Észak-Magyarország, 2005. december (61. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-06 / 285. szám

2005. december 6., kedd ÉSZAK AKTUÁLIS /3 RÖVIDEN • Egyetemi nyílt nap. Holnap és csütörtö­kön rendezik meg a Miskolci Egyetemen a nyílt napokat, amelyeken főként azokat a fi­atalokat várják, akik az intézményben sze­retnék folytatni felsőfokú tanulmányaikat. A látogatók tájékozódhatnak az új karokról és a felvételi pontszámítás változásairól is. NÉZŐPONT Utolsó pádból, előre? Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Általános iskolás koromban az alsó ta­gozatban több roma osztálytársam is volt. Minden osztályban más. Nem bírták, le­buktak, jött helyettük másik. Sosem tudom meg, tényleg annyira rosszak voltak-e. Ül­tek az utolsó padloan, alig szólt hozzájuk valaki, csak azt tűnt fel, már más ül ott. Ez az integráció? Jobb ez, mintha külön osztályban foglalkoztak volna velük? Vagy azóta másképp menne, személyre szabot­tan? Mi lehetne a megoldás? Már évtizedek óta keresik: hol a többi gyerekkel való együtt tanításban (integráció), hol a speciá­lis osztályokban való képességfejlesztésben vélik megtalálni. (Ezt egyesek szegregáció­nak hívják.) (Az-e?) Nem biztos, hogy az egyik út jobb a másiknál. Valószínű, nem is volna szabad általánosítani. A témához egyébként is nehéz hozzá­nyúlni, sértődés lesz belőle, bármely oldalt kérdezzük. Ám nagyon is igaza van a min­denféle jogvédőknek, a mai iskolarendszer­ben a hátrányos helyzetű gyerekek többsé­gének (roma, nem roma) sorsa hatévesen eldől: végigbukdácsol nyolc osztályt, tanul egy semmire sem jó szakmát, s munkanél­küli segélyen tengődik tovább. Kérdés, a szabad iskolaválasztás megtépázása - amit a mostani törvénymódosító tervezet fogal- . máz meg - megoldást jelenthet-e. Azt mondják, nem. De akkor mi? A GYEK-be is ellátogatott a Mikulás Miskolc (ÉM) - A me­gyei kórház Gyermek- egyészségügyi Központ­jának pedagóguscsoport­ja - hagyományaihoz hí­ven - tegnap rendezte meg az intézményben gondozott gyermekek számára a Mikulás-ün­nepséget. A kicsik szóra­koztatásáról a Csodama­lom Bábszínház társula­Müvész és alko­tás (Fotó: Á. J.) Kiállítás a Palotában ta gondoskodott a Bohó­cok a hóban című előadással. A Télapóra sem kellett sokáig vár­ni és a vén „kaporsza- kállútól” minden gyer­mek megkapta a megér­demelt ajándékot. Az édességen kívül azért a virgács is a cso­magokban. Miskolc (ÉM) - Wieszt József önálló kiállítása nyílt a Lilla­füred Alapítvány Be­atrix Termében, a Pa­lotaszállóban. Pályá­ját 1973-ban általá­nos iskolai tanárként kezdte, Miskolcon. 1982-ben rézkarcai­ért, rézmetszeteiért Derkovits-ösztöndíjas lett, azóta önálló művészként alkot. 1985-ben elköltözött Miskolcról. Számos hazai és külföldi kiállí­tás után most meg­mutatja Miskolcnak is, „hová jutott". VILLÁMVOKS Növeli-e majd a gyermekvállalási kedvet a baba­kötvény bevezetése? Szavazók száma: 191 2005. 12. 05. 17.22 óra Következő kérdésünk: Befólyásolja-e a közszerep­lőkről alkotott véleményét a politikusok népszerűsé­gi listája? http:; www.boon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Sorsolással az első osztályba? parlament, hiszen jogokat korlátozna a módosítás. Egy másikuk kikérte magának a javaslatot. Mint fogalmazott, ő arra esküdött, hogy minden gyereket egyforma mércével mérjen. Ha tehetséges, eddig is ajánlotta, vegyék fel ta­gozatos osztályba függetle­nül a családi helyzetétől. Kiskapu kerestetik Jászay Gyuláné az iskolaössze- voná­Sorsolással, vagy nélküle, de iskolába szeret­nének járni (Fotó: ÉM-archiv) f .4 X Vitát szül a törvény- módosító javaslat: a megkérdezettek szerint megvalósíthatatlan. Miskolc (ÉM HM) A megkérdezett szülők nem kí­vántak névvel válaszolni... Egy csokorra való a vélemé­nyekből: „nálunk az angol ta­gozatra nem egy roma gyerek jár. Akkor miről beszélünk?” „Ha nem oda iratom a fiam, ahová akarom, csorbul a jo­gom, hogy szabadon választ­hatok iskolát. Nem alkot­mányellenes ez?”„Nem elég bejutni egy jobb iskolába: bír­ni is kell.” Lapzártánk után tárgyalta az Országgyűlés azt a törvény- módosító tervezetet, amellyel kapcsolatban kérdeztük őket, a fenti válaszok születtek. Az általános iskolákban - ha a képviselők megszavazták 2007-től a „körzetbe tartozók” »................... .4 szabad isko­laválasztás korlátozása több problémát is felvethet Mokané Hallók Zsuzsanna ..............................................W felvétele után előnyben kell részesíteni a hátrányos hely­zetű gyerekeket, a maradék helyeket pedig kisorsolják a további jelentkezők között. A megkérdezett pedagógusok egy része sem kívánt nyilat­kozni. Egyikük megjegyezte, ezt nem szavazhatja meg a ÉSZAK emtippek.boon.hu A bírósági határozat (PDF 1 MB) sok után három iskola igaz­gatónője: a Bulgárföldié, a pe- recesi Kuti Jánosé és az erenyőié. Mint elmondja, ő magát a törvénymódosítást jó­nak tartja - mindig is azt val­lotta, sokkal többre lehet ha­ladni az integrált osztályok­ban, mint azokban ahová csak hátrányos helyzetűek járnak - de szerinte a terve­zet megvalósíthatatlan. Egy kiskapu a sok közül, a szülő átírathatja abba a körzetbe az állandó lakcímét, ahol az az iskola van, amit kiszemeltek maguknak. Mókáné Hallók Zsuzsanna, a városháza oktatási főosztá­lyának helyettes vezetője el­mondta, mivel a törvény mó­dosításának tervezetét még nem látták, így addig nem tud róla érdemben nyilatkozni. A szabad iskolaválasztás lehetősége demokratikus vív­mány, korlátozása több prob­lémát is felvethet, jegyezte meg. Az iskolarendszerben nem szerencsés a „sorsolás”, hiszen minden gyermeknek biztosítani kell a képességei­nek megfelelő fejlesztést szol­gáló oktatást, nevelést. „A hátrányos helyzetű gyerekek között is van kiemelkedő tehetségű, és van, aki speciá­lis felzárkóztató oktatásra szo­rul éppen hátrányainak kom­penzálására. Ennek megítélé­se a pedagógus és a szülő együttes joga.” Nehezen ellenőrizhető A miskolci önkormány­zatot nemrégiben perelte be az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Ala­pítvány. Az indok: az isko­lák összevonásával a város hátrányosan különbözteti meg a roma gyerekeket a többiektől. Újlaky András az alapítvány elnöke érde­kes és pozitív javaslatnak tartja a tervezetet, bár sze­rinte nem helyettesítheti, legfeljebb kiegészítheti az önkormányzatok integráci­ót segítő proaktív munká­ját. Ám szerinte nehezen ellenőrizhető a végrehajtá­sa. Az iskolában nem kötelező nyilvántartani, ki a hátrányos helyzetű, és ki nem. Elég csak nem felten­ni a kérdést a felvételinél, és annyit mondani, betelt a létszám, s máris nem tar­tották be a törvényt. Újlaky András elmondta, a pert bár elsőfokon elvesz­tették, fellebbezést nyújtot­tak be. Bajban a Borsi Húsipari Rt. ■ Öncsődöt jelentett a miskolci Borsi Húsipari Rt. - adta hírül az egyik gazdasági napilap. Miskolc (ÉM) - Értesülése­ik szerint a vártnál nagyság­rendekkel nagyobb veszteséget talált a tulajdonos, ami miatt előbb belső vizsgálat indult a mintegy 450 főt foglalkoztató társaságnál, utóbb pedig ön­csődöt jelentettek. Nagy baj van Információink szerint a tár­saság ötmilliárd forintos tarto­zást halmozott fel, és ez meg­rengette a céggel kapcsolatban álló sei'téstermelőket. Szakmai berkekben nem sok esélyt lát­nak a társaság megmentésére. Mint mondják, legalább egy- milliárd forintot kellene fordí­tani arra, hogy az üzem meg­feleljen a vonatkozó követel­ményeknek. Nem véletlen, hogy már a sokadik tulajdo­nosnak „törik bele a bicskája”. Mit gondol a történtekről? - kérdeztük Fazekas Józseftől, a Sajó-Hús Kft. ügyvezetőjétől, a Húscéh elnökétől. Mint mondta, ez az eredménye an­nak, hogy engedik pénzügyi befektetőknek felvásárolni a vállalkozásokat, és utána a szakmai hozzáértés hiánya miatt tönkre megy a cég. col HU emtippek.bQon.hu Húsüzemek. Minősítő hely működési engedéllyel ren­delkező üzemek (doc 21z kB)- Nagy baj van a hazai hús- ipai’ban, mert elfogy a sertés, de nem is lesz, aki fel tudja dol­gozni, mert ömlik be az ország­ba az import hús, ami tönkre teszi a magyar vállalkozókat - összegezte Fazekas József. A megoldás...- Támogatni kell a sertéster­melőket, hogy legyen több ser­tés, rendbe kell tenni az ára­kat és nem kell beengedni a multikat - sorolta a legfonto­sabbakat. - A húsipar éves ár­bevétele 35 milliárd forint, amiből a multik és kereskedők 10 százalékot levesznek. Ha a 35 milliárd ott maradna a fel­dolgozónál, többet tudna fizet­ni a sertéséért és fejlesztésre, korszerűsítésre is futná. További perek Miskolc (ÉM - KHE) - Magyar Bálint oktatási miniszter elmondta: a törvény fellép a szegregá­ció ellen, de nincs olyan eszközük, amivel hatni tudnának a fenntartókra. A szaktárca támogatja azon alapítványokat, me­lyek szegregációs pert kezdeményeznek. Van­nak olyan városok, ahol a létszámcsökkenés miatt azokat az iskolákat zár­ták be, ahová roma gye­rekek jártak, a tanulókat pedig elosztották a többi iskolában. Erre úgy kell felkészülni, hogy sza­kemberekkel erősítik meg az iskolákat. Miért névtelen a csarnok? Több hónapja felújí­tották a miskolci sport- csarnokot, de neve még nincs az épületnek. Miskolc (ÉM) - Miért no name a megújult miskolci sportcsarnok? - tették fel a kérdést internetes fórumun­kon. Többen reagáltak, és ők is kifogásolták, hogy több hó­nappal a felújítás után sincs felirat az épületen. Tárgyalnak róla Veres László, a városháza sajtószóvivője elmondta, azért nincs kiírva a sportcsarnokra név, mert jelenleg is folynak a tárgyalások arról, hogyan ne­vezzék az épületet. Felvetődött ugyanis, hogy egy szponzor ne­vét viseli majd az épület - er­re a világ számos pontján van Az olvasó példa - de egyelőre a városve­zetés még tárgyal az esetleges támogatóval. Amennyiben ez nem lesz sikeres akkor egy hí­res miskolci sportolóról nevez­hetik el az intézményt, vagy „egyszerűen” csak Miskolc Városi Sportcsarnokra keresztelik - tud­tuk meg Veres Lászlótól. Hozzá­tette: azt, hogy mikor lesz fel­irat az épületen még nem tud­ni, mindez a tárgyalásoktól függ, de a jövő évben biztos ke­rül név az épületre. Azt is megtudtuk, hogy a közintézmények elnevezésére nincs jogszabály, csak a köz­területek névadását szabályoz­za rendelet. ÉSZAK emtipnek.boon.hu A közterületek elnevezéséről szóló rendelet (HTM 9 kB) Ők valószínűleg tudják, hogy milyen épület van mögöttük (Fotó: Végh Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents