Észak-Magyarország, 2009. március (65. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-02 / 51. szám
2009. március 2., hétfő ÉSZAK ORSZÁCBAN-VILAGBAN /2 HÍRCSOKOR • Van elég uránjuk? Az amerikai katonai vezetés szerint Irán már elegendő hasadóanyagot halmozott fel egy atombombához. Erről Mike Mullent, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökét kérdezték a CNN hírtelevízió vasárnapi adásában. Az admirális azt válaszolta, hogy „őszintén szólva így gondolják". • Megtorlással fenyegetett. Az izraeli miniszterelnök „fájdalmas, kíméletlen és rendíthetetlen megtorlással" fenyegette meg vasárnap a gázai szélsőségeseket, ha folytatják támadásaikat Izrael területe ellen. Ehud Óimért összehívta a kabinetet, hogy megvitassák, miként reagáljanak, miután bebizonyosodott, hogy a Gázai övezet ellen végrehajtott offenzíva nem érte el azt a célját... JEGYZET Pakkok Szalóczi Katalin szaloczi@eszak.boon.hu Kétféle csomag is készült, amely választ, válaszokat ad arra, miként lehetne kilábolnia az országnak a válságból: a Reformszövetségé és a Gyurcsány- kormányé. Nemcsak a gazdasági szakértők egyeznek meg abban, hogy lényegében azonos elemek találhatók a kétféle csomagban, de az összeállítóik is, Fellélegezhetnénk: végre sikerült a nehézségek közepette közös nevezőre jutni (állítólag a baj, a súlyos élethelyzetek, hovatovább a katasztrófa közelebb viszi egymáshoz az embereket - persze, szélsőséges esetben olykor akár egymást is képesek elfogyasztani). De még mielőtt legalább örülhetnénk az egyezéseknek, máris kiderül: egymás csomagjainak megkukkantása után inkább a különbségekethangsúlyozzák a készítők. Ha a közgazdászok és adószakemberek véleménye sem egyezik, ugyan hogyan formálhatna véleményt a közember?! Aki mindebből leginkább azt „veszi le", hogy akár az egyik pakk, akár a másik, az ő terhei bizonnyal növekedni fognak, holott így is egyre többen vannak köztünk, akik tovább már nem terhelhetők. Az ő terheiket is a többieknek kell cipelniük, s e láncfolyamatnak nem látható a vége. Hasonlatosan ahhoz, amikor sivatagban igyekszik egy kis csapat az áhított víz felé. Az irányt sejtik, de a távolságról fogalmuk sincs. Születhetnek közben jó és még jobb döntések. Csakhogy közben még annyi minden történhet... Távozik a tárca éléről Budapest (FH) - A Magyar Szocialista Párt európai parlamenti választási listáját Göncz Kinga vezetheti az Országos Választmány szombati, egyöntetű döntése alapján. A külügyminiszter május 1-jétől lemond tisztségéről. A választmány az elnökség javaslatát fogadta el, az első három helyen nők állnak a listán: Göncz Kinga után Herczog Edit és Gurmai Zita. A jelöltekről a márciusi kongresz- szus dönt véglegesen. „A Magyar Szocialista Párt határozott, erős nemzeti képviseletért megy Brüsszelbe, ami nem a lobbizás színtere, hanem új Európa megfogalmazásának helye - mondta Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök az elnökség és az Országos Választmány együttes ülése után.” A kormányfő továbbá arról is beszélt, hogy az európai parlamenti munka nem az itthoni belpolitika meghosszabbítása, folytatása. Később dönt Budapest (MTI)- Bokros Lajos (képünkön) - akit az MDF elnöksége kedden javasolt a párt EP-listavezetőjének- szombaton az Antall József Alapítvány rendezvényére Dávid Ibolya pártelnökkel érkezett és azt mondta, jövő vasárnap jelenti be, hogy elfogadja-e a párt felkérését a lista vezetéséről. Bokros Lajos megtisztelőnek tartja az MDF felkérését. Az MDF megyei elnökeivel ismertette Dávid Ibolya az EP-listát. A pártelnök Habsburg Györgyöt javasolta az EP-lista második helyére. J4áiiííSUZ£iflOS K Reformszövetség-akcióterv és/vagy Gyurcsány-csomag Alkuban formálódik a jövő? ■ Politológusok véleményét kérdeztük arról, hogy véleményük szerint milyen sors vár a reformszövetségi javaslatokra. Szalóczi Katalin katalin.szaloczi@inform.hu ÉKN: Milyen jövő vár a Reformszövetség javaslataira? Szomszéd Orsolya: A Reformszövetség nyilván nem nyújthatja be javaslatait az Országgyűlésnek, tehát először is arra van szükség, hogy valamelyik párt, vagy pártok, illetve parlamenti képviselők beterjesszék azokat. A két kis párt már be is jelentette, hogy határozati javaslatban nyújtja be a Reformszövetség programját külön-külön az Országgyűlésnek. Ezek után ugyanaz az eljárás módja mint más törvényjavaslatok esetében, tehát többséget kell hozzájuk teremteni a parlamentben. Jelenleg egy alkufolyamat zajlik, a kormánypárt támogatása nélkül pedig semmilyen javaslat nem fog átmenni, így az elképzelhető, hogy bizonyos elképzeléseket átemel a kormány s^ját programjába. Kiszelly Zoltán: Félő, hogy a Reformszövetség kis ellenzéki pártok által párhuzamosan beterjesztett javaslatai a parlamenti presztízsvita áldozataivá válnak. Arra azonban nagyonis alkalmasak, hogy generálják a nagy társadalmi ellátórendszerek átalakításáról zajló vitát, és kitolják a társadalom „tűrésküszöbét”. Tabudöntögető és a kiadáscsökkentés felső határát feljebb srófoló hatást várok. A kisebbségi kormány törvényjavaslatait a parlament nem elfogadja, hanem „átengedi”. A kormányra készülő Fidesznek is érdeke, hogy a megszorítások „piszkos munkáját” még a mostani kormány végezze el. ÉKN: Összefésülhető-e a komány és a reformszövetség javaslata? Szomszéd Orsolya: Elvi különbségek nincsenek, de mértékbeli eltérések vannak a két csomag között, mivel más szempontokra tekintettel születtek meg. A politikai érdek egyértelműen akadályozza, hogy ebbe a radikálisabb irányba mozduljon el a kormány, vagyis nem valószínű, hogy a Reformszövetség tervei nyomán nagymértékben átalakulna a Gyurcsány- féle intézkedéscsomag. A miniszterelnök épp abban bízik, hogy az ő javaslatai elfogadhatób- bak a társadalom számára, mivel kevésbé fájdalmas megoldást tartalmaznak, mint amit a Reformszövetség ajánl. Kiszelly Zoltán: A Reformszövetség javaslata gazdasági szempontokból, és a teherviselő középosztály feltételezett érdekéből indul ki. A Kormány ezzel szemben politikai szempontokból indul ki, és a szocialista párt törzsszavazóinak érdekeit igyekszik védeni. E kettő közös halmaza számíthat parlamenti támogatottságra. ÉKN: Az Ön személyes véleménye szerint mennyi idő van a konkrét változásokra? Szomszéd Orsolya: A Reformszövetség szerint az várható, hogy valamikor 2013 táján lesz már jobb a helyzet, vagyis a válság pontos mértékét, hatásait igen nehéz felmérni, előre látni. A miniszterelnök is egyelőre arról beszél, hogy még csak az első szakaszon vagyunk túl, és ennél jóval nehezebb periódus jöhet. A választók azonban már nagyon sokat hallották, hogy „majd jobb lesz”, az emberek azonnali megoldásokat várnak, vagy legalábbis azt, hogy a kormány mérsékelje a helyzetet amennyire lehet. Kiszelly Zoltán: Az ország messze a viszonyai felett él. Pénz csak a korábbi adósságok visz- szafizetésére van, a folyó kiadások fedezete a mai szinten már nem biztosított. Minden társadalmi ellátórendszert felül kell vizsgálni. A változások társadalmi elfogadtatásához két dolog kell. Az egyik: stabilitási paktum a két nagy párt között a nyugdíjrendszer, az egészségügy, az önkormányzatok finanszírozása és az államadósság kezeléséről. A másik: őszinte beszéd a pártoktól, az alternatívák, az áldozathozatal értelme, és a kilábalás várható idejéről. A kormányfő szerint sikeres volt a csúcs ■ Gyurcsány Ferenc értékelése: „Többel megyünk haza, mint amit vártunk". Brüssszel, Budapest (FH, MTI) - „Többel megyünk haza, mint amit vártunk” - mondta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök vasárnap Brüsz- szelben az Európai Tanács (ET) informális ülését követően újságíróknak. A kormányfő sikernek értékelte, hogy magyar kezdeményezésre belekerült az ET-ülést követő szokásos közös közleménybe, hogy „csak úgy lehet állami segítséget adni bármely szektor bármely szereplőjének, hogy ez a támogatás nem zárhat ki más európai tagországokban lévő leányvállalatokat a támogatásból” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint ez Magyarországot elsősorban a bankszektorban érintheti pozitívan, mert így nagyobb biztonságban lehet a családok és a vállalkozások pénze. „Nem istenkáromlás...” A kormányfő azt is fontos előrelépésnek nevezte, hogy „nem tűnik istenkáromlásnak felvetni- az ET előtt az eurózónához való csatlakozás gyorsítását. Gyurcsány Ferenc megerősítette: Európa érdeke, hogy a lehető legtöbb tagállam csatlakozzon minél hamarabb az eurózónához, ezért mindent meg kell tenni ennek a folyamatnak a gyorsítására. A kormányfő megismételte, hogy nem a feltételek enyhítésére góndol, hanem az euró előszobájának nevezett ERM-II-es rendszerben kötelezően eltöltendő idő csökkentésére. A miniszterelnök kiemelte: az ET-ülés elején több állam és kormányfő is megerősítette, hogy a szolidaritás még mindig az egyik legfontosabb elve kell legyen az Uniónak, és sokan üdvözölték a Magyarország által kezdeményezett lépéseket is a válság kezelésére. Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is a leánybankok támogatásával kapcsolatban hasonló felvetést fogalmazott meg a héten Gyurcsány Ferenc úgy reagált: örül annak, ha más is hasonlóan gondolkodik akár Magyarországon, akár Európában. Közös sajátosságok Az esetleges kelet-európai közös válságkezeléssel kapcsolatban Gyurcsány elmondta: szó nincs arról, hogy Magyar- ország „konfekcióra szabott öltönyt szeretne ráadni a régió összes országára”, de vannak közös sajátosságok, amelyeket lehet együttesen kezelni. Gyurcsány Ferenc Csoportkép az EU-csúcson Brüsszelben (Foto: MTI) A csúcson mondták J j J J j' J J J J * J J J J J J * J J J J J J J J J S J J / J J j. Angéla Merkel, német kancellár: „A helyzet nagyon különböző Magyarországon és más országokban: Helytelen lenne a térség országait egy kalap alá venni, és e térségre egységes támogatási csomagot szabni. Amiképp az EU segített Magyarországnak, azonképp ezentúl is segíteni fog a rászoruló országoknak európai eszközökkel és a nemzetközi szervezeteken keresztül." Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök: „Nem lehetséges „egyik napról a másikra" megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás feltételeit." Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő: „A nyugati országoknak be kell vonniuk a válságkezelésbe bankjaik kelet-európai fiókjait is. Ezzel a nyugati EU-tagok megmutatnák, hogy a keleti új tagállamokat nem hagyják lehetőségek nélkül, és hozzájárulnak ahhoz, hogy cégeik versenyképesen, új munkahelyeket teremtve illeszkedjenek vissza a gazdaságba." MirekTopolánekcseh miniszterelnök: „Európát nem szabad felosztani régire és újra, délire és északira, vagy keletire és nyugatira." Andrus Ansip észt kormányfő: „Nagyon ellenzem", hogy ilyen alapon egymástól elkülönülő országcsoportokat hozzanak létre az EU-n belül. Nem hiszem, hogy különtámogatásra lenne szükség a közép- vagy a kelet-európai államok számára, ezek ugyanis egymástól is nagyban különböznek Nlcolas Sarkozy francia államfő: „Közös európai intézkedések kellenek a helyi ipar veszteségének megelőzésére arra az esetre, ha az amerikai kormány egyoldalúan támogatná a fő amerikai vállalatokat." *
