Észak-Magyarország, 2005. december (61. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-17 / 295. szám

2005. december 17., szombat ÉSJAK MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / HIRDETÉS /7 Miskolc és környéke kiadás —j HÍRCSOKOR J J J J J J J J J j J J j J J J J J J • Fenyőünnep. Disznóöléssel egybekötött, népi játszóházzal fűszerezett fenyőünnepet tartanak a sajóvámosi I. Rákóczi György Ál­talános Iskolában december 21-én kora reg­geltől. A program ünnepi műsorral és dísz­ebéddel zárul. • Tornaterem-avató. Az Avastető Napközi Otthonos Óvoda Hétszínvirág Óvodája torm- natermét december 19-én délután fél 4-kor avatják, amely után karácsonyi előkészüle­tekre invitálják a szülőket és gyerekeket. Lőrinc L. dedikál Miskolc (ÉM) - Lő- rincz L. László (képün­kön) dedikál hétfőn a Kazinczy Könyvesbolt­ban. A szerző, akinek évente legalább egy könyve jelenik meg „Lőrincz L. Lászlótól” és még egy „Leslie L. Lawrence-től”, papíron legújabb, nemrég napvi­lágot látott, Szádhuk (A hosszú álom - MI. kötet) című könyvét dedikálja, de, persze, mint mindig, most is várja azokat, akik korábbi könyveibe szeretnék meg­kapni autog­ramját, aján­lását. A de­dikálás délután 2, órakor kezdő­dik. A műsorból Ünnep időseknek Miskolc (ÉM) - Teg­nap tartották - az idősek napjával összekötve - a kará­csonyi ünnepséget Sajópálfalán. A pol­gármesteri köszöntőt a Bartók kórus hang­versenye követte, majd Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora mondta el ünnepi gondolatait. Ugyancsak az idősek­nek tartottak kará­csonyi ünnepséget tegnap a miskolci Széchenyi általános iskolában. Akvárium- és terrárium-bemutatóhelyet avattak tegnap a Miskolci Vadasparkban. Benne közel kéttucatnyi hal- és hüllőfaj kép­viselőivel „ismerkedhetnek meg” mostantól az érdeklődők. (Fotó: Végh Csaba) Irtják a bozótot Miskolc (ÉM) - Olvasónk a Jósika Mik­lós utcáról telefonált szerkesztőségünkbe. Felháborítja, hogy már hónapokkal ezelőtt As olvasó hozzákezdtek az önkormányzat dolgozói a bozótirtáshoz, de azt félbehagyták. Hosszú hetekbe telt, mire elszállították a kör­nyékről a le-kivágott aljnö­vényzetet, gallyakat. Most foly­tatják a munkálatot, s újra kezd gyülekez­ni, felhalmozódni a kiirtott növényzet. Va­jon meddig? - érdeklődött telefonálónk, ám mielőtt utána jártunk volna ügyének, ke­rült a kezünkbe dr. Varga Zoltán, a terület önkormányzati képviselőjének közleménye. Ebből idézünk: „A Jósika és Kölcsey utcá­kon a közhasznúmunka-program keretén belül tovább folytatódik a közterületeken lé­vő bozótok irtása, illetve kertészeti rende­zése.” Az ebből eredő kellemetlenségek miatt a terület képviselője az érintettek szí­ves elnézését kéri! Eger, Miskolc és a DIREKT iUlfurális Fővárosa 2010 |j Y ■ Vajon milyen konkrét haszonnal járhat a kelet­magyarországi városok együttműködése? Miskolc (ÉM) - Amint ar­ról több alkalommal beszá­moltunk, a kulturálisfőváros- pályázat eredményhirdetése után miskolci kezdeményezés­re megalakult a DIREKT, a Dunán Inneni Regionális, Kul­turális Társulás, amelyhez a három alapító - Debrecen, Eger és Miskolc - mellett csat­lakozott Nyíregyháza, Szolnok és Salgótarján. A cél: kultu­rális együttműködés, a pályá­zati ötletek-energiák hasznosí­tása. A következő hetekben megszólaltatjuk a DIREKT-vá- rosok vezetőit. Most dr. Nagy Imre, Eger polgármestere vá­laszol kérdéseinkre. Irány a kormányzat! A polgármestertől elsőül azt kérdeztük, szerinte milyen konkrét haszonnal járhat az együttműködés Eger és Mis­kolc számára. Közös projektek Válaszában - többek között - így fogalmazott: „...A tér­ségi együttműködés hozadé- ka lehet közös pályázati pro­jektek kidolgozása, és a meg­valósításhoz szükséges pályá­zati támogatások elnyerése... a továbblépést segítheti a tér­ségben működő vállalkozások megszólítása, és a velük va­ló együttes fellépés nagysza­bású infrastrukturális beru­házásoknál. A DIREKT fon­tos célkitűzése a térségi érde­kek érvényesítése a kor­mányzati szektor irányába, amely szerep különösen felér­tékelődik a Nemzeti Fejlesz­tési Terv végrehajtásának időszakában. Dr. Nagy Imre legalább ilyen fontosnak tartja, hogy „kulturális területen várható a művészeti intézmények és a \Miskolc rp edfö-{ Panorámaút Azt is megkérdeztük, megvalósulnak-e azok a kö­zös tervek, amelyeket Eger és Miskolc polgármestere vázolt fel kettejük közös, június, miskolci sajtótájé­koztatóján. (A tervek kö­zött szerepel a bükki út felújítása, az operafesztivál egyes eseményeinek Eger­be vitele, onnan egyéb kulturális programok Mis­kolcra hozása, egy Kul­túrCity járat indítása, a másik város és környéke idegenforgalmi látnivalói­nak, egyéb értékeinek pro­pagálása.) Dr. Nagy Imre - mint mondta - nem látja akadá­lyát annak, hogy megvaló­suljanak a közös egri-mis­kolci tervek, amelyek fő projektje a panorámaút, közös kivitelezésben. Va­lamint kiterjesztenék a kapcsolatot turisztikai és kulturális területen is. ÉMK m f Összefogás: Nagy Imre és Káli Sándor civil szervezetek közeledése, amely elősegítheti a kínálat bővülését, ugyanakkor prog­ramok összekapcsolásával új idegenforgalmi termékek kialakítása valósulhat meg. Legnagyobb kereslet A turisztikai piacon törté­nő közös megjelenés - mint a polgármester fogalmazott - egyedüli lehetőségeket hor­doz. A térség természeti és épített környezeti adottságai elősegítik a tematikus útvona­lak kirajzolását és azok beve­zetését az európai piacon. A térségben együtt van vala­mennyi vonzerő, amelyre ma a legnagyobb kereslet mutat­kozik a turizmusban...” (Fotó: ÉM-archív) Javaslat a DIREKT működésére (PDF 50 kB) Megalakult a DIREKT (DOC 28 kB) DIREKT válasz a minisztertől (PDF 107 kB) Januári lépés A Miskolcon megtar­tott munkamegbeszélésen a részt vevő városok kép­viselői egy-egy munkate­rületen vállalásokat tet­tek. Eger felvállalta, hogy egyeztetést kezdeményez az érintett városok szín­házainak vezetőivel. Erről a következőket mondta lapunknak dr. Nagy Imre: „Felvetődhet előadások, nyári progra­mok közös létrehozása, vendégjátékok lebonyolí­tása, térségi színházi fesztivál szervezése, és amit még az igazgatók ja­vasolnak. Az egyeztetés 2006. január 9-16-a között lesz Egerben.” Az Észak és a Társulás Miskolc (ÉM) - Az Észak- Magyarországot kiadó Inform Média az Észak mellett továb­bi két lapjával (Kelet-Ma- gyarország és Hajdú-bihari Napló), valamint internetes portáljaival (BOON, HAON, SZÓN) és nagyváradi lapjával, a Bihari Naplóval együtt tá­mogatja a DIREKT megvaló­sulását, és azt, hogy Nyíregy- háza-Debrecen-Miskolc-Nagy- várad működjön együtt a kö­zös célok érdekében. Az IM számára fontos, hogy azt te­gye, ami olvasói, üzletfelei ér­deke: azaz segítse minden esz­közzel a régió fellendülését. A DIREKT-et olyan kezdeménye­zésnek tartja, amely ezt a célt szolgálja, mégpedig olyan, a pillanatnyi politikai érdeke­ken átlépő módon, amely összeegyeztethető a független média szempontjaival. AVE-ünnep. a hűi ladékgazdálkoaó cég, az AVE Miskolc Kft. látta vendégül karácsony apro­póján az újságírókat Ta­polcán. (Fotó: V.Cs.) A megye jövőjét a gazdaság fejlődése határozza meg Beszélgetés Bihall Tamással, a BÖKIK elnökével Borsod megye gazdaságfejlesztésének LEGFONTOSABB TERÜLETE A HELYI VÁLLALKOZÁSOK erősítése. Ezért a kővetkező évek FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁBAN, A TÁMOGATÁSOK ELÉRÉSÉBEN Á GAZDASÁG ELSŐBBSÉGÉT KELL BIZTOSÍTANI. A TERVEZÉSI, DÖNTÉSHOZATALI MUNKÁBAN A GAZDASÁG HELYI SZEREPLŐIT BE KELL VONNI. E gondolatsor a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban megtartott XXVI. Küldött- közgyűlése ajánlásai között szerepel. A küldöttgyűlés olyan időszakban ült össze, amikor az első kerek évet hagyjuk ma­gunk mögött az uniós csatlakozást illetően. így ennek jegyében vizsgálták a pozitív és negatív hatásokat. A csatlako­zás befolyásolta a kamara tevékenységét is, hiszen vállalkozók százait, esetleg ez­reit érintette Borsod megyében is. Éppen ezért arról érdeklődtünk Bihall Tamástól, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökétől, a BÖKIK elnökétől, miként ítélik meg az eltelt egy esztendőt.- A Küldöttközgyűlésünkön részt vett Parragh László, az MKIK elnöke is, aki egy kiváló előadással vezette fel az orszá­gos folyamatokat, ami nyilván a megye gazdaságára is hatással van, ehhez kap­csolódott a mi beszámolónk is. A naphoz kötődik, hogy megkoszorúztuk a Szent- páli-síremléket. Ennek kapcsán átnéztem a korabeli kamarai történelem viharos esz­tendeit. Arra voltam kíváncsi, miként ér­veltek a gazdaság fellendítése érdekében elődeink. Három visszatérő pontot talál­tam, ami tanulságos a mai kamarai mun­kát illetően is. Az egyik, a kamarák min­dig, tehát az I. világháború után, a II. vi­lágháború előtti években folyamatosan hangoztatták a gazdaság adóterhelésének csökkentését. Ugyanis nehéz időkben min­den kormány automatikusan a gazdaság szereplőire hárítja az többletfinanszírozá­si terheket. A kamara feladatának tekin­tette mindig a helyi ipar védelmét, és vé­gül olyan intézmények infrastruktúrájára tett javaslatot, amely a gazdaság működése szempontjából lényeges. Tehát a mai korban sem kellene csodákat felta­lálnunk, már csak azért sem, hiszen az Eu­rópai Unióban az első év, amikor teljes gazdasági évet lényegében EU-tagként ke­zeltünk, ugyanakkor befejeződik egy eu­Bihall Tamás rópai uniós forrásokat felhasználó terve­zési folyamat, a 2004-2006 közötti Nem­zeti Fejlesztési Terv, és lassan befejeződik egy kormányzati ciklus is. Mindezek alap­ján néztük meg, milyen helyzetben van a megye gazdasága. Elemeztük a vállalatok lehetőségeit, figyelembe véve a kitörési pontokat. Gyakorlatilag több száz ember véleményét tartalmazó anyagot tettünk a küldöttgyűlés asztalára.- Hogy értékeli a kamara, milyen pluszt, és milyen mínuszt hozott a csatlakozás a borsodi vállalkozásoknak?- Valljuk, hogy nincs más alternatíva, mint az unióhoz történő csatlakozás. Ugyanakkor az időközben bekövetkezett jelentős világgazdasági recesszió megtor- pantotta az Európai Unió húzóállamait is. Úgy tűnik, kicsit bürokratikus az uniós rendszer. Brüsszel talán a kelleténél na­gyobb súlyt von magához, ezt konkrétan a pályázatokon keresztül érzékelik me­gyénk vállalkozásai. Sok a hivatkozás az uniós szabályozásokra. Rugalmasabb, gyorsabb vállalati ügykezelésre volna szükség. Bár lehetnénk büszkék a megye pályázati teljesítményeire, hiszen az or­szágos rangsorban a harmadikok vagyunk több mint 51 milliárd forint lehívásával, de ha hozzátesszük, hogy ebből a válla­latoknak mindössze 3 milliárdnyi jut, ez a gazdaság fejlődését nem nagyon segíti.- Mennyire vonzó a térség a befek­tetőknek most, hogy már az autópálya végre elérte Miskolcot?- Csatlakozásunk révén Magyarország nyilván vonzóbb befektetési terület len, az autópálya is vonzóbbá teheti a térséget. Ez szükséges, de nem elégséges. Hogy hi­ányérzeteink vannak, vagyis kevés befek­tető jön, annak számos oka van. Az egyik az uniós államok recessziója, de a kor­mányzati diplomácia sem preferálta elég­gé Észak-Magyarországot, és a helyi üz­leti élet is lehetett volna még összefogot- tabb, még aktívabb azért, hogy megnyer­jünk külföldi befektetőket. Persze jelzünk néhány gondot iy Aggasztónak tűnik a ha­tóságok Borsod megyei szigorúsága, hi­szen az összes mutatókban az itteniek ve­zérnek, beleértve a munkavédelmi felü­gyelőségektől kezdve az építési hatóságo­kon át. a fogyasztóvédelmet. Ezek riaszt­ják azokat a vállalkozásokat, akik már az engedélyezés pillanatában ezekkel szem­bekerülnek. Javasoltuk azt is. hogy „egy­ablakossá" kell tenni a befektetők ügyin­tézését. Nem jó, ha járatjuk a hivatalok között a befektetőket. És a meglévő intéz­ményeket is úgy kellene átalakítani, hogy még alkalmasabbá legyenek a vállalko­zási ügyek intézésében. Tudom, hogy kri­tikus ez az anyag, de a kamara mind a 22 osztálya és 4 tagozata és a kamara mun­kabizottságai is megtárgyalták az anyagot, így érthető, hogy a küldöttgyűlés egyetér­tett minősítéseinkkel és feladatainkkal - mondta Bihall Tamás. A BÖKIK elnöke részletesen szólt a fel­adatokról, ezek közül mindenképpen ki kell emelni az innovációs tevékenységet. Mint hangsúlyozta, egy ország, egy térség ver­senyképességének egyik legfontosabb mu­tatója az innovációra fordított eszközök nagysága. Magyarországon a GDP-bő! a kutatás-fejlesztésre fordított hányad 1 szá­zalék körüli. Az unió fejlett államaiban 3.5- 4 százalék. És míg az EU tagállamaiban az innovációs ráfordítások 75-80 százaléka az üzleti szférában jelenik meg, Magyarorszá­gon ez az arány mindössze 30 százalék. Észak-Magyarország a régiók közötti ver­senyben e tekintetben az utolsó helyen áll. És miközben a nagy szakmai múlttal ren­delkező Miskolci Egyetem ma is Európa- szerte elismert, munkahely hiányában a ré­gióból sok fiatal diplomás vándorol el. Ezért is tartja a kamara stratégiai kérdés­nek az innováció erősítését, a kutató, fejlesztő tevékenységet, az alkalmazott és a vállalati kutatásokhoz tartozó beruházá­sok növelését, ami hozzájárulhat a megye gazdaság fejlesztéséhez, beleértve a fiatal diplomások megtartását is. HIRDETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents