Észak-Magyarország, 2009. április (65. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-03 / 79. szám
2009. április 3., péntek ÍSZAK ÉRTÉK ES TUDÁS / III POLCRAVALÓ A haszonállatfajok szelekciója Dr. KoMLÓSI ISTVÁN EGYETEMI DOCENS A hazai állattenyésztési irodalomnak e kötetében az olvasó először kap összefoglaló képet a háziállatfajok, eddig külön kötetekben ismertetett szelekciójáról. A szelekció, vagy tenyészkiválasztás mindig is központi helyet foglalt el az egyes fajták tenyésztésében, mivel ez határozza meg az ivadéknemzedék teljesítményét. Az egyes fajok szelekciójában alkalmazott eljárásokat, annak gyakorlati lebonyolítását ismerteti 11 fejezet szerzője. A tenyészállatok kiválasztása ma már molekuláris genetikai, populáció matematikai, élettani, gazdasági ismeretek nélkül nem lehetséges. A könyv kitér a génmegőrzés mellett végezhető szelekcióra is. Az állatnemesítésre különösen igaz, hogy a tegnap eredményéből élünk, s ma a holnap eredményén munkálkodunk. Ha ehhez nincs türelmünk, más türelmét kell megfizetnünk. Ez a könyv eszközt ad azok kezébe, akik eredményt szeretnének elérni valamely fajta fenntartásában, nemesítésében. A szerzők közül ketten, a DE-AMTC- MTK Állattenyésztéstudományi Intézetének munkatársai. A könyv szerzői, a februári mezőgazdasági könyvhónap alkalmából az év szerzője díját vehették át. TUDTA-E OH? Dolmányos varjú gyűrűzése (Fotó: Archív) Városiasodó varjak Dr. habil. Juhász Lajos tanszékvezető egyetemi docens A madarak közeledése az emberi környezethez régóta ismert jelenség. A jó alkalmazkodó képességű varjúfélék Debrecenben és más nagyobb településeken is igazi városi madarakká váltak. A Móricz Zsigmond által leírt debreceni csókák mellett telente rendszeres látjuk a vetési varjak fekete seregét. E madarak tavasszal visszatérnek eredeti költőhelyükre. Ezzel szemben egy újabb faj, a dolmányos varjú vette birtokba a várost néhány éve, és ennek az állománya folyamatosan növekszik. A területükhöz hűséges madarak teljesen felosztották a városi élőhelyeket, eleinte a lakótelepek környékén, később már szinte mindenütt fészkelő párok telepedtek meg. A dolmányos varjú, ügyes, eszes madár, amelyik a fiókanevelés időszakában szinte csak a városban költő más madarak (pl.: fekete rigó, balkáni gerle, házi galamb) tojásaival, fiókáival táplálkozik A szaporodó dolmányos varjak, mint „csúcsragadozók” komoly ökológiai nyomást jelentenek a városi madárvilágra. Ha az állomány túlszaporodik, akár a környezetünkben élő madarak számának csökkenését is okozhatják. A fai debreceni állományának pontosabb megismeréséhez 3 éve indítottunk egy kutatási programot. Ennek keretén belül számos kirepülés előtt álló varjúfiókát színes gyűrűvel is megjelöltünk. Nagyon fontosnak tartjuk az így megjelölt madarak nyomon követését. Tavaszi hagymás növények Koroknai Judit kertészmérnök DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék Elhúzódott az idei tél, márciusban az ember már sóvárog a színek, a tavasz illatai után. Mielőtt teljesen zöldbe borulna körülöttünk a világ, a telet föld alatti vegetatív képleteikkel átvészelő virágok színdömpingje nyitja a tavaszt, ha kora ősszel nem feledkeztünk meg szaporító képleteik földbe ültetéséről. Virágzásuk időtartamát jelentősen befolyásolja az aktuális időjárás. Á mostanában szokásos hirtelen tavaszi felmelegedés nem kedvez a hagymások hosszan tartó virágzásának, így látványos virágba szökkenésüknek nem túl sokáig örvendezhetünk. A karcsú tulipánok arra csábítanak, hogy csokrot szedjünk belőlük. A hosz- szú szárral levágott tulipánokat azonban jelentős tápanyagtartaléktól fosztjuk meg, amely a virágzást követően a hagymába visszavándorolva már a következő évi virágzást alapozná meg. Ezért nagyon fontos, hogy elvirágzás után csupán a virágfejeket vágjuk le, a leveleket és a szárat pedig a teljes lesái'gulást követően távolítsuk el. A KERTÉSZMÉRNÖK TANÁCSAI Virágzás: a gyümölcsfélék násza M A virágzás és a meg- termékenyülés sorsdöntő fontosságú a gyümölcsfák életében. Dr. Gonda István egyetemi tanár Április hónap a gyümölcs- félék virágzásának időszaka. A virágzás és a megterméke- nyülés sorsdöntő fontosságú fenofázisok a gyümölcsfák életében. Elképesztően energia- igényes folyamatok ezek, amelyet a fák, cserjék a tartalék- tápanyagokat raktározó szerveiből (gyökerek, törzs, ágak) fedeznek. A változások mértékét jelzi az is, hogy a rügyekben lévő mikroméretű virágkezdeményekből egy-másfél hónap alatt 4-5 cm átmérőjű virágok fejlődnek ki. A sikeres terméshozásnak csak egyik tényezője a megfelelő számú (sűrűségű) és kondíciójú (tápanyag- ellátottságú, kedvező fejlettségű) virágok megléte. A másik legalább ilyen fontos tényező a sikeres megtermékenyülés, azaz gyümölcskötődés biztosítása. Sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy telepítés előtt a fajták megválasztásakor nem vesz- szük figyelembe azok terméke- nyülési sajátosságait. Vannak ugyanis olyan gyümölcsfajok illetve -fajták, amelyek önter- mékenyülők, azaz saját virágporral sikeresen termékenyül- nek, míg mások esetében feltétlenül csak egy másik fajta virágpora biztosítja a termékenyülést. Ez olyan helyzetekben jelenthet problémát és kiábrándítóan alacsony vagy elmaradó terméshozást, ahol az adott fajták környezetében (szomszédos kertek, illetve ültetvények) nincsenek az önmeddő fajtát megporozni képes más gyümölcsfajták. Ilyen esetben nagyon korlátozottak a lehetőségeink a sikeres megpor- zás biztosítására. Sajátosságok Most szeretnénk felsorolni legfontosabb gyümölcsfajaink termékenyülési sajátosságait, amelyeket telepítés előtt a fajták megválasztásánál feltétlenül célszerű figyelembe vennünk a fajtatiszta telepítések vagy a porzópartnerek fajtamegválasztásánál. Alma: minden termesztett almafajta önmeddő, ezért egy »! ...................... A sikeres termés- hozásnak csak egyik tényezője a megfelelő számú és kondíciójú virágok megléte Gonda István ............................................... a fajtával azonos időben virágzó porzópartnerre van szükség. Körte: az almához hasonlóan porzópartnert igényel. Cseresznye: általában önmeddőek a fajták (’Jaboulay’, ’Van’, ’Bigarreau Burlat’, ’Gennersdorfi óriás’ A megtermékenyülés pillanata stb.), újabban viszont már önter- mékenyülő fajtákkal is (’AxeF, ’Péter’, ’Pál’, 'Sándor’, 'Stella’, ’Sunburst’) rendelkezünk. Meggy: az önmeddő ’Pándy’ fajta kiszorulásával ma már gyakorlatilag csak öntermékeny (’Újfehértói fürtös’, ’Érdi bőtermő’, 'Debreceni bőtermő’, ’Kántorjánosi’ stb.) fajtákat termesztünk. Kajszibarack: általában öntennékenyülőek ('Magyar kajszi’ változatok, 'Rózsakajszi’ stb.). de vannak önmeddő (az ún. óriásbarackok: 'Ceglédi óriás’, 'Ligeti óriás’, 'Szegedi mamrnut',) fajtáink is. Az őszibarackok között minden fajta öntermékenyülő. A szilvafajták közötti öntermékenyülők : ’Bluefre’, 'Besztercei', 'Stanley’, ’C. lepotica’, ’C. rodna’, ’Ageni’ stb., önmeddők viszont a ringlófélék, a ’President’, a 'Debreceni muskotály’, a ’Ruth Gerstetter’ és (Fotó: Archív) a ’Silvia’. A bogyósgyümölcsűek között a piros ribizli fajták az önmegporzó, a fekete ribizlik viszont az önmeddők közé tartoznak. Az öntermékeny szamóca és köszméte fajták mellett a málna is porzópartner nélkül termeszthető. A termesztett tüskementes szederfajták is mind öntermékenyek. A diófajták érdekessége az, hogy öntennékenyülőek, viszont gyakran előfordul hogy a szélporozta hím- és női virágok nyílása nem esik egybe. Ezért árutermelő ültetvényekben néhány %-os arányú porzófajtáról gondoskodnak. A gyümölcskötődés sikerét a megporzás mellett a kedvező időjárási viszonyok, megpor- zó rovarok minél nagyobb számú járása biztosítják. A virágzás kezdetétől a végéig rovarölő növényvédelmi permetezéseket nem szabad végezni. Gombabetegségek Dr. Tarcali Gábor DE AMTC Növényvédelmi Tanszék Az áprilisi ködös, csapadékos időjárás kedvező feltételeket teremt több jelentős gyümölcsfa-gombabetegség számára. Csonthéjas gyümölcsöseinket - elsősorban a meggyet és cseresznyét- de az utóbbi években már egyre inkább a szilvát és barackot is veszélyezteti a moníliás hajtásszáradás. A már réztartalmú szerrel megtörtént lemosó permetezés után háromszori - a virágzás kezdetén, a teljes virágzásban és a virágzás végén - elvégzett permetezéssel védekezhetünk. Ebben az időszakban már csak rezet nem tartalmazó felszívódó gombaölő szerrel permetezzünk (Folicur Solo, Signum WG, Mirage 45 EC). Hideg, csapadékos időben számítanunk kell őszibarackon a tafrinás levélfodrosodás fellépésére. Megelőző jelleggel kaptán hatóanyagú készítménnyel (I. forgalmi kategóriás !) vagy a szisztemikus (felszívódó) hatású Score 250 EC, Folicur Solo, Syllit 400 SC gombaölő szerek egyikével permetezzünk. Kezdődik az almafa varasodását okozó kórokozó spóráinak kiszóródása. Fontos ellene a többszöri preventív védekezés kontakt (nem felszívódó) hatású szerekkel (pl. Dithane DG, Manzate 75 DF), illetve piros bimbós állapotig még használhatunk réztartalmú szereket (pl. Cuproxat FW, Nordox 75 DF) is, amelyek a baktérium által okozott tűzelha- lás megelőzésében is fontosak. A rovarkártevők közül elsők között kezdenek károsítani egyes atkák (pl. szőlőn) és a körtelevélbolha. Tavaszi hagymaválaszték Ledóné Dr. Darázsi Hajnalka egyetemi docens DE AMTC Kertészettudományi Tanszék A hagymafélék táplálkozásunkban igen jelentős szerepet töltenek be. A vöröshagyma és fokhagyma a magyaros ízek fontos képviselői konyhánkban. A téli és kora tavaszi, friss zöldségfélében ínséges időszakban is fontos a nyers salátában vagy párolva, sütve fogyasztott póréhagyma. Néhány éve terjedt el fogyasztása nálunk is nagyobb arányban. Fontos szerepet tölthet be testsúlyunk megőrzésében, mert kalóriaszegény, de gazdag ásványi anyagokban B3- és C-vitaminban. Másik, igen korán szedhető hagymaféleségünk a téli sarja- dékhagyma. Hasonlóan a póréhagymához hagymatestet nem nevel, a földdel takart etiolált részét fogyasztjuk. Egészen kora tavasszal, neve is erre utal, már fogyasztható. A póréval ellentétben magunk is megpróbálkozhatunk termesztésével kertünkben. Két típusa ismert, egyik a magszáron magokat érlel, a másik azonban apró hagymákat fejleszt. így könnyen szaporítható, ha ősszel vagy tavasszal ezeket a kis hagymákat duggatjuk el vagy a régi töveket osztjuk szét. Magvetéssel kora tavasz- szal szaporítják. Póréhagyma (Fotó: Archív) Kora tavasszal már 2-3 °C-on növekedésnek indul és a szár növekedésével egy időben fel- szedhetők a sarjak. Kiemelkedő vitaminforrás, valamint a póréhoz hasonlóan kevesebb allilszulfidot tartalmaz, így kevésbé csípős és kellemesebb ízű. A megporzás segítése Vaszily Barbara okleveles kertészmérnök A sikeres gyümölcskötődés elengedhetetlen feltétele s^ját virágporral nem termékenyülő, azaz önmeddő gyümölcsfajták esetében a megfelelő porzópartner megléte. Ha a telepítés során ez elkerülte a figyelmünket, utólag mindenképpen ültessünk ilyen fajtákat, hiszen egy-két év alatt megtérül a gondoskodás. Addig is, ha nem áll rendelkezésünkre a kertben a porzófajta, úgy vagy a szomszédos kertekből, vagy valamilyen helyről szerezzük be az adott fajtát termékenyítő virágpollent. A virágzó porzófajta gallyát vízbe helyezve azt a megporzandó gyümölcsfák közelébe, vagy akár közvetlenül a fára akasztva helyezzük ki. Ezzel növeljük a méhek általi megporzás lehetőségét, a biztosabb gyümölcskötődést. A gallyakat mindenképpen a virágnyílás kezdetén helyezzük ki, mert ha ezzel a művelettel késlekedünk, akkor fennállhat a lehetősége a bibék kiszáradásának. ÉRTÉKES CYÓ6YN0VÉNYEINK t Ül . 1. PÜ1 : Apróbojtorján (Párlófű) - Agrimonia eupatoria Dr. Vinczeffy Imre professor emeritus A melegebb tájak meszes és löszös talajain terem az apróbojtorján. A fáradó gyöktörzsből nagy pálhájú fűrészes szélű és szaggatottan páratlanul szárnyas levelek erednek, amelyek fonákja molyhosan szürkés. Az egyenes száron lévő sárga virágok: kalászszerű tömött füzérben vannak. A virágzó részeket elnyílás után szedik, mert cserzőanyagban akkor a leggazdagabb, amelyek flavoridot, illóolajat és keserűanyagot tartalmaznak. A drogja az epeteák alapanyaga, száj- és toroköblítőként használják és a fogkrémek adalékaként is alkalmazzák. Teaként: csúz, epe, lép, köszvény, máj, reuma és vesekő ellen, baktériumölő és vértisztítóként is eredményesen használják. Apróbojtorján (Fotó: Archív)
