Észak-Magyarország, 2009. április (65. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-03 / 79. szám

2009. április 3., péntek ÉSZAK ÉRTÉK ÉS TUDÁS / II A megye állatállományának 2008. évi adatai Kerekes Béla igazgató Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MGSZH Az elmúlt évek stagnálása után a szarvas­marha-állomány létszáma újra csökkeni kez­dett, ami elsősorban a tejelő ágazatban tapasz­talt tejpiaci problémákra vezethető vissza. Az elmúlt fél évben 3 ellenőrzött tehénállo­mánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet szá­molta fel tejelő állományát. A tej ára az év vége felé rohamosan csökkenni kezdett és jelenleg is az önköltségi, illetve az alatti árszint alatt van. A sertéságazatban az állattartási és hizlalá- si kedv a hullámzó piaci viszonyok miatt mély­pontra került az elmúlt években. A megyei ser­tésállomány 2/3-át öt nagyüzemi telep terme­lése adja, míg a kisüzemi háztáji gazdaságok a korábbi években szinte kizárólag csak s^ját ellátásra történő termelésre rendezkedtek be. Az utóbbi hónapokban kialakult keresleti piaci hatására a hízóalapanyagok ára az elmúlt őszi áfákhoz viszonyítva a kétszeresére emelkedett. A sertéstartási kedv a fentiek ellenére továbbra is csökken, az elmúlt évi magas takarmányár nem realizálódott a felvásárlási árakban. A baromfiágazat termelési színvonala lénye­gesen nem változott. Megyénkben található a Szerencsi Mg. Zrt. révén az ország egyik legna­gyobb árutojás-termelő tenyészete (370 ezer db tojótyúk). A vágóbaromfi ára és a piacfelvevő kapaci­tása megfelelő módon alakult. A tojás ára - a kereslet-kínálatot figyelembe véve - megfelelő módon alakult, de nyereségtartalma az elvárt szint alatt realizálódott. A brojlertermelés vonatkozásában sokat jelentett, hogy 2 állami­lag elismert termelői csoport mintegy 8500 ton­na vágóbaromfi előállítását koordinálja. B.-A.-Z. megye állatállománya 2008-ban ezer db .. •£ összesen re \ .......... § n tehén anyajuh 37,5 J19 ■ 102 Í6,8 ■HKSfg: . j 59,6 L_ í43'2. v E 2 összesen Oj 1993 Grafika: Napló í GAZDASÁGI ÖRÖKNAPTÁR Hibridválasztás szerepe a kukoricatermesztésben Boros Beáta PhD-hallgatO DE AMTC MTK Növénytudományi Intézet Magyarországon a kukoricahibridek szá­ma meghaladja a 400-at (420-430). Azonban 2007-2008-ban is mindössze 10 hibridet ter­mesztettünk a kukorica vetésterületének közel 50%-án. Ez azt jelenti, hogy általában nem veszik figyelembe a termesztés során az ökológiai (éghajlat és talaj) adottságo­kat, valamint a kukoricahibridek értékmé­rő tulajdonságait. Pedig ezen tényezők isme­retében kell a megfelelő hibridét - hibride­ket kiválasztani. A kukoricahibridek legfontosabb értékmé­rő tulajdonságai: jó termőképesség és termés­biztonság, jó alkalmaz­kodóképesség, megfe- - lelő szárszilárdság, jó tőszámsűríthetőség, gyors vízleadó képes­ség az érés időszaká­ban. A kukoricahibrid megválasztásakor figyelembe kell venni a ráfordítás színvona­lát, a termesztés intenzitását, de figyelem­be kell venni a kukoricafelhasználás cél­ját is. Hiszen takarmányozási célra jó, ha magasabb a hibrid fehérjetartalma, viszont az ipari célú felhasználás esetén kedvezőbb a magasabb keményítőtartalom, valamint ennek jó kierjeszthetősége bioetanollá. Tenyészidő szerint, a termőképességet és a betakarításkori kedvezőbb vízleadást figye­lembe véve hazánkban a FAO 360-450-es hib­ridekre kell elsősorban alapoznunk a ter­mesztés során. TANÁR ÉS TANÍTVÁNY Dr. Mihók Sándor, a tanár Dr. Mihók Sándor (Fotó: Avar) ■ Nagyon sok kutatást indítottunk el a Nemze­ti Kutatási és Fejlesztési Program keretében. Avar László Álmosdi gyerekként nagyon vonzódtam az állatok iránt. Ott­hon tartottam galambot, nyu- lat. Középiskolás koromban a Református Kollégium könyv­tárának valamennyi, az állatok­kal foglalkozó könyvét elolvas­tam, az Állattenyésztési Encik­lopédia mindhárom kötetét átta­nulmányoztam. Nyúltenyésztésből az OTDK-n szekció