Észak-Magyarország, 2009. június (65. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-04 / 130. szám
2009. június 5., péntek ÉSZAK ÉRTÉK ÉS TUDÁS / IV 1979 - Botanika gyakorlat a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem botanikus kertjében (Fotók: Archív) Évtizedek tükrében 1974- Diplomaosztó ünnepség a Debreceni Agrártudományi Egyetemen MÓIffBA néző Ács Antal (1915-1998) Surányi Béla Szervezetében és működésében megerősödött intézmény vezetését vette át elődjétől, Bencsik Istvántól. Ács Antal 1970-1977 között a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora volt, aki 1956-ban került a cívisvárosba, 1956-1962 között tanszékvezető egyetemi tanárként az Alkalmazott Üzemtani Tanszéket, idővel a Vezetési és Munkaszervezési Tanszéket irányította. Eközben a tangazdaság vezetése is rá hárult. 1964- ben kandidátus, majd 1987-ben az MTA doktora lett. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet. Érdeklődése már korán a növénytermesztés felé fordult. Munkája elismeréseként számos szakmai és állami kitüntetésben részesült. 1997-ben Debrecen városa díszpolgárává fogadta. A szakmai közéletben is jelentős szerepet vállalt. A tudományos kutatásban a vezérfonalat számára a borsónemesítés jelentette. A Kismacsi Kísérleti Telepen Ács Antal indította el a zöldborsónemesítést és munkája eredményeként államilag elismert, továbbá szabadalmazott fajták születtek. Kutatási eredményeit a Mándy György szerkesztette akadémiai monográfiában összegezte. Másik szakterületét a nagyüzemek vezetésének kérdése jelentette. E témakörben több kötet is napvilágot látott. EGY HALLGATÓ TOLLÁBÓL... Kibújva a tojáshéjból Kökény Krisztián III. éves mezőgazdasági mérnökhallgató MTK Az úgy volt, hogy már hatévesen titkos baromfitenyésztő lettem. Azért titkos, mert a szüleim nem örültek volna annak, ha az emeletes házban japán csirkéket tartok. Én meg azt nem hagyhattam, hogy egy idős házaspár - megöregedve - szélnek eressze a díszbaromfiakat. Egyszerűen, valamiért érdekeltek ezek az állatok. Lassan beletanultam a tartásukba. Azon magam is meglepődtem, hogy a piacon a díszbaromfinak sokkal jobb volt az ára, mint - úgymond - a haszoncsirkének. Azt meg hamar megtanultam, hogy takarmányra ennek is, annak is szüksége van. Az idős házaspártól kapott egykori három csirkéből mára háromezer lett. Debrecen, az Agrár pedig úgy került elém, mint egy magától értetődő cél. Volt valami, amiért csakis ide szerettem volna jönni tanulni. Ezt mindeddig nem is bántam meg, jó döntésnek tartom, bár hozzáteszem, a vizsgaidőszakban időnként módosulhat az ember véleménye. Mintha ilyenkor nem éreznének annyira együtt velünk a tanárok. A tanulás az egyetemen természetesen erősen ajánlott mindenkinek. Az soha sem baj, ha valaki követel, hanem inkább azzal, ha valaki nem tud úrrá lenni szeszélyességén. Az ilyen helyzet megelőzésén egy-két közös kulturális program persze segíthet. Végtére is közös a célunk: a tanár a tudását szeretné átadni én pedig szeretnék minél többet megtanulni, minél tökéletesebben felkészülni a nagybetűs életre! Hisz azért jöttem ide Debrecenbe, az Agrárra, tanulni. A Westsik Vilmos által 1929-ben beállított vetésforgó (Fotó: Archív) ■ 80 éves Európa egyik legrégebbi tartamkísérlete, a Westsik vetésforgó tartamkísérlet. Henzsel István tudományos segédmunkatárs, DE AMTC KIK Nyíregyházi Kutató Intézet A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Kutatási és Innovációs Központjának (KIK) Nyíregyházi Kutató Intézete 2009. június 25-én „Tartamkísérletek a mezőgazdaság szolgálatában” című tudományos ülés keretében emlékezik meg Európa egyik legrégebbi tartamkísérletének létrehozásáról. Az idén 80 éves a Westsik Vilmos által 1929-ben beállított vetésforgó-kísérlet, mely a Nyírségben található savanyú homoktalajok tápanyag-szolgáltató képességének javítását vizsgálja. Westsik ismerve a talaj és éghajlati adottságokat, valamint a növények igényét, 15-féle vetésforgót alakított ki. Figyelembe vette, hogy a termesztett növények különbözőképpen hatnak a talaj szerkezetére, víz- és tápanyag-gazdálkodására. A vetésforgóba kalászos (rozs), kapás (burgonya) és pillangós virágú (csillagfürt) növényeket helyezett el. A homoktalajok termékenységének javításához meghatározónak tartotta a talaj szervesanyag-tartal- mának növelését, ezért a vetésforgókban különféle szervestrá- gyázási módokat alkalmazott (zöldtrágyázás, istállótrágyázás, szalmatrágyázás). A vetésforgó több lehetőséget mutat be arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági termelés során a természeti erőforrásokat milyen módon hasznosíthatjuk úgy, hogy az ökológiai környezetet megkíméljük, és a talaj termőképességét növeljük. A Westsik vetésforgó által nyolcvan éven át szolgáltatott tudományos eredmények napjainkban is elősegítik a Nyíregyházi Kutató Intézetben folyó kutatómunkát, a környezetkímélő és fenntartható termesztéstechnológiák kidolgozását. A hazánkban még fenntartott tartamkísérletek további megőrzése és eredményeinek hasznosítása igen nagy jelentőséggel bír, hiszen olyan hosszú távú hatások, növény-talaj kölcsönhatások tanulmányozását teszik lehetővé, melyek egyéb vizsgálatokkal nem pótolhatók. A Tudományos Ülésen a téma jeles szakmai képviselői tartanak előadásokat, összefoglalva a tartamkísérletek eredményeit és jelentőségét. A fővédnökségét dr. Németh Tamás, akadémikus, az MTA főtitkára vállalta. Az előadások ismertetik a klimatikus viszonyoknak a termőtalajokra és a növények fejlődésére, valamint a talajtulajdon- ságoknak a növényfejlődésre gyakorolt hatásait, a különböző termőtájakon a terméskialakító tényezőket. Ezen tényezők vizsgálata és ismerete lehetővé teszi a tudáscentrikus, okszerű gazdálkodást. A tartamkísérletek eredményeinek alkalmazása megalapozza a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat elterjesztését, amikor a természeti törvényszerűségek, az adott régió ökológiai viszonyainak ismeretében a kultúrnövény fejlődése szempontjából a legkedvezőbb körülményeket alakítjuk ki úgy, hogy a talaj termékenységét hosszú távon is megőrizzük, illetve növeljük. A téma jelentőségére való tekintettel a Tudományos Ülés előadásainak anyagát a Nyíregyházi Kutató Intézet kiadványban jelenteti meg. ERASMUS - a mobilitási program ■ A jelentkezők húsz ország negyven egyeteme közül választhatnak. Márián Éva Dorina DE AMTC Külső Kapcsolatok Központja Az ERASMUS mobilitási program egyre népszerűbb az Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma hallgatói között. A jelentkezők húsz ország negyven egyeteme közül választhatnak. A 2009/2010-es tanév első félévére közel harmincán adták be pályázatukat. A nagyrészt európai egyetemeket átfogó ösztöndíjra jelentkezés feltételei között szerepel a fogadó ország tanítási nyelvének magas szintű ismerete. Angolul és németül az anyaországokon kívül Belgiumban, Hollandiában, Csehországban, Szlovákiában, Dániában, Svédországban, Finnországban, Görögországban, Portugáliában, Lengyelországban, Törökországban is lehet tanulni. Egyre népszerűbb Spanyolország, ahol a spanyol nyelv mellett egyes helyeBelga Erasmus-hallgatók a Centrum szoborparkjában (Fotó: Archív) ken (Lleida) angolul is folyik az oktatás. Akik francia vagy olasz nyelvtudásukat szeretnék fejleszteni, Angers, Lyon illetve Pisa, Udine és Viterbo mellett dönthetnek. Mesterképzésre a hollandiai Wageningen Egyetemre jelentkezhetnek. A kiutazó magyar hallgatók mellett egyetemünkön számos külföldi diák folytatja tanulmányait. Christian Coulée a belga Haute Ecole Charlemagne intézményből érkezett hozzánk a 2008/2009-es tanév második félévére, amelyet sikeresen teljesített. - Nem csak a tanrendembe illő tárgyakat vettem fel, hanem olyanokat is, amelyekkel otthon nem találkozom, úgymint klimatológia, magyar állat- tenyésztési rendszerek - mondja Christian. - Pozitívan érintett, hogy nem csak angolul, hanem anyanyelvemen, franciául is hallgathattam többek között a környezetgazdaságtan, környezetpolitika című kurzusokat dr. Kuti István tanár úr előadásában. - A magyarok nagyszerű emberek, nyitottak, és mindig készek bulizni. Nem okozott nehézséget a beilleszkedés, még akkor sem, ha a magyar a legnehezebb nyelv a világon.- A tanulás és a szabadidő, a házi feladatok és a szórakozás között megteremthető egyensúly miatt szívesen ajánlom az egyetemet más külföldi diákoknak is. A campus számos létesítménye, köztük a tenisz- és focipályák, főzőhelyek mind a diákok gyors beilleszkedését segítik. A Kazánház is a campus része, amely a hallgatóknak lehetőséget teremt arra, hogy hétfőnként és szerdánként egy kellemes helyen találkozzanak, ahol zene és mindig vidám társaság biztosítja, hogy jól érezd magad- teszi hozzá Christian. Magyar szürke A magyar szürke marha egykor Éurópa legjelentősebb élelemforrása volt, de a második világháború után szinte teljesen feledésbe merült. Komoly szakmai munka folyik, hogy újra széles körben ismert legyen. A Magyar Szürke Projekt része Radisics Milán, a National Geographic fotográfusának fotósorozata. A Magyar szürke című tárlata májusban két hétig az egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában volt látható. A fotókból a szürke marha történetét, múltját és jelenét, a gulya és a gulyás életét egyaránt megismerhették a látogatók. Radisics Milán Magyar szürke C. kiállítása (Fotók: Archív) « i KÉPRIPORT MÁIUSRÓL SAP és on-line üzleti alkalmazások tanterem Pharmápolis Innovatív Élelmiszeripari Az MTA Állattenyésztési és Takarmányozási Szakátadásának ünnepélyes pillanata - 2009. május Klaszter május 19-én a DE Agrártudományi bizottsága május 28-án a DE AMTC-ben tartotta 5. (Fotó: Archív) Centrumának tanácstermében (Fotó: Archív) soros ülését (Fotó: ikiódy János) Halágazati konferencia május 22. - Sirman Ferenc szakállamtitkár köszönti a résztvevőket (Fotó: Iklódy János) Új korszak a búzatermesztésben XVI. alkalommal rendeztek Búzatanácskozást május 28-án a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában (Fotó: iklódy János)
