Észak-Magyarország, 2008. november (64. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-28 / 278. szám
2008. november 28., péntek ÉSZAK KULTÚRA /9 RÖVIDEN • Koncertek, újévre. December 1-jétől kaphatók jegyek a Miskolci Szimfonikus Zenekar hagyományos újévi koncertjeire. A hangversenyekre a Miskolci Nemzeti Színházba várják a közönséget: január 2-án este 7 órára, január 3-án szintén este 7 órára, január 4-én pedig délelőtt fél 11-re. ÉCTIIIf Műsoron: híres nyitányok, keringők, polkák, indulók és operettáriák. Szólisták: Bucsi Annamária, Kóbor Tamás és Orosz Zoltán. Közreműködik a Ködmön Formációs Tánc- együttes, konferál Kovács Sándor, vezényel Kovács László. Jegyek a koncertre december 1-jétől, a Filharmónia Kht. jegyirodájában kaphatók (Miskolc, Kossuth u. 3., telefon: 46/505-656). Tárlat. Bihari Zoltán művésztanár kiállítása nyílt meg a Földes Ferenc Gimnáziumban. (Fotó: Osztie Tibor) I HÁTTÉR a Mikita Gábor muzeológus: Eddig egy botrányos előadásra emlékszem a Miskolci Nemzeti Színháztörténetéből, ez pedig Zsótér Sándor rendezésében a Wojzeck című darab volt a '90-es évek elején. Ebben Kuna Károly színművész több perces jelenetben meztelenül mutatkozott a színpadon, ezért a középiskolai igazgatók kivetették az előadást az ifjúsági bérletes sorozatból. Volt még egy darab, ahol bár háborgott néhány néző, de mivel Jancsó Miklós rendezéséről volt szó, a közönség eleve számított rá, hogy ez a Csárdáskirálynő kicsit más lesz, mint a többi. így a meztelen női test látványa nem váltott ki botrányt 1980-ban. Tapasztalataim szerint a közönség a színháztól tiszta, katartikus élményt vár, ezért váltanak ki ellenérzést azok az előadások, melyekben trágár beszéd hallható, meztelen színészek vagy naturális szexjelenetek láthatók. KRITIKUS MONDATOK ...amikor azt mondom, hogy nem értettem, akkor valójában egy rettenetes hiányérzet fogalmazódott meg bennem. Számtalanszor elveszítettem a fonalat. Telihay Péter Azt érzem, hogy lehet, hogy valahol, Angliában van olyan közeg, ahol ez nagyon horzsol, de itt nem. Tasnádi István A Merlinben láttam az előadást, és ott egyszerűen mindenkit leütött a lábáról. Kukorelly Endre Csak azért jöttem el ide minden nehézséget leküzdve, hogy megköszönjem Kukorelly Endrének, hogy kiválasztotta ezt az előadást, nektek pedig azt, hogy kiválasztottátok ezt a darabot, és meg mertétek csinálni. Rezes Zsuzsa Lenyűgözött a színészeknek a játéka, hogy milyen levegősen játszanak, hogy mennyire nem törekszenek arra, hogy belemenjenek a mélyébe, vagy hogy az extré- mitásig vigyék. Bellus Attila (A Love&Money előadásról, a POSZT-on) „A trágárság nem lehet öncélú" Jelenet az előadásból (a felvétel a Nézőpont Színház honlapjáról való) mivel jogosnak tartják és megértik a nézők felháborodását, ezért „az őket ért erkölcsi és anyagi kárért a teátrum vállalja a felelősséget”, és felajánl egy ingyenes színházjegyet azoknak, akiknek a produkció csalódást okozott. Most, hogy az erdélyi színház ezzel az esettel „reklámozza” előadását, megkérdeztük Halasi Imrét, a miskolci színház igazgatóját, kíván-e lépni az ügyben. Válasza: nem. Szerinte elég volt az a bizonyos közlemény. (Egyébként magán a „botrány” szón is csodálkozik, ő úgy látja, nem volt semmiféle botrány. Nem fütyülték ki a színészeket, „csak” néhányan hazamentek a szünetben.)- Bevallom, nekem sem tetszett az előadás - jegyezte meg. - Ezért is értettem meg a tiltakozókat. Nem voltak sokan egyébként, tíz alatt volt azon nézők száma, akik igényelték a kárpótló tiszteletjegyet. Nem lehet öncélú- Az esetek 99 százalékában megnézem a meghívott előadásokat - mondta még. - Mivel helyettesítenünk kellett egy másik produkciót, gyorsan kellett döntenem. A darabot maguk a székelyudvarhelyiek ajánlották, a büdzséből is kitelt, és még POSZT-díjasok is voltak, adta magát, hogy őket válasszam. sítékot” egy előadás, bár van rá példa, ő úgy látja: főleg az alternatív daraboknál fordul elő. „Legutóbb” Pintér Béla együttese bukott meg Miskolcon, néhány éve a Parasztopera című előadással. (A színiigazgató mondta, az előadás után néhány felháborodott levelet kapott pedagógusoktól.) Megjegyeztük, több olyan előadás van (például Spiró György: Csirkefej című darabja), ahol fontos szerepet kapnak a trágár szavak: ez a modern daraboknál gyakori. Miért akkor mégis a tiltakozás? A színiigazgató úgy látja, nem a káromkodással volt a baj. A Portugál című előadás - szintén „csúnya beszéddel” tűzdelt - évek óta sikerrel megy a színházban, soha senki nem tiltakozott a darab ellen. A trágár beszéd nem lehet öncélú, kell, hogy oka legyen a darabban. A Love&Money-ban nem volt. Kroó Ádám: „Jó reklám volt nekünk" 1 A botrányos Love&Money. A jelző Miskolcon ragadt az előadásra, ezzel hirdetik. Hajdú Mariann mariann.hajdu@inform.hu Miskolc (ÉM) - A székelyudvarhelyi Nézőpont színház előadása hamarosan a budapesti Merlin vendége lesz, a darabot nemrégiben a miskolci közönség is láthatta. Az erdélyi teátrum most így hirdeti országszerte produkcióját: Az előadás, amely Miskolcon botrányt okozott. Nem volt botrány A Love&Money című vendégelőadás után a miskolci színház közleményt adott ki (lapunkI? ................... Ma már tudom, gyanakvóbbnak kellett volna lennem az előadással. Halasi Imre bán is megjelent), amiből kiderült, voltak, akik otthagyták, mások utólag kritizálták obsz- cenitása miatt. A Miskolci Nemzeti Színház hírül adta akkor, Máshol siker Miskolc (ÉM) - A Love&Money máshol sikerrel szerepel. A Nézőpont Színház előadását meghívták a kisvárdai találkozóra, a Krétakör által szervezett dunaPart Platformra. A Pécsi Országos Színháztalálkozón Bartsch Kata díjat is kapott darabbeli alakítására. Miskolc (ÉM) - A Merlin színház küldhette önökhöz a levelet, ők minden lehetőséget kihasználnak, hogy sikerre vigyék az előadást. A botrány szóval pedig mindent jól el lehet adni - magyarázta a történteket Kroó Ádám, a Nézőpont színház vezetője. Aki még elmondta, teljesen egyedi eset volt a miskolci, soha korábban nem fogadták rosszul az előadásukat, még a konzervatív Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen sem.- Nagyon sajnáljuk, ha csalódást okoztunk, de a darab nyelvezete szerves része az előadásnak, hazug lenne, ha a káromkodás helyett árnyaltabb kifejezéseket használna. Kroó Ádám elmondta, az előadás alatt érezték, nem olyan a darab fogadtatása, mint máskor. Néhány idős hölgy és úr ült a nézőtéren, sokat sóhajtoztak, „azt gondoltuk, se nekünk, se nekik nem jó ez így”. Az esti előadás már hatalmas siker volt. Kroó Ádámék úgy gondolják, jó reklám volt nekik, ami Miskolcon történt. A Merlinben több jegyet adtak el a hétvégi előadásukra, mint várták. A botrányban kicsit felelősnek érzi magát. A plakáton azóta ott áll: 16 éven felülieknek. KÉPRIPORT: Táncosok Nagy sikert aratott Miskolcon a világhírű Mojszejev együttes fellépése - képriportunk a sportcsarnokbeli fellépésükön készült (Fotók: Á J.) NÉZŐTÉR >>» i >>»>»»> i > > » t > > V » > > > > > > , \ , V Egyre jobb Bujdos Attila bujdos@inform.hu Lelátón játszatja Kasimir és Karoline történetét Forgács Péter. A tribün különös hely, valós és szimbolikus: az együttlét terepe, de a konkrét és lényegi kapcsolat kényszere nélkül. A sokaság egytulaj- donságú tömegnek, tehát egységes egésznek látszik, jóllehet magányos egyéneket sorol együvé sors, szenvedély, érdeklődés, alkalom. Akarat. Minden reakciójuk letagadha- tatlanul: ők maguk. Sokfelól jöttek, sokféle végzet vár rájuk. Tudják, vagy sem: örökké kiválnak. Mi az, ami látszik? Közelről látjuk őket, a velük szemközti másik tribün, a nézőtér széksorairól - nem, mint amikor tükörbe néz valaki, hanem mint amikor másokat figyel, de közben saját maga jár a fejében: ráérez, vagy ráismer azonosságokra. Forgács Péter úgy akarja, hogy ne pusztán a tér váljék jelképessé Ödön von Horváth alakjai és azok nézői között, de az időbeli távolság is: ha egyszer a színművet közel taszította a történelem a jelenhez, a rendező sem láthatott okot az általános fogalmazásra. A színpadon így a jelen nyelvét beszélik: a válság nyelvét - a válság a közös élmény, ez teszi átjárhatóvá Ödön von Horváth és a nézők világát. A társadalmi rendszerek válsága leginkább csak azok következményeiből látszik: a válság elnyeli az erkölcsöt és elnyeli vele az egyént. Elnyeli a tisztánlátás képessegét. Rossz a világ, rossz benne létezni. Hogy miért és hogyan, erről bár mindenki igazat mond, a saját érzéseinek igazságát, de a sok érzés sok igazsága nem áll össze egésszé, magává az Igazsággá: az ember a saját sorsára gondolva még saját magára nézve sem képes érvényes megállapításokat tenni. Baj van az emberrel és baj az érzéseivel: képtelen velük mit kezdeni. Az egymás pillantását kerülő, nem a saját sorsukhoz illően cselekvő, inkább a helyzetre, mint a valóban szükségszerűre figyelő emberek sokaságában Kasimir törvény- szerűnek mondja a magányt - veszteséget mér magára veszteség után: ha munkanélküli, nem szeretheti őt Karoline. A fatalizmus logikája ez - az ilyen embert szenvtelennek képzelnénk - gondolkodónak, saját sorsával szamot vetőnek és azzal leszámolónak - de Avass Attila Kasimirjából örökké előtör az önsajnálattal határos érzés. Saját maga ellen is lázad. Úgy tudja, ahogy teszi, de nem úgy akarja, ahogy tudja: elvágja magát az érzelmeitől, miközben úgy ragaszkodna hozzájuk, hogy belesápad. Széles Zita olyan Karoline, aki él az alkalommal. Nem az elűzetés téríti le az útjáról, nem az, hogy Kasimir „összekeveri az általános válságot a magánélettel" - ösztönös, és vinni akarja valamire: tartoznia kell valahová. A vágyában egybeolvad a feltörekvés és a kipróbálás akarása: milyen az, igazán és mással is nőnek lenni, milyen az, másnak lenni, máshol. Saját értékű nő, saját tévedéssel - eszköz, ha nem úgy szeretné is. Valódi távlatot veszít, így nem egyszerűen önámítás, de cinizmus, és az ő helyzetében komolyan vehetetlen Schürzinger tanítása: egyre iobb és jobb lesz minden - ez talán mégsem nézőpont kérdése, ez talán mégsem az akarat próbája. Horváth Sebestyén Sándor egyébként sem az akarat bajnokának láttatja Schürzingert: az élet megkímélte a súlyos és felnőtt döntések próbáitól, csak olyasmiről kell lemondania, ami amúgy sem az övé, és ebben is megkerülő: ezt a döntést sem az erkölcs, hanem a gyakorlatiasság dimenzióiban hajlandó mérlegelni. Molnár Mariann Ernája ellentéte Karoline alakjának és törekvéseinek - a nőiséggel kevésbé számoló és élő, érzelmeiben korlátozott, ragaszkodásában görcsös. Mint akit nem azért talált meg magának Szemes Franz, mert ő az ideálja, hanem mint aki akár öntudatlanul is igazolni akarja a férfi döntését: pont olyan, mint amilyennek képzelik. Szemes Franz - Olt Tamás megformálásában - a lényeg embere: azt tudja, amit fontosnak tart felszínen maradásról, nőkről - kevés és uralmat jellemző beszéddel rangsorol. Préseli a szót: az eszme másodlagos, a tett az érdekes - létező világlátás és magatartás az övé: tévutas, ha máshogyan is, mint a nem cselekvő Kasimiré. (Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című művét a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Krúdy Kamaraszínházában Forgács Péter rendezte)