első dijat nyertem. Ennek lett a következménye, hogy Holdas Sándor meghívott a Kisállat-tenyésztési Kutatóin­tézetbe. Végül mégis Debrecen­ben maradtam, mert az akko­ri tanszékvezető, dr. Kiss Ist­ván gyakornoki állásajánlatot tett. Tetszett a dolog, élveztem is. Ami 1973-ban furcsa volt szá­momra, az ma természetes. Kutatás-szervezés Rám hárult az állattenyész­tési kísérleti munka minden részlete. Azóta is érzem, látom ennek a hasznát. Később szinte belöktek órát tartani, majd én jeleztem, hogy szeretnék nyúl- tenyésztést és galambtenyész­tést oktatni. Ehhez nekem kel­lett kidolgoznom a tananyagot is. Aztán a lótenyésztés iránt kezdtem érdeklődni, bár akko­riban ez nem volt valami nagy divat. Dunka Béla a 80-as évek­ben a Hunyadi Tsz-ben megala­pította a lovasklubbot, ahova járhattak az agrárosok is lova­golni. Ezt a mai napig szerve­zem, ebből nőtt ki a Debrece­ni Lovas Akadémia Kht. Ebben ma már akkreditált felsőokta­tást folytatunk. A kutatásokba szó szerint belezuhantam. Ami témákat akkor Kiss István professzor idehozott, azoknak a titkára lettem. Intéztem a beszerzés­től kezdve a pénzügyi elszá­molásig mindent. Azóta is iga­zolva látom azt a tételt, hogy nem kísérletezgetni kell egy- egy emberrel, hanem bedobni a mély vízbe, s vagy tud úsz­ni, s akkor bízunk benne, vagy nem, s akkor elválnak az útja­ink. Ez a kutatás-szervezési munka nagyon jó előiskolának bizonyult, amikor 1990 és 1994 között az egyetemünk oktatási- dékán-helyettesévé választottak meg. Akkor kezdtük el az Agrá­ron belül a szakok kialakítását, mi indítottuk a szakigazgatás­szervező, az agrárgazdasági, a vállalkozásszervezési szakokat. Közben 1993-ban tanszékvezető lettem, s ezt a feladatot a mai napig is ellátom. Nagyon sok kutatást indítot­tunk el a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program keretében. Az első Gödöllővel volt közös, s ezt a konzorciumot Dohy János neve fémjelezte. A génmegőrzé- ses téma kezdeményezője én vol­tam, aminek a szakmai felügye­letét Bodó Imre látta el. A fod­ros tollú libával génmegőrzés­ben nukleusz tenyészetet alakí­tottunk ki már 1975-ben. Tenyészértékbecslés A kezdeti feladatok után újabb témák kerültek a tan­szék kutatási palettájára. Ilyen a tenyészértékbecslés, vagy a Jedlik Ányos Kutatási Program, amelyben 4 újabb konzorciumi pályázatot adtunk be márci­usban. Még 1986-ban létrehoz­tam a Póni- és Kislótenyésztő Egyesületet. Bodó Imre által kapcsolódik hozzánk a Magyar Szürkemarha-tartók Egyesüle­te. A Mangalica Tenyésztők Országos Egyesületében Sza­bó Péter kollégám visz vezető szerepet. Béri Bélával létrehoz­tuk a szarvasmarhánál a Kon- centrálttejű Fajták Tenyész­tő Egyesületét. Nagyon büsz­ke vagyok arra, hogy az MTA Agrár Osztálya Állattenyészté­si Munkabizottságába a válasz­tott 20 főből 7 fő a mi tanszé­künkön dolgozik. Szakmai elis­merésként 2001-ben megkaptam az Újhelyi Imre-díjat, ugyanak­kor Debrecen városa Hatvani­díjjal tűntetett ki. Számom­ra kiemelten fontos a Farmer Expo: annak idején sokat tettem azért, hogy az Agrárra kerül­jön át ez a kiállítás. Az Állatte­nyésztési Tanszék szakmai szel­lemisége évről évre megmutat­kozik a kiállítás állattenyész­tési részén. Közel 2 évtizedig szerveztem a hallgatók sárgu- lási lovas felvonulását. Nagyon sok kitűnő hallgatóra emlék­szem. Ilyen Zilahy István, aki a magyar állattenyésztési kul­túra egyik leghitelesebb bemu­tatója a Hortobágyról. Jancsó István, az Abaúj Charolais Zrt. elnöke, vagy Csaholczi Lász­ló, aki Csengersimán vezet egy tejelőtehenészetet. Jancsó István, a tanítvány ■ A döntésben segített, hogy a Debreceni Agrár­ról csak szépet és jót hallottam. Avar László Csereháti vagyok, ott szület­tem Deteken. Felmenőim gaz­dálkodók voltak, később tsz- ben, állami gazdaságban dolgoz­tak. Valószínű, hogy ez a körül­mény játszott közre a pályavá­lasztásomban, mondhatom egy­irányú utat jelölt ki a számom­ra. Agráregyetemet végeztem Debrecenben. Ezt megelőzően Abaújszántón jártam a mezőgaz­dasági szakközépiskolába, s a jó eredmények után kézenfek­vő volt, hogy agrárra jelentke­zem, mégpedig a hozzánk leg­közelebbibe, a Debreceni Agrár- tudományi Egyetemre. Pezsgő egyetemi élet Segített a döntésben, hogy a környéken több olyan szak­ember dolgozott, aki Debrecen­ben járt egyetemre, s tőlük csak szépet és jót hallottam erről az iskoláról. A nagyon kötött és szigorú középiskolai okta­tás után 1978-ban egyetemistá­nak lenni Debrecenben, maga volt a nagyvilági élet. A frissen megélt szabadság rendkívül tet­szett, s igyekeztünk ennek min­den részletét kihasználni. Ide­sorolom azt is, hogy akkoriban a közösségi élet roppant pezsgő, érdekes és hasznos volt. Sokkal pezsgőbb, mint amilyen a mai egyetemistáké. A fiam ugyan­is követte a példámat, ő is Deb­recenbe jár az Agrárra, s tőle hallok információkat. Bár lehet, hogy a mostani egy másabb kor, mint amilyen a miénk volt, de én arra nagyon nagy szeretettel gondolok vissza. Nyugodtak vol­tak a körülményeink, tudtunk tanulni és szórakozni egyaránt. Tiszteltük és szerettük a taná­rainkat, még az olyan fiatalo­kat is mint Mihók Sándor, Béri Béla vagy Szabó Péter. Amíg a szakközépiskolás múlt miatt az alapozó tárgyak­nál kicsit több volt a gondom, addig a szakmai tantárgyaknál már előnybe kerültem a hoz­zám hasonlókkal egyetemben. Általános agrármérnökként végeztem, s bár ma az Abaúj Charolais Zrt.-ben dolgozom elnökként, főleg állattenyész­téssel foglalkozom. A diploma- dolgozatomat a hajdúböszörmé­nyi Vörös Csillag Szövetkezet ipari zöldborsótermesztéséből írtam, a szakirányom növény- termesztés volt. Első számú törzstenyészet A végzés után Szikszóra kerül­tem az Állami Gazdaságba, ame­lyik országosan ismert volt az állattenyésztéséről. A charolais húsmarha tenyésztését 1971-ben Magyarországon ez a gazdaság honosította meg. Ez a világon az egyik legelterjedtebb húsmarha, kiváló a minősége, nagyon jó a testtömeg-gyarapodása. Tisz­ta vérben és keresztezési part­nerként is sokan használják. A mai napig a mi gazdaságunk a charolais fajta fenntartója és az első számú törzstenyészete idehaza. Jó gyakorlati iskolá­nak bizonyult ebben az állami gazdaságban dolgozni, s büszke vagyok rá, hogy a magánvállal­kozásomon kívül eddig ez volt az egyetlen munkahelyem az eltelt több mint negyedszázad alatt. Sikeres vállalkozás Az állami gazdaság privati­zációja során hirtelen munka nélkül maradtunk volna, de két társammal együtt létrehoztunk egy olyan vállalkozást, amelyik növénytermesztésre szakosodott. A kezdetben csak néhány hek­táros vállalkozásból mára több mint 3 ezer hektáros egység lett, ennek a neve a Hordeum 2000 Kft. Kedvezőtlen termő­helyi adottságok között gazdál­kodunk, s mint a cég neve is mutatja, tavasziárpa-termesz- téssel foglalkozunk. Az Alföl­dön ez könnyű feladat lenne, de nem az a Csereháton, az ottani domborzati viszonyok között, s főleg nem úgy, hogy 25 község­ben gazdálkodunk. Jancsó István, az Abaúj Charolais Zrt. elnöke (Fotó: Avar) És jöttek az eredmények Miután a növénytermesz­tésben elég jó eredményeket értünk el, megerősödtünk, a régi munkahelyünkön a charolais-t is meghirdették privatizációra, ez számunkra sikeres lett és még hozzánk került további 2 ezer hektár megművelésre. Most 75-en dolgozunk a cégben, ahol az állattenyésztés változatlanul dominál. Amikor átvettük a céget 200 charolais-nk volt, mára eljutottunk a 600 darab­hoz. Sok tenyészállatot forgal­mazhatunk, hisz jelenleg 400 törzskönyvezett húsmarhánk van. Az egyetemmel változat­lanul jó, prosperáló a kapcso­latom. Ahogy korábban is jár­tak hozzánk hallgatók bemu­tatókra, vagy adatokért, úgy ez igaz napjainkban is. Az akkor még fiatal tanárokból mára javakorabeli tanár urak lettek, igaz, hogy mi pedig, az egykori egyetemi hallgatók­ból az élet által többszörösen próbára tett gazdákká alakul­tunk.

Next

/
Thumbnails
Contents