Észak-Magyarország, 2008. november (64. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-29 / 279. szám

2008. november 29., szombat ÉSZAK mbdetes.eszak.hu /a BÖKIK Küldöttgyűlési Határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara tagjai iránt felelőssé­get érezve segítséget kíván nyújtani a gazdasági válság hatásainak enyhítése, a vál­lalkozások fennmaradása érdekében. A BÖKIK XXXIII. Küldöttgyűlése úgy határo­zott, hogy 2009. évben 10 % tagdíjked­vezményt ad mindazon kama­rai tagnak, aki • teljesítette 2008 évi tagdíjfizetési kötelezettségét, • 2009-ben határidőre befizeti a tagdíj mindkét részle­tét és • határidőre benyújtja tagdíjbevallását A küldöttek Kitüntetések a Kamara Napján 1994. NOVEMBER 29-ÉN ALAKULT MEG A BORSOD- ABAÚj-ZEMPLÉN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA., AZÓTA EZ A NAP A KAMARA NAPJA, AMIKOR A KÜLDÖTTEK MEGVITATJÁK A MEGYE GAZDASÁGÁNAK HELYZETÉT, A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KÉRDÉSEIT ÉS KITÜNTETÉSSEL JUTALMAZZÁK A LEGKIVÁLÓBB VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A KAMARAI MUNKÁBAN IS RÉSZTVEVŐ VÁLLALKOZÓKAT. Történelmi tény: 1896. novem­ber 29-én a milleneumi rendezvé­nyekhez kapcsolódóan avatta fel székházát a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara az Erzsébet téren. Az épületet helyi mesterek építet­ték és rendezték be. A kamara titkára ekkor dr.Szentpáli István volt, aki később Miskolc polgár­mestere lett. A kamarai székház ma a Miskolci Akadémiai Bizottság székháza. 2008-ban a Kamara Napján kitüntetést kaptak: A BÖKIK Kiemelkedő Gazdálkodó Szervezete: Star- Plus Kft. Hunguest Hotel Zrt. Hotel Palota Progressio Kulturális Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. Bozó Pál autószerelő mester A Gazdaság Szolgálatáért kitün­tetésben részesült: Or.Vékony Sándor (Micro Europe Kft.) Zsiga József (Abaúj Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.) Erdődyné di Giovanni Magdolna (Forrás Humán Szolgáltató Bt.) Horváth Béla fogműves mester Szabó Balázs (Magyar Külkeres­kedelmi Bank Zrt.) Elnöki dicséretben részesült: Dr. Szécsiné Bányai Ilona Dr. Szécsiné Bányai Ilona, Horváth Béla, Pótáné Lázár Mária (Progressio Bt.), Tóth György (Star-Plus Kft.), Erdődiné Di Giovanni Magdolna, Zsiga József, dr. Vékony Sándor, Ivacs Lajos (Hotel Palota), Bozó Pál. Mestereket avattak A BÖKIK Küldöttgyűlésén ünne­pélyes keretek között avatták az új mestereket, akik eredménye­sen elvégezték a felkészítő tanfo­lyamot és levizsgáztak a legfris­sebb elmélet és gyakorlati szak­mai ismeretekből, vállalkozási és pedagógiai ismeretekből. Az eskü letétele után mester­oklevelet kaptak: Oénesházi Zsolt pék Bárdi Tamás pék Kovács Lajos karosszérialakatos Farkas Viktor karosszérialakatos Farkas János karosszérialakatos Benes László autószerelő Golenya János autószerelő Polonkai Zsolt autószerelő Zahuczki Zsolt autószerelő Zombor Péter autószerelő Balajti László cukrász Garbóczi Eszter cukrász Balról jobbra: Zahuczki Zsolt, Golenya János, Zombor Péter, Oénesházi Zsolt, Garbóczi Eszter, Bárdi Tamás, Balajti László, Polonkai Zsolt, Benes László, Farkas Viktor. Stratégia alkotás, válságkezelés Kamarai válaszok a gazdasági válságra 2 HÓNAPPAL A KAMARAI VÁLASZTÁSOK UTÁN KÜLDÖTTGYŰLÉST TARTOTT A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. FONTOS DÖNTÉSEK SZÜLETTEK ÉS MEGÜNNEPELTÉK A KAMARA NAPJÁT IS. AZ ESEMÉNYRŐL KÉRDEZZÜK BIHALL TAMÁST, A BÖKIK ELNÖKÉT.- Rendkívül izgalmas időszakban kerül sor a BÖKIK négy éves straté­giájának meghatározására, hiszen szinte a választásokkal egy időben robbant be Magyarországra a világ- gazdasági válság, amelynek hatá­sai egyre erősebben jelennek meg a helyi gazdaságban és várható, hogy a következő hónapokban a jelenleginél szélesebb körben és mélyebben hatnak majd. A kama­rának, miközben megfogalmazza a hosszabb távú célokat és számba veszi az elvégzendő feladatokat, a jelenlegi és a rövidtávon várható problémákra is válaszokat kell találni. Ezt a helyzetet mi sem jel­lemzi jobban, mint az, hogy a stra­tégia készítésének két hónapja alatt folyamatos pontosításra került a tervezet, például az eredetileg kitűzött céka vállalkozások és a gazdaság dinamikus fejlődése he lyett ma már a vállalkozások fenn­maradásáról, a gazdasági mutatók minél kisebb mértékű romlásáról beszélünk. így a Küldöttgyűlés is elsősorban a válság-helyzettel, annak hatásaival foglalkozott.- Hogyan látja a megyei vál­lalkozások jelenlegi és közeljö­vőben várható helyzetét?- Tagjainktól egyre több rossz hír érkezik a megrendelt áru átvétel­ének elmaradásáról, a további ren­delések szüneteltetéséről, a finan­szírozási nehézségekről. A nagy autógyárak leállása azonnal hatott az egyébként kiválóan működő beszállító vállalkozásokra, ezek vol­tak az első jelek. Azok a cégek, amelyek termékeik nagy részét európai piacokon értékesítik, azzal szembesülnek, hogy csökkennek vagy megszűnnek a rendelések, most minden ország a saját termé­keit védi, preferálja. A minden fel­tételnek megfelelő Széchenyi kár­tyát egyes bankok nem hosszabbít­ják, a banki döntések az anyaor­szágba kerülnek, A vállalkozások alig jutnak hitelhez, a régebbi hite­lek kamatai szinte duplájára nőttek. És olyan elképesztő dolgokat is tapasztalunk, hogy például egy több évtizede tisztességesen dol­gozó kereskedő a régi szállítótól csak úgy kap árut, ha a családi arany ékszereket fedezetül ott­hagyja. 2009 első félévét nagyon nehéznek látjuk, a piacok átmeneti elvesztése, a finanszírozási problé­mák erősödése és ezzel együtt számos munkahely megszűnése várható. A válság egy tőkehiányos, elmaradottabb gazdaságú térséget lényegesen mélyebben és hosz- szabban érint, így nem véletlen, hogy célként a vállalkozások fenn­maradását jelöltük meg.- Mit tud tenni a BÖKIK a gazdasági válság enyhítésére ? • Ebben a helyzetben természe­tesen az a dolgunk, hogy a negatív hatások enyhítéséért, a vállalkozá­sok életben tartásáért mindent megtegyünk és másokat is erre késztessünk. Október végén jelen­tettük meg azt a közleményt, amelyben a hatóságok, politiku­sok, önkormányzatok, vállalatok és a lakosság figyelmét hívtuk fel az összefogás szükségességére, a helyi vállalkozások abszolút előtér­be helyezésére a vásárlások, meg­bízások megrendelések esetében, önmérsékletet kértünk a hatósági eljárások, a vállalkozói terhelések területén. Ezzel egyidejűleg egy 10 pontos csomagot dolgoztunk ki a válság helyi kezelésére. ­Bihall Tamás- Mi a javaslatok lényege?- Elsősorban egy világos prog­ram kell, amiben minden szereplő megállapodik és a politikai válto­zásoktól függetlenül következete­sen megvalósítja. Nem egy újabb tanulmányra gondolok, hanem azoknak a céloknak, elvégzendő feladatoknak a meghatározására, amelyek a jelen helyzet kezelése és a válság utáni állapot, a jövő lehetőségeinek biztosítása érdeké­ben szükségesek a régió, a megye, a kistérségek szintjén. Ehhez kell átcsoportosítani az EU-forrásokat, ehhez kell újabb forrásokat, finan­szírozási megoldásokat, garanciát biztosítani. Nem győzzük eleget hangsú­lyozni a helyi termékek, szolgálta­tások preferálását, ebben ez a megye és Miskolc nagyon gyenge. A jelenleg épülő létesítmények nagy részét megyén kívüli vállal­kozások kapták meg, amit semmi­lyen szakmai ok nem indokol. Jól látjuk, hogyan védik most más országok a saját vállalkozásaikat, a németek például adókedvezményt adnak annak, aki most német gép­kocsit vásárol, de ez az összezárás csökkenti most a mi export-lehető­ségeinket is. Számos magyar város is nagyon következetesen csak helyi vállalkozással dolgozik. A mi Vedd és Védd programjaink viszont nemigen változtatták meg eddig az önkormányzatok, intézmények magatartását. A helyi vállalkozásokat védjük akkor is, amikor a hatóságokat arra serkentjük, hogy ne a