Észak-Magyarország, 2009. április (65. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-03 / 79. szám
2009. április 3., péntek ÉSZAK ÉRTÉK ÉS TUDÁS / II A megye állatállományának 2008. évi adatai Kerekes Béla igazgató Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MGSZH Az elmúlt évek stagnálása után a szarvasmarha-állomány létszáma újra csökkeni kezdett, ami elsősorban a tejelő ágazatban tapasztalt tejpiaci problémákra vezethető vissza. Az elmúlt fél évben 3 ellenőrzött tehénállománnyal rendelkező gazdálkodó szervezet számolta fel tejelő állományát. A tej ára az év vége felé rohamosan csökkenni kezdett és jelenleg is az önköltségi, illetve az alatti árszint alatt van. A sertéságazatban az állattartási és hizlalá- si kedv a hullámzó piaci viszonyok miatt mélypontra került az elmúlt években. A megyei sertésállomány 2/3-át öt nagyüzemi telep termelése adja, míg a kisüzemi háztáji gazdaságok a korábbi években szinte kizárólag csak s^ját ellátásra történő termelésre rendezkedtek be. Az utóbbi hónapokban kialakult keresleti piaci hatására a hízóalapanyagok ára az elmúlt őszi áfákhoz viszonyítva a kétszeresére emelkedett. A sertéstartási kedv a fentiek ellenére továbbra is csökken, az elmúlt évi magas takarmányár nem realizálódott a felvásárlási árakban. A baromfiágazat termelési színvonala lényegesen nem változott. Megyénkben található a Szerencsi Mg. Zrt. révén az ország egyik legnagyobb árutojás-termelő tenyészete (370 ezer db tojótyúk). A vágóbaromfi ára és a piacfelvevő kapacitása megfelelő módon alakult. A tojás ára - a kereslet-kínálatot figyelembe véve - megfelelő módon alakult, de nyereségtartalma az elvárt szint alatt realizálódott. A brojlertermelés vonatkozásában sokat jelentett, hogy 2 államilag elismert termelői csoport mintegy 8500 tonna vágóbaromfi előállítását koordinálja. B.-A.-Z. megye állatállománya 2008-ban ezer db .. •£ összesen re \ .......... § n tehén anyajuh 37,5 J19 ■ 102 Í6,8 ■HKSfg: . j 59,6 L_ í43'2. v E 2 összesen Oj 1993 Grafika: Napló í GAZDASÁGI ÖRÖKNAPTÁR Hibridválasztás szerepe a kukoricatermesztésben Boros Beáta PhD-hallgatO DE AMTC MTK Növénytudományi Intézet Magyarországon a kukoricahibridek száma meghaladja a 400-at (420-430). Azonban 2007-2008-ban is mindössze 10 hibridet termesztettünk a kukorica vetésterületének közel 50%-án. Ez azt jelenti, hogy általában nem veszik figyelembe a termesztés során az ökológiai (éghajlat és talaj) adottságokat, valamint a kukoricahibridek értékmérő tulajdonságait. Pedig ezen tényezők ismeretében kell a megfelelő hibridét - hibrideket kiválasztani. A kukoricahibridek legfontosabb értékmérő tulajdonságai: jó termőképesség és termésbiztonság, jó alkalmazkodóképesség, megfe- - lelő szárszilárdság, jó tőszámsűríthetőség, gyors vízleadó képesség az érés időszakában. A kukoricahibrid megválasztásakor figyelembe kell venni a ráfordítás színvonalát, a termesztés intenzitását, de figyelembe kell venni a kukoricafelhasználás célját is. Hiszen takarmányozási célra jó, ha magasabb a hibrid fehérjetartalma, viszont az ipari célú felhasználás esetén kedvezőbb a magasabb keményítőtartalom, valamint ennek jó kierjeszthetősége bioetanollá. Tenyészidő szerint, a termőképességet és a betakarításkori kedvezőbb vízleadást figyelembe véve hazánkban a FAO 360-450-es hibridekre kell elsősorban alapoznunk a termesztés során. TANÁR ÉS TANÍTVÁNY Dr. Mihók Sándor, a tanár Dr. Mihók Sándor (Fotó: Avar) ■ Nagyon sok kutatást indítottunk el a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program keretében. Avar László Álmosdi gyerekként nagyon vonzódtam az állatok iránt. Otthon tartottam galambot, nyu- lat. Középiskolás koromban a Református Kollégium könyvtárának valamennyi, az állatokkal foglalkozó könyvét elolvastam, az Állattenyésztési Enciklopédia mindhárom kötetét áttanulmányoztam. Nyúltenyésztésből az OTDK-n szekció első dijat nyertem. Ennek lett a következménye, hogy Holdas Sándor meghívott a Kisállat-tenyésztési Kutatóintézetbe. Végül mégis Debrecenben maradtam, mert az akkori tanszékvezető, dr. Kiss István gyakornoki állásajánlatot tett. Tetszett a dolog, élveztem is. Ami 1973-ban furcsa volt számomra, az ma természetes. Kutatás-szervezés Rám hárult az állattenyésztési kísérleti munka minden részlete. Azóta is érzem, látom ennek a hasznát. Később szinte belöktek órát tartani, majd én jeleztem, hogy szeretnék nyúl- tenyésztést és galambtenyésztést oktatni. Ehhez nekem kellett kidolgoznom a tananyagot is. Aztán a lótenyésztés iránt kezdtem érdeklődni, bár akkoriban ez nem volt valami nagy divat. Dunka Béla a 80-as években a Hunyadi Tsz-ben megalapította a lovasklubbot, ahova járhattak az agrárosok is lovagolni. Ezt a mai napig szervezem, ebből nőtt ki a Debreceni Lovas Akadémia Kht. Ebben ma már akkreditált felsőoktatást folytatunk. A kutatásokba szó szerint belezuhantam. Ami témákat akkor Kiss István professzor idehozott, azoknak a titkára lettem. Intéztem a beszerzéstől kezdve a pénzügyi elszámolásig mindent. Azóta is igazolva látom azt a tételt, hogy nem kísérletezgetni kell egy- egy emberrel, hanem bedobni a mély vízbe, s vagy tud úszni, s akkor bízunk benne, vagy nem, s akkor elválnak az útjaink. Ez a kutatás-szervezési munka nagyon jó előiskolának bizonyult, amikor 1990 és 1994 között az egyetemünk oktatási- dékán-helyettesévé választottak meg. Akkor kezdtük el az Agráron belül a szakok kialakítását, mi indítottuk a szakigazgatásszervező, az agrárgazdasági, a vállalkozásszervezési szakokat. Közben 1993-ban tanszékvezető lettem, s ezt a feladatot a mai napig is ellátom. Nagyon sok kutatást indítottunk el a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program keretében. Az első Gödöllővel volt közös, s ezt a konzorciumot Dohy János neve fémjelezte. A génmegőrzé- ses téma kezdeményezője én voltam, aminek a szakmai felügyeletét Bodó Imre látta el. A fodros tollú libával génmegőrzésben nukleusz tenyészetet alakítottunk ki már 1975-ben. Tenyészértékbecslés A kezdeti feladatok után újabb témák kerültek a tanszék kutatási palettájára. Ilyen a tenyészértékbecslés, vagy a Jedlik Ányos Kutatási Program, amelyben 4 újabb konzorciumi pályázatot adtunk be márciusban. Még 1986-ban létrehoztam a Póni- és Kislótenyésztő Egyesületet. Bodó Imre által kapcsolódik hozzánk a Magyar Szürkemarha-tartók Egyesülete. A Mangalica Tenyésztők Országos Egyesületében Szabó Péter kollégám visz vezető szerepet. Béri Bélával létrehoztuk a szarvasmarhánál a Kon- centrálttejű Fajták Tenyésztő Egyesületét. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az MTA Agrár Osztálya Állattenyésztési Munkabizottságába a választott 20 főből 7 fő a mi tanszékünkön dolgozik. Szakmai elismerésként 2001-ben megkaptam az Újhelyi Imre-díjat, ugyanakkor Debrecen városa Hatvanidíjjal tűntetett ki. Számomra kiemelten fontos a Farmer Expo: annak idején sokat tettem azért, hogy az Agrárra kerüljön át ez a kiállítás. Az Állattenyésztési Tanszék szakmai szellemisége évről évre megmutatkozik a kiállítás állattenyésztési részén. Közel 2 évtizedig szerveztem a hallgatók sárgu- lási lovas felvonulását. Nagyon sok kitűnő hallgatóra emlékszem. Ilyen Zilahy István, aki a magyar állattenyésztési kultúra egyik leghitelesebb bemutatója a Hortobágyról. Jancsó István, az Abaúj Charolais Zrt. elnöke, vagy Csaholczi László, aki Csengersimán vezet egy tejelőtehenészetet. Jancsó István, a tanítvány ■ A döntésben segített, hogy a Debreceni Agrárról csak szépet és jót hallottam. Avar László Csereháti vagyok, ott születtem Deteken. Felmenőim gazdálkodók voltak, később tsz- ben, állami gazdaságban dolgoztak. Valószínű, hogy ez a körülmény játszott közre a pályaválasztásomban, mondhatom egyirányú utat jelölt ki a számomra. Agráregyetemet végeztem Debrecenben. Ezt megelőzően Abaújszántón jártam a mezőgazdasági szakközépiskolába, s a jó eredmények után kézenfekvő volt, hogy agrárra jelentkezem, mégpedig a hozzánk legközelebbibe, a Debreceni Agrár- tudományi Egyetemre. Pezsgő egyetemi élet Segített a döntésben, hogy a környéken több olyan szakember dolgozott, aki Debrecenben járt egyetemre, s tőlük csak szépet és jót hallottam erről az iskoláról. A nagyon kötött és szigorú középiskolai oktatás után 1978-ban egyetemistának lenni Debrecenben, maga volt a nagyvilági élet. A frissen megélt szabadság rendkívül tetszett, s igyekeztünk ennek minden részletét kihasználni. Idesorolom azt is, hogy akkoriban a közösségi élet roppant pezsgő, érdekes és hasznos volt. Sokkal pezsgőbb, mint amilyen a mai egyetemistáké. A fiam ugyanis követte a példámat, ő is Debrecenbe jár az Agrárra, s tőle hallok információkat. Bár lehet, hogy a mostani egy másabb kor, mint amilyen a miénk volt, de én arra nagyon nagy szeretettel gondolok vissza. Nyugodtak voltak a körülményeink, tudtunk tanulni és szórakozni egyaránt. Tiszteltük és szerettük a tanárainkat, még az olyan fiatalokat is mint Mihók Sándor, Béri Béla vagy Szabó Péter. Amíg a szakközépiskolás múlt miatt az alapozó tárgyaknál kicsit több volt a gondom, addig a szakmai tantárgyaknál már előnybe kerültem a hozzám hasonlókkal egyetemben. Általános agrármérnökként végeztem, s bár ma az Abaúj Charolais Zrt.-ben dolgozom elnökként, főleg állattenyésztéssel foglalkozom. A diploma- dolgozatomat a hajdúböszörményi Vörös Csillag Szövetkezet ipari zöldborsótermesztéséből írtam, a szakirányom növény- termesztés volt. Első számú törzstenyészet A végzés után Szikszóra kerültem az Állami Gazdaságba, amelyik országosan ismert volt az állattenyésztéséről. A charolais húsmarha tenyésztését 1971-ben Magyarországon ez a gazdaság honosította meg. Ez a világon az egyik legelterjedtebb húsmarha, kiváló a minősége, nagyon jó a testtömeg-gyarapodása. Tiszta vérben és keresztezési partnerként is sokan használják. A mai napig a mi gazdaságunk a charolais fajta fenntartója és az első számú törzstenyészete idehaza. Jó gyakorlati iskolának bizonyult ebben az állami gazdaságban dolgozni, s büszke vagyok rá, hogy a magánvállalkozásomon kívül eddig ez volt az egyetlen munkahelyem az eltelt több mint negyedszázad alatt. Sikeres vállalkozás Az állami gazdaság privatizációja során hirtelen munka nélkül maradtunk volna, de két társammal együtt létrehoztunk egy olyan vállalkozást, amelyik növénytermesztésre szakosodott. A kezdetben csak néhány hektáros vállalkozásból mára több mint 3 ezer hektáros egység lett, ennek a neve a Hordeum 2000 Kft. Kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodunk, s mint a cég neve is mutatja, tavasziárpa-termesz- téssel foglalkozunk. Az Alföldön ez könnyű feladat lenne, de nem az a Csereháton, az ottani domborzati viszonyok között, s főleg nem úgy, hogy 25 községben gazdálkodunk. Jancsó István, az Abaúj Charolais Zrt. elnöke (Fotó: Avar) És jöttek az eredmények Miután a növénytermesztésben elég jó eredményeket értünk el, megerősödtünk, a régi munkahelyünkön a charolais-t is meghirdették privatizációra, ez számunkra sikeres lett és még hozzánk került további 2 ezer hektár megművelésre. Most 75-en dolgozunk a cégben, ahol az állattenyésztés változatlanul dominál. Amikor átvettük a céget 200 charolais-nk volt, mára eljutottunk a 600 darabhoz. Sok tenyészállatot forgalmazhatunk, hisz jelenleg 400 törzskönyvezett húsmarhánk van. Az egyetemmel változatlanul jó, prosperáló a kapcsolatom. Ahogy korábban is jártak hozzánk hallgatók bemutatókra, vagy adatokért, úgy ez igaz napjainkban is. Az akkor még fiatal tanárokból mára javakorabeli tanár urak lettek, igaz, hogy mi pedig, az egykori egyetemi hallgatókból az élet által többszörösen próbára tett gazdákká alakultunk.
