Észak-Magyarország, 2006. december (62. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-30 / 304. szám
2006. december 30., szombat SPORT SZILVESZTER /12 SZILVESZTER 2006 Anti SC Pásztor Attila _________ E-MAIL: attila.pasztor@inform.hu M ősünk már gyermekkorában is kitűnt társai közül. A kislabdadobásban Irénke is lekörözte, míg távol ugrásban nem kellett utána gereblyézni a homokot. Később fel is mentettek testnevelésből, de nem tett le nagy álmáról. Elméletben vágta a dolgokat, s a kontra li- cenc megszerzése után igyekezett tartalommal megtölteni a játékot. S egyszer eljött a várva várt pillanat az életében. Az Anti SC vezetősége amolyan új seprő úgysem porzik alapon megszavazta a bizalmat neki, és elnyerte a vezetőedzői posztot. A sorsoláskor kiderült: rögtön az ősi riválissal nyitnak, de Hősünk a meccs beharangozójaban megnyugtatta a szurkolókat.- A felkészülésünk az új idényre egyáltalán nem sikerült - tudtuk meg a szakembertől. - Az eltervezett 8 hét helyett négyben kellett megoldani a feladatot, melyből három hetet külön készült a csapat, míg egyet egyáltalán nem. Ettől függetlenül elkeseredve várom a rajtot, ugyanis nem sikerült videofelvételt szereznünk ellenfelünkről, így egyáltalán nem ismerjük a játékukat. De mi nem is rájuk figyelünk, ugyanis a saját játékunkat sem akarjuk megvalósítani a pályán. Úgy érzem, ha játékosaim semmit sem tesznek meg a jó eredmény eléréséért, akkor biztosan nem szerzünk maja pontot vagy pontokat. Ha már a találkozó elejétől fegyelmezetlenek leszünk, akkor biztosan elérhetjük a célunkat. A dolgomat nehezíti, hogy a csapatból senki sem bajlódik sérüléssel, betegséggel, így a legjobb összeállításban léphetünk pályára. Hősünket persze nemcsak az első mérkőzésről, hanem az új idényről is faggattuk.- Elsődleges célunk, hogy végig a kieső zónában tartózkodjunk, és ezért mindent meg fogunk tenni. Mivel játékosaim teljesen motiválatlanok, ezt nem tartom elérhetetlennek, de én külön felhívtam a figyelmüket a sportszerűtlen életmódra. A szurkolóinkat a végletekig el kívánjuk keseríteni és ki akarjuk ábrándítani nemcsak: belőlünk, hanem a sportágból is. És ha mindezt elérjük, akkor nyugodtan dőlhetünk hátra. És lehet, mindezt már elértük. JEGYZET „Camelot várában" Szűcs István ksport@inform.hu Annak idején, a triatlon „hőskorában", még a miskolci „Bolyai" versenyeken magam is belekóstoltam a műfajba, sőt napjainkban is veszem a bátorságot olykor és beszállok egy- egy buli, vagy szenior váltóba. Ilyen előzmények után szinte törvényszerű volt, hogy 1992-ben ott voltam az első tisza- újvarosi triatlon versenyen is. Aztán az évek során „ott ragadtam" a vegyész városban, melyet már jó néhány éve „Triatlonújvárosként" jegyez a sportág nemzetközi elitje. Mert, hogy 1997-től világkupa-futamnak is otthont ad a település, méghozzá olyannak, ahol rajthoz állni rangot jelent, olyannak, ahol rendre egymásnak adják a kilincset a legnagyobbak. Idén nyáron jubilált az újvárosi világkupa. A 10. évfordulót mind szakmailag, mind hangulatát tekintve méltó módon ünnepelhettük meg. Az izgalmas női és még izgalmasabb férfi versenyt követő eredményhirdetésen a Főtér színpadán önfeledten kezdték meg a feszültségoldást a sztárok, akik ezt követően átvonultak „Camelot várába", az after-party helyszínére. Jó szerencsémnek köszönhetően Gabi barátommal együtt én is belépést nyertem a bulira, ahol a világkupa összetett első ausztrál Brad Kahlefeldt vezette sportolók között összefutottunk a korábbi világbajnok Dmitriy Gaag- gal, a hazaiak kazah légiósával. A derek Gyi- ma sokáig bajlódott térdsérüléssel, így felkészülése közel sem volt zökkenőmentes. Ezzel együtt - filozófiájának megfelelően - nem nya- vaíygott, hanem versenyzett, ahogy szokott, nem akárhogyan. Harmadik lett a „bombamezőnyben", Brad és a táncban is virtuóz német Jan Frodeno mögött. Hamar kiderült, ők is emberből vannak. Igazi nagy családként önfeledten szórakoztak, megittaK közben egy-egy sört, örömmel koccintottak velünk is. A hangulat garancia volt arra, hogy a 2007-ben újra találkozhatunk a közvetlen és szerény menőkkel. A sokoldalú profi Egyiküket sem Dorinának hívják... (illusztráció) (Fotó: internet) ■ Hogy az a Dorina milyen helyes kis szőke! A Barnával meg különösen! Molnár István ________________ istvan.molnar@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Hogy az a Dorina milyen helyes kis szőke! A Barnával meg különösen! De élsportoló létére miként paskol- gathatja ilyen nyíltan a majdhogynem tök mezítelen „csip- pendél” csávó valagát? - kérdezte a minap kinevezett sportvezető, aki egy éve a gazdasági tárcánál volt szakosodott államtitkár, három hónapja az egészségügyi minisztériumban tologatott... mit is tologatott?.... mindegy... tologatott, most meg Priv... privi, szóval valamilyen értétől tették át, s azt a feladatot kapta, hogy évtizedes tapasztalatát kamatoztassa itt is.- Dorina nem élsportoló... - súgta fülébe halkan nyakken- dős társa, hovatovább szakértője, aki bár sohasem jutott mesz- szebbre a dsk-csapatnál, azt tudta: lánya nem említette neki, hogy a fiatal fruska híres lenne százon elért másodperceiről, és magasban sem döntötte meg a két métert. Amúgy illedelmesen félrehúzta felettesét, s miközben az ebbéli szerepében első interjújára készülődött, adott neki néhány jó tanácsot. Vagy legalábbis próbált.- Főnök, ssszzzh, főnök! Ne, ne, most, hagyja a fotósokat...- Csak párat még integetek, meg mosolygok, az csak jót tesz, nem?- Igen, de... Szóval arról fogják kérdezni leginkább, hogy miként osztjuk majd el a pénzt...- Hagyjon békén, tudom én azt, itt van a kisujjamban. De tényleg nem élsportoló a kis- csaj?- Tényleg, tényleg... Tehát az a legfontosabb, hogy kitérő válaszokat adjon a riporter kérdéseire, vágja, főnök! Minden harmadik, na jó, az túlzás, ötödik szava legyen az, hogy „fontos”, meg hogy „nagyon fontos”, vagy az, hogy „mindenki kap”. Érti? Reggel felhívta a Jóska, tudja az a régi haver, aki mostanság valami klubot igazgat, ígért neki húszmilliót. Azt nem szabad, meg azt se, hogy egy őscimborájának, aki a vöröstéglát szállítja a házához féláron, s akivel egyszer találkoztak a lovin, szintén utal majd egy „ötöst”, azt pedig különösen ne hangoztassa, hogy a bizottságban „lezsírozott” már a Csaszi- ék egyesületének is négyszázezret. Csak a sarokszámokat említse. Öt százalékkal több az egész lóvé, mint tavaly. Ja, a végén pedig gratuláljon annak a.... hogy is hívják, nem jut eszembe... ügyes szőke kislánynak, aki tegnapelőtt nyert világbajnokságot. Stimm?- Stimm.- Hölgyeim és uraim, köszöntőm a stúdióban Hudejo Szilveszter urat, akit pár napja neveztek ki a sport élére. Kezdjük is mindjárt. Mennyi pénz jut jövőre a sportra?- Ööööö, izé,... - mélyen gondolkodott, mialatt próbálta felidézni számysegédjének szavait. - Sok... Igen, sok - vágta rá. - 50 százalékkal megemeljük...- Az szép, nagyon szép... - bólogatott a riporter. - És mik lesznek a prioritások?- Jóska, a lovis, és Csaszi rendben... meg... meg a többi is nagyon fontos... hogyne.- Hat szövetség most jelentette be, hogy működésképtelen, a múltkor pedig nem volt busz a versenyzőknek, nem tudtak eljönni az edzőtáborból...- A magyar sport mindig is •büszke volt nagyjaira, akik annyi dicsőséget szereztek, s mi azt szeretnénk, ha mostani generáció is hasonló nagy dicsőségeket szerezne, sőt még nagyobbakat, amihez mi a legjobb, a legtöbb... biztosítjuk...- Elérkeztünk műsorunk végéhez, köszönöm vendégünknek, hogy elfogadta meghívásunkat...- ...várjon, várjon, hadd gratuláljak még a .... hmmm... a Dorinának, aki világbajnoki érmével nagy örömet okozott számunkra, könnybe lábadt a szemünk, ahogy ott állt a dobogón... Két hónap múlva. Szilveszter urat fájó szívvel bár, de az oktatás területére helyezték, tudására ott ugyanis nagyobb szükség volt. Utóda lassan meglesz, sajtóinformációk szerint Mártika az esélyes, a külügytől. | AS' ÉW^ARAHYKÖPÉálS •• /ií . i • Az APA osztrák hírügynökség idén is összegyűjtötte a sportolók legszellemesebb vagy éppen legesetlenebb, de mindenképpen legemlékezetesebb aranyköpéseit. Ebből szemezgettünk, íme: LABDARÚGÁS „Még nincs ott a vádlija, ahol lennie kéne." (Jürgen Klinsmann német szövetségi kapitány arról, hogy miért nem válogatta be Michael Ballackot Costa Rica ellen) „Sokféle bőrszínű barátom van, feketék és cigányok is. Az egyik legjobb haverom japán, és egy baromfitelepen ő állapítja meg a csirkék nemét." (Luis Aragones spanyol szakvezető