szabályosan működő, időnként kisebb hibát vétő vállalkozások gyakran arány­talanul magas büntetésével akar­ják kifehéríteni a gazdaságot, hanem a valóban feketén működő kontárokkal szemben legyenek kemények. A nálunk tapasztalt büntetési gyakorlat a jelenlegi helyzetben sok kisvállalkozás vég­leges tönkretételéhez, megszűné­séhez vezet, és mivel a foglalkoz­tatásban ma már ez a réteg a meghatározó, jelentősen növeli a munkanélküliséget is. A prevenció­ra koncentráló vállalkozásbarát hatósági gyakorlat ezzel szemben a cégek megerősödését eredmé­nyezi, s a térség versenyképessé­gét javítja a befektetők szemé­ben.- Hogyan lehet még piachoz, megrendeléshez segíteni a vál­lalkozásokat?- Az átmenetileg vagy véglege­sen elvesztett piacok helyére úja­kat kell keresni és találni. Elsősorban a Kárpát medence területére gon­dolok, hiszen a kkv-k többsége csak földrajzilag szűk körzetben tud működni, és itt a nyelvi nehéz­ségek sem jelentkeznek. A hatá­ron túli magyar vállalkozásokkal kialakított kapcsolatrendszerünk, az éppen december 2-ára szerve­zett Kárpát-medencei gazdasági fórum és üzleti találkozó, ahol a Kárpáti Kamarák Szövetsége is részt vesz, a Kárpátok Üzleti Akadémia mind ezt a célt szolgál­ják. A helyi vállalkozások szempont­jából sem lényegtelen, hogy jön-e befektető a térségbe, és hogy ki jön. A Róbert Bosch cégek példája mutatja, mit jelent, ha egy régió­ban ilyen stratégiái ágazat települ. Sajnos, évek óta nincs követője. A nemzetközi kereskedelmi láncok egyre másra épülő áruházai éppen ellenkező hatást váltanak ki, roha­mosan szűnnek meg a helyi keres­kedelmi cégek, amelyek nagyobb létszámot foglalkoztattak, mint az újak, és háttérbe szorul a magyar termék, amit az élelmiszeripartól a faiparig mindenki megérez. A piacbővítés másik lehetősége a vállalkozói hálózatok, klaszterek létrehozása, amelyek szervezését kamaránk fontos feladatának tart­ja. Az így kialakuló vállalkozói közösségek látható módon tudnak megjelenni a piacon, komplex ter­mék előállítására képesek együtt, sikeresen és költségtakarékosán oldják meg közös vagy hasonló feladataikat.- A finanszírozási és a piaci nehézségeken túl a szakember- hiány is egyre sűrűbben szóba kerül. • így van. Miközben kezelni próbáljuk a válságot, nem feled­kezhetünk meg a jövőről, aminek két kulcseleme az oktatás és az innováció. Sajnos, mindkét terüle­ten elég rosszul állunk. A szakképzés területén - éppen jelentős kamarai feladatvállalás­sal - elindult egy folyamat. Az új összetételben felállított Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok a gazdasági szempontok elsődle­ges figyelembevételével döntöt­tek a hiányszakmák meghatáro­zásáról, ezek kiemelt normatívájú támogatását javasolva. A kamarai gondozásra átvett 26 szakma esetében a tananyagok átalakítá­sára, szintvizsga bevezetésére került sor, vállalkozók látják el a vizsgaelnöki feladatokat. A gya­korlati képzés az iskolai tanműhe­lyekből áttevődik a valós vállalati környezetbe, amelynek minősé­gét, szabályszerűségét a kamara ellenőrzi. A szakmunkásképzés szinte megoldhatatlan problémá­ja a rendkívül alacsony szintű általános iskolai képzés, írni, olvasni alig tudó, minimális szö­vegértési készségű tanulók kerül­nek ki a nyolcadik osztályból, akikből ácsot, asztalost, esztergá­lyost kellene képezni. A szakmun­kásképzésben égyre nagyobb hányadban jelennek meg a hátrá­nyos helyzetű, többségében roma származású gyerekek, akik sokkal mélyebbről érkeznek mint társa­ik, számukra speciális többletfog­lalkozás lenne indokolt. Más szinten probléma a diplo­mások képzése. Túlságosan sok felsőfokú oktatási intézmény működik az országban, amelyek jelentős része nem alkalmas magas színvonalú képzésre. A dip­lomások egy része nem tud a végzettsége szerint elhelyezkedni, különösen a divatszakmákban. Ugyanakkor hiányzik a magas szín­vonalú, a gyakorlatban jól haszno­sítható tudással rendelkező, ide­gen nyelven is kommunikálni képes mérnök. A Budapest- centrikus egyetemi felvételi rend­szer következtében a jobb képes­ségű hallgatók a fővárosi egyete­mekre jelentkeznek, végzés után többnyire ott is maradnak. Több javaslatot is megfogalmaztunk már a tehetséges fiatalokkal való kiemelt foglalkozásra, a Miskolci Egyetemhez kötésükre és a tehet­séges végzett diplomások első lakáshoz jutásának segítésére. Ők lesznek a kulcsszereplők abban is, hogy a térségben az innovációs tevékenység jelentősen fejlődjön - ma ez a régió áll az utolsó helyen a rangsorban. Válság ide vagy oda, a jövőről nem szabad egy pillanatra sem lemondani.- A foglalkoztatási helyzet eddig is rossz volt a megyében, mi lesz most?- Sajnos az várható, hogy a munkanélküliség jelentősen megnő a közeljövőben. De tartha­tatlan az az állapot, hogy segélyből lényegesen jobban lehet megélni, mint tisztességes, bejelentett munkából. Vissza kell állítani a munka becsületét, a társadalom értékrendjét. Rengeteg olyan hasz­nos tevékenység lenne, amivel a környezetünket gondozottabbá, szebbé tehetjük, az ellenszolgálta­tás nélküli kifizetéseket erre kell koncentrálni. Az egyik napról a másikre élés az egyes embereket is tönkreteszi, a lelki és testi állapo­tot rombolja. Vagyis a munka becsületének visszaállítása számos más társadalmi problémát is eny­hítene. Kik lesznek a partnerek a kamarai javaslatok megvalósí­tásában? Természetesen elsősorban a helyi politikusok feladata és lehetősége az intézkedés. Ezért megkeressük a nagyobb városok polgármestereit, országgyűlési képviselőket, hatóságokat. De számítunk a Miskolci Egyetemre, a Bay Zoltán kutatóintézetekre, a szakképző intézményekre, az ITD-H helyi és országos szerveze­teire, valamint a munkaadói szervezetekre, amelyekkel a Regionális Gazdasági Tanácsban is együttműködünk, és akik ezzel a 10 ponttal maximálisan egyet­értettek.- És végül, a kamara milyen konkrét segítséget tud nyújtani tagjainak?- Stratégiánk megfogalmazá­sában is az az első kérdés, mire van szüksége a vállalkozások­nak. Röviden: pénz, piac, megfe­lelő munkaerő, információ, vál­lalkozásbarát gazdasági környe­zet. Ezeken a területeken próbá­lunk nagyon konkrét segítséget adni tagjainknak. A sikeres Széchenyi kártyához hamarosan 50 M Ft-os beruházási hitel-lehe­tőség társul, ingatlan fedezet nélkül. Ez lesz a Tőke Unió prog­ram egyik eleme, amely a vállal­kozások céljainak megvalósítá­sához a megfelelő pénzügyi konstrukciók kialakításában nyújt segítséget. Megállapodtunk több biztosítóval, hogy a tagvállala­toknak jelentős kedvezményt nyújtanak. Új piacokat keresünk a helyben és külföldön szerve­zett üzleti találkozókkal, beszállí­tói napokkal, a klaszterek szerve­zésével és nem utolsó sorban a Vedd és Védd programmal. Elhelyezünk egy nagy- képer­nyős kivetítőt a kamarai székház bejáratánál, és tagjaink reklám- spotjait térítés mentesen vetítjük a következő évben. Hetente küldjük elektronikus hírlevelün­ket, amely azonnal tájékoztat jogszabályváltozásról, pályázat­ról rendezvényről, üzleti ajánlat­ról. A szakember-biztosítás terén egyre bővülő kamarai feladata­ink és jogosultságunk alapján hatékonyan tudunk segíteni. Hogy a támogatás még konk­rétabb legyen: tagjainkat kérdőív­vel kerestük meg, amelyek folya­matosan érkeznek vissza, megje­lölve saját problémáikat és mind­azt, amiben segítséget kérnek. És hogy elsőként mi tegyünk értük valamit: a Küldöttgyűlés tegnap úgy határozott, hogy 2009-ben 10 °/o tagdíjkedvezményt adunk minden kamarai tagnak, aki az előző évi kötelezettségét teljesí­tette és 2009-ben is határidőket betartva teljesíti azokat. Ez az összeg természetesen hiányzik a kamarai költségvetésből majd, de a munkatársak átcsoportosításá­val, további pályázati források bevonásával, még szigorúbb gaz­dálkodással biztosítjuk a kamara működőképességét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents