Észak-Magyarország, 2008. április (64. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-03 / 78. szám

2008. április 3., csütörtök KULTÚRA /7 ÉSZAK RÖVIDEN • Selmeczi György szer­zői estje. A Széchenyi Iro­dalmi és Művészeti Akadé­mia miskolci területi cso­portja szervezésében tartják Selmeczi György (képün­kön) szerzői estjét, április 18-án, este fél 8-tól a miskolci Művészetek Házában. Je­gyek ingyenesen igényelhetők a rendez­vényre. Születésnapi levelek Miskolc (ÉM) - Ápri­lis 11-én a Művészetek Házában rendezik a Mű- út című, Miskolcon meg­jelenő folyóirat 2008006-os számát. Az est címe: Szü­letésnapi levelek. Vendé­gek: Győré Balázs, Bo- zsik Péter, Szépírók tár­sasága, Kupcsik Lidi, Mándoki György, Fecske Csaba és a Műút Stúdió tagjai, Kábái Zoltán és a Célpont csoport alkotói. A felolvasást követően, a költészet napja tiszteleté­re, alkalmi kiállítás ké­szül: a költők a falra ra­gasztott papírokra írják műveiket. A Műút az interneten: ; muut.blog.hu Nádasy Erika (Fotó: Gál Gábor) Elismerve Eger (ÉM) - Nagy András monodrámá­ja szakmai körökben is elismerést aratott. A Camille-t a három legjobb produkció közé választotta a zsűri a IV. Nemzetkö­zi Monodráma Fesz­tiválon. Az előadást Szegvári Menyhért rendezésében mutat­ta be a Gárdonyi Gé­za Színház. A tehet­séges szobrásznőt Nádasy Erika alakítja. Modern képmesék - vita Miskolc (ÉM) - A Magyar Televízió Mo­dern képmesék című sorozatának eddig nem sugárzott epizódjait is vetítik Miskol­con a Miskolci Egyetemen, ahol vitafóru­mot is rendeznek a produkció kapcsán, áp­rilis 9-én, szerdán este 6 órától. Az érdeklődők az alkotócsoportot vezető M. Tóth Géza Oscar-díjra jelölt filmren­dezővel és Tóta W. Árpád szövegíróval is találkozhatnak az egyetemi galériában (A/l- es épület, magasföldszint). A vitafórumot vezeti: Galambos Péter (Galamb). ÉSZAK Modem képmesék az interneten: www.modernkepmesek.hu Főtér: kiállítás és fórumok a Miskolci Galériában Miskolc (ÉM) - A miskolci Szent István tér rendezésére kiírt ötletpályázat terveit áp­rilis 9-13 között a Miskolci Galériában (Rá­kóczi u. 2.) tekinthetik meg az érdeklődők. A Miskolci Galéria, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Építészkamara és a MIK ZRt. ál­tal közösen rendezett tárlatot április 8-án délután 5 órakor Fedor Vilmos alpolgármes­ter nyitja meg. A szervezők a kiállításhoz kapcsolódóan két fórumot is tartanak, az érdeklődőknek : április 9-én délután 5 órára az építészszak­ma képviselőit várják, április 11-én délután 3 órától pedig a nagyközönség is elmondhat­ja majd véleményét, illetve felteheti kérdése­it a tér átalakításával kapcsolatban a Mis­kolci Galéria Kondor-termében. A Főtér-kiállítás naponta 9-17 óra között látogatható. Hermanos kincsek, vándorúton ■ A megyei múzeum gyakran adja kölcsön kiállításra nagyértékű képeit. Miskolc (ÉM - PGY, KT) - A fővárosi KOGART Házban egy hete nyílt meg Gulácsy Lajos gyűjteményes kiállítása. A tárlat anyagából összesen hetet a miskolci Hermán Ot­tó Múzeum biztosított. A kiál­lításon látható többek között a Fellázadt játékszerek, a Ta­vasz és a Régi templomkert című alkotás. Mint Veres Lászlótól, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójától meg­tudtuk, az ilyen „kölcsön­adás” nem egyedi jelenség. W .................. Évente mintegy tiz-tizmkét nagyon ismert műkincsünket adjuk kölcsön. Veres László ...............................................M „Itthon és a nagyvilágban szinte állandóan vándorolnak a múzeumunk tulajdonában lévő képek - mondta. - Éven­te mintegy tíz-tizenkét nagyon ismert műkincsünket adjuk kölcsön, hogy más városokban és földrészeken is meg­csodálhassák őket. Pél­dául Csontváry-Koszt- ka Tivadar Öreg ha­lásza Londonban és Ró mában járt, ugyan­csak az angol és az olasz fővárosban „vendégszerepeit” Rippl-Rónai József Szép tájak a Pirenikben című al­kotása, míg Vajda Lajos önarcképe Bécsben volt látha­tó” - sorolta az igaz­gató. A kérdésre, hogy mennyit érnek a képek, Veres László konk­rét számokkal nem szolgált. Azt azonban kijelentette, hogy a művek rendkívül értékesek. Miért nem itt? Adódik a kérdés, hogy miért nem nálunk rendeznek hason­ló tárlatokat. Veres László el­mondása szerint költséges és energiaigényes egy ilyen tárlat megrendezése. Nagy szervező munkát igényel a képek felku­tatása, a szállítás és különösen a biztosítás. Ehhez jön még a szükséges komoly reklámki­adás és a katalógus költsége. Az egyik leglátogatot­tabb miskolci kiállításon Munkácsy Mihály festményeit láthatta a közönség (Fotó: Ádám János) Az itteni nagyszabású kiál­lítások közül a Benczúr-kiál- lítás például 6 millió forintba, a Munkácsy-tárlat pedig 20 millió forintba került. (Össze­hasonlításul, a debreceni Da Vinci-kiállítás költségei - a hírek szerint - elérték a 150 millió forintot - a szerk). Eze­ket a projekteket csak megfelelő szponzor segítségé­vel tudja felvállalni az intéz­mény. Ilyen lesz az MKB Bank támogatásával létrejövő miskolci születésű Kmetty Já­nos műveiből készített tárlat, mely nyár végén nyitja meg kapuit Miskolcon. A budapes­ti Kiscelli Múzeumból Leven- del László gyűjteménye, az '50- es, ’60-as évek kortárs művé­szetéből júniusi nyitással ke­rül a Papszer utcai kiállító te­rembe. Ugyanezen a helyszínen mu­tatják be a frissen létrehozott sepsiszentgyörgyi kapcsolatok eredményeként, az egyik leg­jelentősebb erdélyi festő Zsö- gödi Nagy Imre műveit. ÍSIAK emf/ppefc.boon.hu •Cikkeink a Munkácsy- és a Benczúr-kiállításról (PDF, 76 kB) POSZT: mar van program ■ Idén nem lesz a POSZT-on miskolci szín­házi előadás, ez derül ki a programból. Budapest (MTI, ÉM) - El­dőlt, mely előadások kerültek be a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) idei ver­senyprogramjába. A POSZT-ra meghívott produkciókat ebben az évben Kukorelly Endre író választotta ki 141 hazai és ha­táron túli előadás közül. A színházi találkozót június 5. és 14. között tartják a baranyai megyeszékhelyen. A jövő évi POSZT versenyprogramjának válogatója Janisch Attila film­rendező lesz. A fesztiváli program váloga­tója, Kukorelly Endre Miskol­con Bulgakov Moliere című darabját (r.: Radoslav Milenko- vic, és Mario Diament Látat­lan találkozások című művét (r.: Lévay Adina) látta. Miskolci előadások korábban eljutottak a POSZT-ra. Így a Legenda a lóról (ren­dezte: Krámer György) 2007-ben, és az Agyő Európa, Európa agyő című darab (rendezte: Paolo Maqelli), 2006-ban, valamint 2002-ben a Ti­zenkét dünös ember (rendezte: Peter Hackett). POSZT, 2008 Nagyszínpadon: ____________________________________________ Az öreg hölgy látogatása (rendező: Zsótér Sándor; József Attila Színház, Budapest), Asztalizene (Bagossy László; Radnóti Színház, Budapest), Nagy- ratörő (Csizmadia Tibor; Gárdonyi Géza Színház, Eger), Úri muri (Vidnyán- szky Attila; Csokonai Színház, Debrecen), Ivanov (Fűnk Iván; Pécsi Nemzeti Színház) Szabadaz Á! (Réthly Attila; Csiky Gergely Színház, Kaposvár). Stúdiószínházban:_______________________________________________________________ A Démon Gyermekei (rendező: Pintér Béla; Pintér Béla Társulata, Buda­pest), Frankenstein-terv (Mundruczó Kornél; Bárka Színház, Budapest), Hul­lámtörés (Guelmino Sándor; Magyar Színház, Budapest), Fotel (Bodó Vik­tor; Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza), Plazma (KoMa Társulat, Bu­dapest), Czukorshow (Dömötör Tamás; Kamara Savaria, Szombathely), Vi­har (Balázs Zoltán; Bárka Színház - Maladype Találkozások Színház, Buda­pest), Vvonne, burgundi hercegnő (Bocsárdi László; Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy), Lőve & Money (Göttinger Pál; Nézőpont Színház, Szé­kelyudvarhely), Urbi et Orbi (Urbán András; Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka). Az Igor Sztarvinszkij zenéjének felhasználásával készült előadást a miskolci Csarnokban láthatja a közönség (Fotók és videó: Ádám János) CSJgd www.boon.hu NÉZŐTÉR j j- j j j j j j j j j j Tárgylemez Bujdos Attila buJdos@ilnform.hu A Petruska közismert meséjét szálazza szét Krámer György lélek­tani kísérlete. Sejtjük a választása okát: a Petruska az ősi, elemi érzé­sek, ok és okozat nyilvánvalóságá­nak darabja. Ezeket az egyértelmű összefüggéseket kérdőjelezi meg Krámer György. Szerinte a történet­re figyelő elbeszélésmód a lehetsé­gesnél sokkal kevesebbet árul el magukról a szereplőkről. Látjuk ugyan, mit tesznek, de rejtve ma­rad, hogy mire képesek, jóllehet* amire képes az ember, legalább annyira jellemzi őt, mint amit ma­gából megmutatni kész. Amit végül tesz, rajta is áll, és persze a körül­ményeken, amelyek életre hívják tetteit. Ilyen értelemben a Petruska története egyszerre szinte mellékes, és persze egyáltalán nem mellékes. Petruska, a Mór és a Balerina - bábfigurák, tetteikben a tőlük füg­getlen, külső akarat jelenvaló. Nem erőszakolt hát azt vizsgálni, mi tör­ténik, ha változik a cselekedeteik­ben őket irányító szándék. Az „ami van" helyett az „ami le­hetne" válik érdekessé, az akció helyett a reakció - és nem kizáró­lag a színpadra kényszerítik a néző figyelmét, de saját magára is. A néző szükségszerűen nem lehet passzív, ha egyszer érte van, ami történik. A befogadás célja, hogy magára is értse, amit lát. Sikerül ez neki? Meglehet, a nézői viszony újraér­telmezését az alkotók részéről nem kíséri valódi érdeklődés (ez inkább csak gesztus,) de Daróczi Sándor díszletében mégis csak jelképesen válik el a színpad és a nézőtér, ha közben a Petruskát, a Mórt és a Ba­lerinát manipuláló mozgékony mel­lékalakok sötét szemüveggel takart tekintete örökké a nézőteret is für­készi. Része és résztvevője vagyunk tehát a kísérletnek - jelenlétünkön túl a történetre és a színház lénye­gére egyszerre reflektáló rendezői szándék avat azzá. Mit kellene éreznünk? Többszörösen irányított a figyel­münk. Látjuk, hogy figyelnek. Tud­juk, hogy nézünk. Látjuk a fényt, amely tárgylemezként metsz ki egy téglalapot a színpadból. Látjuk az éles fényben a születés bizonyta­lanságait, a kezdés és az újrakezdés gyötrelmeit, a testeket fürösztő verí­téket, a bármilyen végkifejlethez vezető tapasztalás megszenvedett- ségét. Egészen közel hajolunk a há­rom főalakhoz. Valódi kíváncsiság ez? A felfedezés, a ráismerés izgal­mát ígéri? Hiszen szinte teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a történetet és szereplőit manipuláló személye mellékes (lehet az emberi létet formáló erő éppúgy, mint az egyetlen előadást formáló akarat), a kísérlet értelme a kétpólusú világ­képpel való leszámolás: amit tu­dunk, és amit tudnunk kell, szétfe­szíti a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a csúf tereit. A Krámer György választotta for­ma, szándékkal mond le a katarzis­ról, az érzelmeket mellőző szenv- telenséget ajánlva helyette: külön választva a tudást az értünk való tudástól, hangsúlyozva a tudás fe­V J Jj j j j /jvvvWJ jTv jv Jv'vV J Jv J-j- v J J. lettit: mindannak a körülménynek a belátását, ami a sorsot a létezéstől megkülönbözteti. Balogh Borcsa, Fűzi Attila, Újhe­lyi István a történeten túli világba vezet. Oda, ahol bármely történet formálódik, ahol nem számít a ha­gyomány, ahol értelmezhetetlenek az általában soha meg nem kérdő­jelezett szerepek, ahol nincs eleve elrendelés, ahol semmivé lesz az önismeret, ahol mindig csak az a pillanat az érdekes, amely világra segít valamilyen döntést. Ahol a pil­lanat csak bármely történet katalizá­tora, mert bárhogyan lesz is, az em­ber döntése a fontos, nem a döntést kikényszerítő körülmények. Petruska labor - lélektani kísérlet Igor Sztravinszkij Petruska című ba­lettzenéjének felhasználásával. A Miskolci Nemzeti Színház előadását Krámer György Harangozó-díjas rendezte (premier szereposztás)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents