Észak-Magyarország, 2009. április (65. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-03 / 79. szám
/ 868 DEBRECENI GAZDASÁGI ES AGRAR-FELSŐŐRTATAS 1868 Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Az összeállítást támogatta a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma HÍREINK • Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának (AMTC) Műszaki Karán március 7-én diplomaosztó ünnepség keretében 49 nappali 23 levelező tagozatos hallgató vehette át diplomáját műszaki menedzser és vegyészmérnök szakon. „Pnarmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter” március 17-én tartotta alakuló ülését a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának tanácstermében. (Fotó: Archív) KITÜNTETÉS • Kitüntetéssel - Újhelyi Imre-díjjal - ismerte el március 15-e alkalmából a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a mezőgazdaság, élelmiszeripar, valamint az agrárszakoktatás területén végzett kiemelkedő munkásságát dr. Nábrádi András tanszékvezető egyetemi tanárnak, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidék- fejlesztési Kar dékánjának és dr. Béri Bélának, a Mezőgazdaságtudományi Kar egyetemi docensének. • Eredményes szakmai munkássága elismeréséül Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott dr. Bács Zoltán a Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar egyetemi docense, az Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának elnökhelyettese. • A 2008. évi Nemzeti Minőségi Díj átadó ünnepségen március 19-én a Parlamentben 12 szervezet és gazdasági vállalkozás vehetett át különböző elismeréseket. Elismerés a kiválóságért európai elismerésben részesült a Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kara. PROGRAMAJÁNLÓ • 2009. április 6-8. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi szekciója Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Debrecen, Böszörményi út 138. • 2009. április 20.-május 5. Természetfotó-kiállítás „Az egyetlen föld" címmel (DE AMTC MTK Állattenyésztéstudományi Intézet) • 2009. április 24. Sárgulási felvonulás, Debrecen • 2009. április 25. Sárgulási bál, Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Következő számunk... Következő négyoldalas összeállításunkat május 8-án veheti kezébe a kedves olvasó. m Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma 2009. évi kiemelt támogatója mindenekelőtt Éghajlati és idöjá- rásviszonyaink különleges íz és zamat elérését teszik lehetővé. Dr. Szabó Zoltán egyetemi tanár, PROJEKTVEZETŐ DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet A Nemzeti Technológiai Program Versenyképes Agrárium és Élelmiszeripar alprogramján belül elnyert pályázati támogatással megvalósuló projekt kutatási feladatait a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma irányítja. Magyarországon az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 60 kg körüli, melyből 40 kg a hazai friss, 10 kg a déli és 10 kg a feldolgozott gyümölcsök mennyisége, ez fele a fejlett országok lakosai gyümölcsfogyasztásának. Éghajlati és időjárási viszonyaEzek a gondok A gyümölcstermesztés legfontosabb problémái a következők: alacsony és ingadozó terméshozás, korszerűtlen fajtaszerkezet, exten- zív művelési rendszerek, elavult termesztéstechnológia fajtaspecifikus metszés és ritkítás hiánya, a gyenge gyümölcsminőség miatt kicsi a frisspiacra kerülő termékek aránya (az almánál 20%), a posztharveszt műveletek és az áruvákészítés alacsony színvonala. A pályázat keretében a gyümölcs- termesztés sikerét alapvetően befolyásoló leglényegesebb kérdésekkel foglalkozunk és a versenyképességet jelentősen növelő innovációk kidolgozása és bevezetése a célunk. ink különleges íz és zamat elérését teszik lehetővé, ami jelentős fogyasztásnövekedést, export- lehetőséget hordoz magában. Magyarországon egyedülállóan magas (80%) az ipari felhasználásra kerülő alma aránya. Az igen alacsony felvásárlási árak gazdasági, politikai és szociális problémákat okoznak. Új, piacos fajták bevezetésével növelhető a magasabb áron a hazai és külföldi friss piacra jutó áru aránya és növelhető a termesztés gazdaságossága. Fontosnak tartjuk az új, külföldi nemesíté- sű fajták adaptációs képességének meghatározását. Magyarországon - Európa fontos körtetermesztőitől eltérően - a Bőse kobak a vezető fajta, melynek gyümölcsei hazánkban és külföldön is jól értékesíthetőek. Újabb magas piaci értékekkel rendelkező külföldi fajták (Concorde, Carmen, ........... között kel] meg- felelni a: egyre növekvő minőséDr. Szabó Zoltán ÜHBdAAl W Bohémé) honosítását tervezzük. A fontos körtefajták termésátlagainak javítása érdekében fajtaspecifikus művelési rendszer és metszéstechnológiát fejlesztünk, kidolgozzuk a vadméh- megporzás és a vegyszeres kötődésfokozás módszerét. A világ fejlett gyümölcstermesztő országaiban a cseresznyetermesztés gyors fejlesztése figyelhető meg. Európában és Magyarországon is nagy a kereslet a jó minőségű, frisspiaci áru iránt. A piacilag megalapozott termelésbővítéshez nélkülözhetetlen a fajtaválaszMegfelelö technológia alkalmazására van szükség(Fotó: Archív) ték korszerűsítése, az érési időszak kihúzása július közepéig. A hazai nemesítésű fajták mellett szükséges az új perspektivikus külföldi fajták hasznosítása. A magyar meggy fajtahasználat világviszonylatban is egyedülállóan gazdagnak tekinthető. Legfontosabb meggyfajtáinkat (Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös) több fontos meggytermelő országban (Németország, Lengyelország, Szerbia, USA) szaporítják. Az új fajták (Éva, Petri) több tulajdonságban is felülmúlják az elterjedt fajtákat. Gyors felszaporításuk és termesztésbe állításuk növelni fogja a gazdálkodás jövedelmezőségét. Kajszitermesztésünk 90%-ban magyar fajtákra alapozódik. A szedési időszak és az áruválaszték bővítése, valamint az értékesítési lehetőségek javítása érdekében el kell terjeszteni az új, nagy áruértékű külföldi fajtákat. Ezek több termőhelyen történő vizsgálata megalapozott telepítési javaslatok kidolgozását és a fajtahasználat gyors bővítését eredményezi. Az új fajták adaptációs képességét, terméshozását és gyümölcsminőségét több termőhelyen értékeljük. Meg kell felelni A gyümölcstermelő gazdáknak és vállalkozásoknak nehéz gazdasági körülmények között kell megfelelni az egyre növekvő minőségi igényeknek. Csak azok a gyümölcstermesztők maradnak versenyképesek, amelyek alacsony költséggel, évente rendszeresen nagy termésátlagokat és kiváló gyümölcsminőséget érnek el, a minőséget az áruvá-készítés folyamán is megőrzik. Ezt csak a piaci igényekhez alkalmazkodó fajtahasználattal, a termesztéstechnológiák és az áruvá-készítés folyamatának korszerűsítésével lehet elérni. MEGKÉRDEZTÜK: Milyen tapasztalatokat szerzett külföldi tanulmányai során? J'JJÍJJJJJJJJJ Jj-yj ) J j'j J J J J J J J J , > J V - ; V V • , J J J J J J S'j'j > i JJ ifjfj J J J J , ■ ............... Wittner Gyöngyi: Életem eddigi egyik legjobb döntése volt, hogy Erasmus- hallgatóként a bécsi Universitát für Bodenkultur egyetemen tanultam a 2008/2009 tanév első félévében. Nemcsak nyelvileg, hanem szakmailag, kulturálisan is sokat fejlődtem. Önállóbb és bátrabb lettem. Nagy Andrea: Az elmúlt félévben business managementet tanultam Angliában. Hatalmas kihívás és lehetőség volt idegen nyelven előadásokat hallgatni és vizsgázni. Számomra nagyon fontos az is, hogy a tanulás mellett széles körű külföldi ismeretségre tettem szert a nemzetközi diákok körében. Gerzsenyi Dávid: Természetesen tanulmányi szempontból is sokat jelent egy külföldön eltöltött félév, hiszen így a lehető legjobb helyen van lehetőség a nyelvtudást fejleszteni. A szakmai tapasztalatok mellett fontosnak tartom az újonnan köttetett kapcsolatokat, barátságokat; a közös bulikat, programokat; egy másik ország, egy más kultúra megismeréWittner Gyöngyi Nagy Andrea Gerzsenyi Dávid V. évf. informatikus III. évf. pénzügy-szám- III. évf. természetvédelagrármérnök hallgató vitel hallgató mi mérnök hallgató Nagymáté Nóra Tarsoly Mária Nagy Julianna V. éves gazdasági III. évf. élelmiszer-mér- III. évf. természetvédelagrármérnök hallgató nők hallgató mi mérnök hallgató sét. Nagymáté Nóra: Egyetemi tanulmányaim 9. félévét az Erasmus-program keretében a bécsi BOKU Egyetemen töltöttem. Német szakfordítóként fontosnak tartottam nyelvi fejlődésem szempontjából az anyanyelvi közeget. Érdekes volt számomra megismerni egy másik ország kultúráját, mindennapjait. Csak ajánlani tudom az ilyen jellegű programokban való részvételt. Tarsoly Mária: Külföldön tanulni életre szóló élmény. Én Görögországban, Krétán töltöttem fél évet, ahol a leginkább az volt meglepő, hogy szinte mindenki nagyon jól beszélt angolul. Nyelvet tanulni külföldön lehet igazán jól, fejlesztheted szakmai tudásod, megismerhetsz egy teljesen más kultúrát és igaz barátokat találhatsz. Nagy Julianna: Az előző félévemet az Erasmus pályázat segítségével Franciaországban, a Loire völgyébén található Angers városában töltöttem. Úgy érzem, hogy a kint töltött félév nagyban hozzájárult szakmai és nyelvi fejlődésemhez.
