmos által 1929-ben beállított vetésforgó (Fotó: Archív) ■ 80 éves Európa egyik legrégebbi tartamkísér­lete, a Westsik vetésfor­gó tartamkísérlet. Henzsel István tudományos segédmunkatárs, DE AMTC KIK Nyíregyházi Kutató Intézet A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Cent­ruma Kutatási és Innovációs Központjának (KIK) Nyíregy­házi Kutató Intézete 2009. júni­us 25-én „Tartamkísérletek a mezőgazdaság szolgálatában” című tudományos ülés kere­tében emlékezik meg Európa egyik legrégebbi tartamkísér­letének létrehozásáról. Az idén 80 éves a Westsik Vilmos által 1929-ben beállí­tott vetésforgó-kísérlet, mely a Nyírségben található savanyú homoktalajok tápanyag-szolgál­tató képességének javítását vizs­gálja. Westsik ismerve a talaj és éghajlati adottságokat, vala­mint a növények igényét, 15-féle vetésforgót alakított ki. Figye­lembe vette, hogy a termesz­tett növények különbözőkép­pen hatnak a talaj szerkezeté­re, víz- és tápanyag-gazdálkodá­sára. A vetésforgóba kalászos (rozs), kapás (burgonya) és pil­langós virágú (csillagfürt) növé­nyeket helyezett el. A homokta­lajok termékenységének javítá­sához meghatározónak tartot­ta a talaj szervesanyag-tartal- mának növelését, ezért a vetés­forgókban különféle szervestrá- gyázási módokat alkalmazott (zöldtrágyázás, istállótrágyá­zás, szalmatrágyázás). A vetésforgó több lehetősé­get mutat be arra vonatkozó­an, hogy a mezőgazdasági ter­melés során a természeti erő­forrásokat milyen módon hasz­nosíthatjuk úgy, hogy az ökoló­giai környezetet megkíméljük, és a talaj termőképességét növel­jük. A Westsik vetésforgó által nyolcvan éven át szolgáltatott tudományos eredmények nap­jainkban is elősegítik a Nyír­egyházi Kutató Intézetben folyó kutatómunkát, a környezetkí­mélő és fenntartható termesz­téstechnológiák kidolgozását. A hazánkban még fenntartott tar­tamkísérletek további megőrzé­se és eredményeinek hasznosí­tása igen nagy jelentőséggel bír, hiszen olyan hosszú távú hatá­sok, növény-talaj kölcsönhatá­sok tanulmányozását teszik lehetővé, melyek egyéb vizsgá­latokkal nem pótolhatók. A Tudományos Ülésen a téma jeles szakmai képviselői tarta­nak előadásokat, összefoglalva a tartamkísérletek eredménye­it és jelentőségét. A fővédnök­ségét dr. Németh Tamás, aka­démikus, az MTA főtitkára vál­lalta. Az előadások ismertetik a kli­matikus viszonyoknak a termő­talajokra és a növények fejlődé­sére, valamint a talajtulajdon- ságoknak a növényfejlődésre gyakorolt hatásait, a különbö­ző termőtájakon a terméskiala­kító tényezőket. Ezen tényezők vizsgálata és ismerete lehetővé teszi a tudáscentrikus, oksze­rű gazdálkodást. A tartamkí­sérletek eredményeinek alkal­mazása megalapozza a fenn­tartható mezőgazdasági gya­korlat elterjesztését, amikor a természeti törvényszerűségek, az adott régió ökológiai viszo­nyainak ismeretében a kultúr­növény fejlődése szempontjából a legkedvezőbb körülményeket alakítjuk ki úgy, hogy a talaj termékenységét hosszú távon is megőrizzük, illetve növeljük. A téma jelentőségére való tekintettel a Tudományos Ülés előadásainak anyagát a Nyír­egyházi Kutató Intézet kiad­ványban jelenteti meg. ERASMUS - a mobilitási program ■ A jelentkezők húsz ország negyven egye­teme közül választhat­nak. Márián Éva Dorina DE AMTC Külső Kapcsolatok Központja Az ERASMUS mobilitási program egyre népszerűbb az Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma hallgatói között. A jelentkezők húsz ország negy­ven egyeteme közül választhat­nak. A 2009/2010-es tanév első félévére közel harmincán adták be pályázatukat. A nagyrészt európai egyete­meket átfogó ösztöndíjra jelent­kezés feltételei között szerepel a fogadó ország tanítási nyelvének magas szintű ismerete. Angolul és németül az anyaországokon kívül Belgiumban, Hollandiá­ban, Csehországban, Szlováki­ában, Dániában, Svédország­ban, Finnországban, Görögor­szágban, Portugáliában, Len­gyelországban, Törökországban is lehet tanulni. Egyre népsze­rűbb Spanyolország, ahol a spa­nyol nyelv mellett egyes helye­Belga Erasmus-hallgatók a Cent­rum szoborparkjában (Fotó: Archív) ken (Lleida) angolul is folyik az oktatás. Akik francia vagy olasz nyelvtudásukat szeretnék fejleszteni, Angers, Lyon illet­ve Pisa, Udine és Viterbo mel­lett dönthetnek. Mesterképzésre a hollandiai Wageningen Egye­temre jelentkezhetnek. A kiutazó magyar hallgatók mellett egyetemünkön számos külföldi diák folytatja tanulmá­nyait. Christian Coulée a bel­ga Haute Ecole Charlemagne intézményből érkezett hozzánk a 2008/2009-es tanév második félévére, amelyet sikeresen tel­jesített. - Nem csak a tanren­dembe illő tárgyakat vettem fel, hanem olyanokat is, amelyek­kel otthon nem találkozom, úgy­mint klimatológia, magyar állat- tenyésztési rendszerek - mondja Christian. - Pozitívan érintett, hogy nem csak angolul, hanem anyanyelvemen, franciául is hallgathattam többek között a környezetgazdaságtan, környe­zetpolitika című kurzusokat dr. Kuti István tanár úr előadásá­ban. - A magyarok nagysze­rű emberek, nyitottak, és min­dig készek bulizni. Nem oko­zott nehézséget a beilleszkedés, még akkor sem, ha a magyar a legnehezebb nyelv a világon.- A tanulás és a szabadidő, a házi feladatok és a szórakozás között megteremthető egyensúly miatt szívesen ajánlom az egye­temet más külföldi diákoknak is. A campus számos létesítmé­nye, köztük a tenisz- és focipá­lyák, főzőhelyek mind a diákok gyors beilleszkedését segítik. A Kazánház is a campus része, amely a hallgatóknak lehetősé­get teremt arra, hogy hétfőn­ként és szerdánként egy kelle­mes helyen találkozzanak, ahol zene és mindig vidám társaság biztosítja, hogy jól érezd magad- teszi hozzá Christian. Magyar szürke A magyar szürke marha egykor Éurópa legjelentő­sebb élelemforrása volt, de a második világháború után szinte teljesen feledés­be merült. Komoly szakmai munka folyik, hogy újra széles körben ismert legyen. A Magyar Szürke Projekt része Radisics Milán, a National Geographic foto­gráfusának fotósorozata. A Magyar szürke című tárla­ta májusban két hétig az egyetem Agrár- és Műsza­ki Tudományok Centrumá­ban volt látható. A fotókból a szürke mar­ha történetét, múltját és jelenét, a gulya és a gulyás életét egyaránt megismer­hették a látogatók. Radisics Milán Magyar szürke C. kiállítása (Fotók: Archív) « i KÉPRIPORT MÁIUSRÓL SAP és on-line üzleti alkalmazások tanterem Pharmápolis Innovatív Élelmiszeripari Az MTA Állattenyésztési és Takarmányozási Szak­átadásának ünnepélyes pillanata - 2009. május Klaszter május 19-én a DE Agrártudományi bizottsága május 28-án a DE AMTC-ben tartotta 5. (Fotó: Archív) Centrumának tanácstermében (Fotó: Archív) soros ülését (Fotó: ikiódy János) Halágazati konferencia május 22. - Sirman Ferenc szakállamtitkár köszönti a résztvevő­ket (Fotó: Iklódy János) Új korszak a búzatermesztésben XVI. alkalommal rendeztek Búzatanácskozást május 28-án a Deb­receni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában (Fotó: iklódy János)

Next

/
Thumbnails
Contents