Észak-Magyarország, 2008. november (64. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-29 / 279. szám

2008. november 29., szombat

ÉSIAK

AKTUÁLIS /9

RÖVIDEN

• Nagy Lászlóra emlékeznek. Nagy László (képünkön) Kossuth-díjas, a Strigai Költői Fesztivál aranykoszorús költője halálának 30. évfordulóján emlékestet rendez a Nagy László Kör Olaszliszkán, a Szent István utca 104/2. alatt, ma este 6 órától, Szerelmem, csonttörő élet címmel - tudatta a kör közleményben.

A FERENGZI-KONFERENCIA, MA

November 29, szombat

9-13-ig Szekció ülések. Előadások a Művészetek Háza

9-13-ig Dokumentumfilmek vetítése Ferenczi Sándor életéről a Mí'ivészptpk Háza Béke termében

__________

December 31-ig tekinthető meg a kapcsolódó kiállítás „ Üdvözli doktorja Ferenczi Sándor" címmel a Miskolci Galéria Kondor -termében.

A vendég (Fotó: Ádám János)

Vendégségben az énekegyüttesnél

Miskolc (ÉM) - Dr. Odor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke volt a héten a vendége a Hassler Énekegyüttesnek az Európa Házban. Az ismert művészeti csoport rendszeresen lát vendégül közszereplőket, művészeket - a mostani zenés beszélgetés is ebbe a sorozatba illeszkedett.

Premier. Márton László történelmi trilógiájának második részét mutatták be tegnap este az egri Gárdonyi Géza Színházban. Az állhatatlan című színművet Csizmadia Tibor rendezte. A képen: Safranek Károly és Schruf Milán, a darab jelenetében. (Fotó: Gál Gábos)

ÉM-INTERJÚ: Jenei László íróval, a Ferenczi Emlékbizottság tagjával

Ferenci Sándor „hazatalál"

■ A pszichoanalitikus a világban világhírű, és most már talán Miskolcon is az lesz...

Pap Gyula

gyula.pap@inform.hu

Miskolc (ÉM) - Ma ér véget a Művészetek Házában a „Ferenczi Sándor hazatér” elnevezésű három napos, nemzetközi, tudományos konferencia. Három kontinens negyven előadója gyűlt össze azért, hogy jelenlétükkel, előadásaikkal tiszteletüket fejezzék ki a világhírű pszichoanalitikus, a miskolci születésű orvos előtt. Hosz- szú út után ért haza Ferenczi. A jelenlegit megelőző konferenciák helyszínei beszédesek: New York, Sao-Paulo, London, Tel- Aviv, Torino, Firenze, Baden- Baden. Jenei László írót, szerkesztőt, a Ferenczi Emlékbizottság tagját kérdeztük a rendezvényről.

ÉM: Hol találkozott először a Ferenczi-témával?

Jenei László: A második regényemhez gyűjtöttem anyagot, amikor felismertem, hogy az a valaki, akit eddig is olvastam, mindent tud rólam. Megelőzött. Ferenczi tulajdonképpen, ha valaki veszi a fáradtságot, és olvassa, akkor ajánlja magát. Hiszen mindig arról ír, arról gondolkodik, ami a mi legbensőbb lényegünk. Csak hát nem nagyon szoktunk beszélni a titkainkról. Sajnos ahelyett, hogy olvasnánk, és az olvasmányaink alapján csak egyszer és csak picit magunkba néznénk, és rákérdeznénk, mi miért van - különböző médiadokikat veszünk elő, akiknek a műsoA Ferenczi-konferenciára Miskolcra érkezettek megtekintették azokat a helyszíneket, ahol a világhírű pszichiáter egykor járhatott (Fotó: Osztie Tibor)

raira tömegesen váltunk jegyet. Csak egy dolgot felejtünk el. Ha ezeknek az embereknek van tudásuk, innen, a Freud- Ferenczi által teremtett hagyományból merítették, a technikát és minden mást. Sajnos veszítettünk az igényességünkből. Amit a tévéből-rádióból hallunk, mintha az úr szólna hozzánk. Pedig itt működnie kéne az egyéniségnek, a személyiségnek. Kérem, vegyék ezt felhívásnak. Ne hagyják magukat becsapni. Ráadásul az emberek nem is állnak jól anyagilag, ami táptalaja az efféle „elkerülő utaknak”. A lelkünk, ha megbetegszik, ha traumát élünk át, orvosra szorul, nem varázslókra.

ÉM: Mit adhat a miskolciaknak a konferencia?

Jenei László: Elsősorban büszkeséget, ha szabad kérnem. A tudományos kutatások szerint Ferenczi Sándor mindent előre megjósolt, a Klinikai napló című, élete végén írt könyvében olyan alapvető megállapításokat tett, melyek a mai nemzetközi szakmai fórumoknak adnak munkát. Ha azt mondja valaki: Bécs, mondhatjuk, hogy Miskolc. Freud és Ferenczi nem csupán egyenértékű partnerek voltak, hanem a miskolci születésű doktor meghaladta szellemi atyját. Ez ma a tudományosság határozott állásfoglalá»..........................

A tudományos kutatások szerint Ferenczi Sándor mindent előre megjósolt.

Jenei LAszlő

sa. És akkor most nem szabad elfelejteni, hogy Ferenczi Sándor Miskolcon született, és itt élt 18 éves koráig. Két dolgot említenék. Egyrészt meg kell néznünk, hány igazán világhírű szülötte van ennek a városnak. Itt a válasz egyértelmű: Ferenczi az elsők között van. Másrészt azt is vizsgálni kell, hogy mi

a hozadéka ennek a „hírességnek”, ennek a miskolciságnak.

ÉM: Miképp lehet hasznosítani ezt a hozadékot ?

Jenei László: Én mindig arra gondolok, hogy miképpen tudta Bécs „piacosítani” Freudot. Miskolcnak itt van a jó esélye, hogy szerte a világon elterjessze, ami tény: Ferenczi Sándor miskolci születésű, világhírű pszichoanalitikus. Tudja, mi a vicc? Hogy ezt a világon nem is kell elterjeszteni, hiszen ott tudják. Itthon, Miskolcon kell tudatosítani. Persze nem állítom, hogy ettől a tudástól megváltozik a város lakóinak pszichés-szociális helyzete. Én csak azt állítom, hogy azok, akik erre fogékonyak, támaszt találhatnak ebben a tényben is. Egyébként pedig a tudás, ami Ferenczi nyomán él, minden pszichésen gondba jutott embernek segítségére lehet. Mindenkinek. A Ferenczi nyomán kialakított pszichoanalitikus kultúra a kölcsönös megbecsülésre, sze- retetre épül.

Megvan a Csetneki-kép helye

■ Jövő kedden szerelik fel Csetneki József „vihart kavart" képét Miskolcon.

mányzat.) Megírtuk: Miskolc „befogadja” a kamionponyvára festett, absztrakt alkotást, ezt Fedor Vilmos alpolgármester ajánlotta fel.

ne. Igen, kitalálták: ez lesz az. Művésznek - és művésztársainak, a másik két kép alkotóinak - alpolgármesternek, a lapunknak korábban nyilatkozó Bán András művészetkritikusnak, nem utolsósorban az iskola vezetőségének és diákságának tetszik az ötlet. És bizonyára tetszeni fog a zsűrinek is, amelyik véleményt mond. A képet a jövő kedden helyezik fel, hogy azután néhány nap múlva felavassák. A fentebb említettek a programot folytatnák.

| A MŰVÉSZ SZERINT

J J j JJJJJ J J A * A A J A A j j J J J 1 J J A J S A J A A A

Megkérdeztük Csetneki Józsefet, nem fáj-e a szíve, amiért alkotása nem közterületen lesz.

A művész örül, hogy méltó helyen lesz a kép, tréfásan hozzátette, hogy a beltér további ötven évet ad a festménynek. Amúgy pedig: eddig is kompromisszumok kísérték a képállitást, mindegyik vállalható volt, ez is az - mondta.

ISZAKemf/ppefc

• A Csetnekhkép révbe ér (PDF 320 kB)

Miskolc (ÉM - SZG) - Számos alkalommal írtunk Csetneki József művéről, amely egy projekt harmadik alkotásaként készült el, eredetileg Sárospatakon, közterületen helyezték volna ki, ám ez meghiúsult. (A meghiúsulás okát másban látja az alkotó és másban az önkorBeltéri

Még a nyáron, az Avasi Gimnázium színháztermének avatásán felmerült az ötlete annak - Arday István iskolaigazgató és Fedor Vilmos beszélgetésén -, hogy az új szárnyban kialakított jókora falfelületre odaillő képzőművészeti alkotás kelleIdegen környék

Bujdos Attila

bujdos@inform.hu

Az egri Aliz! címében a felkiáltójel: a nagyköltségvetésű produkciók hivalkodása. Horgas Péter díszletében a sok Aliz-portré is arra utal, mintha az előadásnak valóban lenne sztárja - éppen az egri Aliz: Járó Zsuzsa. A játéktér azonban olyan gördeszka pályát formáz, amely - a darabbeli valódi viszonyokat pontosan mutatva - megmászhatatlanul, bevehetetlenül tornyosul Aliz fölé.

Idegen környék, ide vetődött lánnyal.

Az arcmásán az érzés talán mégsem az (ide)zuhanás izgalma, hanem a riadalom: benne lenni valamiben, a megértés akarásával és nyomasztó szükségességével, a megértés reménye nélkül.

Az Alice Csodaországban létező' kultuszát használja Dömötör András, de el is rugaszkodik tőle: a hivatkozásokból saját Aliz-kul- tuszt teremt, aminek az előterében aztán Aliz, a legkevésbé sem kultikus alak.

Mitől lenne az?

A kérdéseire mindenkinek inkább vannak válaszai, mint neki. Nem tud, bár tudni szeretne. És tudnia is kellene: az önismeret megany- nyi kérdése az övé, az „én" állandóságának és változásának határait kellene kipuhatolnia általuk. A mások válaszainak itteni és mostani használhatóságát, hogy olyan-e a világ, amilyennek leírják, és na igen, következik-e ebből bármi. Hogy bár a tudás: kényszer, de érdemes-e és elégséges-e tudni mások monomániáit.

A „minden lehetséges, minden

máshogyan van" alapvetően őrült helyzetéből nagyon is valóságos, a költőiséget, a felstilizálást, a meseszerűséget kerülő előadást rendezett Dömötör András.

Teremteni és idézőjelbe tenni - ez Dömötör András rendezői módszere. A forma leginkább az ellenkultúra, a kánon tagadása, a színház és a társművészetek - mozgás, zene, videóakció - fősodron kívüli sokszínűsége: hol mély, hol borzas, hol csak ötlet, hol valódi tartalom.

A színpadi idő belefolyik a mi időnkbe. A történet hangulatokból bomlik ki, érezni és érteni: egyidejű élmény. Aliz „ki vagyok én" válaszkeresése: nem bölcselet és nem példázat - természetes, az önfelmutatás, az azonosulás és a kiválás alapvetése.

Dömötör András színészei otthonosak ebben a margón, képzeleten kívüli és belüli, mozgásból (Magyar Éva), zenéből (Futó Balázs), dalszövegből (Veress Anna, Máthé Zsolt) építkező kultúrkörben, amelyben Nagy Fruzsina jelzésértékkel eltalált öltözékei - akár csak néhány kiegészítővel - is formálják a karaktereket

(oldalzseb a Fehér Nyúl lábszárán, kötött sapka a Hernyón, füles sapka a Márciusi Nyúlon).

Járó Zsuzsa nem gyermek Aliz, a hirtelen, megmagyarázhatatlan döntést sem a Kíváncsiság gyermeki szeszélyeként ábrázolja. Kortalan a szorongása, amellyel átéli a saját kalandját, a kettős akarást és sürgetést: megérteni a világot, és benne magát, hogy végül alig van válasz, és hogy az ember és az ember megítélése közül inkább az utóbbi jelenti a világgal való igazi találkozást.

Ötvös András Fehér Nyu- la számára az igyekezet az időnél fontosabb, es az időt valójában sem nem feltételező, sem alapul nem vevő cselekvés. Az elkésettsége tétnélküli: nincs miért és nincs hová sietnie. A Hernyó alakiában az észt osztja: a tapasztalatot, Homárként a helyzetével való megalkuvást, a túlélés szorításában való önfeladást nagyítja néhány igazi gesztus erejével szánalmasan nevetségessé.

Schruff Milán Macskája a nézőtérre hozza és azon túl is elviszi a darabot: a jó tanács, mint hasznos eszme - hirdetőjének javát szolgáló - praktikusságában a cinizmust érzékelteti.

Schruff Milán és Bányai Miklós ikerpárja hol mesélője a történetnek, hol részese. Az előadás tempóbeli szélső értékeit az ő játékuk mutatja leginkább, a semmi szétterülő laposságának ábrázolásától a túlmozgékonyságig.

Mészáros Máté zenés elbeszélése komor, a visszavágott mondatok igazi tétet sejtetnek.

Mészáros Máté és Vajda Milán konyhai kettőse a belső logika, az erre épülő világlátás, a kényszeres cselekvés börleszkje.

Vajda Milán Tojása tetszelgő, Venczel Valentin Márciusi Nyula a saját helyzetével (le)számoló bölcselő.

(Aliz! - Futó Balázs-Roland Schimmelpfennig, Lewis Carroll Alice Csodaországban című műve alapján készült zenés játékát az egri Gárdonyi Géza Színházban Dömötör András rendezte)