az őt ért rasszista vádakra) _____ „A dél-koreaiak az első perctői rohannak, mint az ördögök, és mivel mindenki ugyanúgy néz ki, a szünetben még a teljes csapatot is lecserélhetik, úgysem veszi észre senki." (Aragones esélylatolgatása a vb-n) „A világ legjobb futballistája Ronald- inho, a második Ronaldo, a harmadik Kaká, utána jön Cafú és a többi brazilt (Roberto Carlos álomcsapata) „Személygépkocsiban okozott anyagi kár miatt Beckham, Rooney és Owen őrizetbe véve." (német rendőrségi feljegyzés három új-zélandi futballhuli- gán előállításáról, akik kedvenceik mezét viselték)______________________ „A pápa német, de isten olasz." (egy olasz újság a megnyert vb-elődöntő másnapján)_________________________ „Á Chelsea elleni meccsekben az a legrosszabb, hogy utána Mourinhót kell hallgatni." (a Barcelonát erősítő Edmil- son véleménye a londoniak edzőjéről) FORMA-1 „Ha Michael adna 10 millió eurót, felcsapna személyi sofőrömnek, és azt terjesztené, hogy én vagyok a világ legjobb pilótája - még akkor sem segítenék neki." (Nick Heidfeld a szezonzáró Brazil Nagydíj előtt) „Hogy kössük meg annak a kezét, aki képes pénzt kiadni? Még a feleségem költekezésének sem tudok gátat szabni!" (Bernie Ecdestone F1 -főnök a csapatok költségvetésének megkurtításáról) TÉLI OLIMPIA „Apám szerint az érmeimnek otthon van a helye, ezért odaadtam neki őket. Két nappal később eltűntek. Lehet, hogy az öregem túladott rajtuk, mert újabb két nap múlva már egy Porsche Cayenne-nel furikázott." (Kjetil Andre Aamodt olimpiai bajnok síző a medálkollekciójának eltulajdonításáról) „Síelés közben nehéz leharapni valakinek a fülét, mert mindenkin sisak van." (Benjámin Raich olimpiai aranyérmes arra a felvetésre, hogy ő a lejtők Mike Tysonja) „Az én sebességemmel már semmi szükség a sisakra." (Hermann Maier, aki csak sapkát húzott a műlesikláshoz) Dobogósok. Ezen a ki tudja, hogy hol rendezett, abszolút de- piokratikus atlétikai viadalon - mint a képen látható - a 8. hely is dobogót ért... (Fotó: Internet) SZILVESZTERI: ESSE?TC i A , ^ >' Gyöngy Juhász-Léhi István E-mail: istvan.juhaszlehi@inform.hu Géza bácsi szerint úgy ahogy van: szar! No nem a magyar foci, vagy a politika, hanem az egész. Minden. Amikor rákérdez az ember, hogy ugyan - „milyen egész?" - akkor is csak dünnyög. Az öreg nem lacafacázott soha. Akkor sem, amikor a Tiszáin egy fehér Gyöngy feliratú szatyorból elővett három követ és szépen sorban megcélozta vele a távolodó vonat ablakát. A miértre az volt a válasz, hogy azok a szemetek elcsalták a meccset. „A mocskos bundások!" Csak így, csuklóból. Döbbent vasutasok vezették el a resti felé. Géza bácsi az egyes kapunál sem bírt magával. Höm- pölygött ki a sok melós, az öreg benyúlt a fehér Gyöngy feliratú szatyrába, kihalaszott belőle egy jó ökölnyi széndarabot, lábujjhegyre állt, fókuszált, majd röppályára indította a fekete anyagot. Jó célzó volt - ezt korábban már a Tiszáin is bizonyította -, a szürke ballonos azonnal padlót fogott, miközben a homlokából kicsordult a vér. A művezetőt - aki Géza bácsi szerint szintén szar alak volt - szépen kerülgették a melósok, miközben a kocsma felé menet többen megjegyezték, hogy ugyan, „ne játssza már meg magát főnök". Hogy a tényei: ismeretében megjátszot- ta-e magát, nos erősen kétséges. A fején a sebet nyolc öltéssel varrták össze. Évekkel később egy politikai rendezvényen került Géza bácsi az érdeklődés középpontjába. Az addigra már alaposan elfáradt, fehér, Gyöngy feliratú szatyrot jó fél méternyire cipelte maga mellett az öreg. A nejlonon a „Gyö" már erősen kopottas volt, míg a hordtáska fülének környékén szigetelőszalag nyomait is fel lehetett fedezni. Senki sem sejtette, hogy az öreg miben sántikál, ám érezhető volt valami a levegőben. Géza bácsi addig-addig sunnyogott, míg nem egy merész húzással a szónok felé dobta a szatyrot. A szar végigfolyt a nagy ember öltönyén és a feher műanyagon. A barna massza csak egy „ön"-t láttatott a két „gyé" közt. A,z amnesztia után a Nép- kert felé vette az irányt. Leült egy padra, akkurátusán maga mellé tette fehér, felirat nélküli szatyrát. Benyúlt fáradt zakójának zsebébe, elővett egy tollat és úgy véste a műanyagra, hogy azt átszakította a három betű: szar.
