Észak-Magyarország, 2005. április (61. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-13 / 85. szám

2005. április 13., szerda KARRIER ÉSZAK Marschallkó Ildikó ildiko.marschallko@eszak.boon.hu A világon a különböző nyelvközösségek úgy hatezer nyelvet beszélnek. Mi magyarok beérnénk azzal is, ha legalább angolul tud­nánk a magyar mellett.... Ahány nyelven beszélünk, annyi embert érünk - mondta nekem egy nyelvészprofesz- szor. Biztos vagyok benne, nem azért kullo­gunk az utolsóként az uniós nyelvtudási sor­ban, mert nem szeretnénk tudni más népek nyelvén, avagy ne ismernénk ezt az igazsá­got. De hát hogyan is akarhatnánk heti 2-3 idegen nyelvi órával magas szintű nyelvtu­dást elérni? A nagy többség rá van utalva a közoktatásra, nem tud különórákat venni, ne­kik abból kell eredményt elérniük, amennyit az iskolától kapnak. Nyilvánvalóan a rend­szer rossz, ezért nem is értem, miért kell uj­jal mutogatni állandóan a társadalmunkra: lám-lám, a nyelvtudásban még van némi ki­vetnivalótok! Ha majd az oktatás megfelelő lesz és min­denkinek egyaránt esélyt ad, akkor joggal mu­togathatunk azokra, akik nem éltek a lehető­séggel. Minden elsajátított nyelv egy ablakot nyit meg a világra. A globalizáció korában fontos, hogy ezek az ablakok megnyíljanak nemcsak az unióra, hanem minden kultúrára... Nem csak rajtunk múlik, tudunk-e Némán ■ Az utolsó helyen állunk az unióban ami az idegennyelv-tudá- sunkat illeti...? MARSCHALKÓ ILDIKÓ ildiko.marschalko@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem adott otthont a XV. Magyar Alkalmazott Nyelvé­szeti (MANYE) kongresszus­nak, amely széles palettán tár­gyalta a magyar és az idegen nyelvekkel kapcsolatos szak­mai kérdéseket.- Hazánk lakosságának saj­nálatos módon még mindig elenyésző száma tud legalább egy idegen nyelvet - mondta W ...................... A versenyképes­séghez jó koncep­ció, tudatos nyelvoktatás szükséges. Magyar Bálint OKTATÁSI MINISZTER .............................................W Magyar Bálint nyitó előadá­sán. Majd hozzátette: mindez az oktatás nem megfelelő fel­építésének köszönhető, hiszen az általános és középiskolai [ÉSZAKI ti ttp://ekntippek.boon.hu Világ-Nyelvi Program részletes leírása (PDF 114 KB). az unió kapujában Középiskolai években már nyelvvizsgát kellene tenni a hall­gatóknak (Fotó: Illusztráció) képzésben megjelenő heti 2-3 óraszám nem elegendő egy sta­bil nyelvtudás megszerzéséhez. Az egyetemen már késő Az idegen nyelvek és fel­sőoktatás címmel tartott elő­adásban a szaktárcavezető ki­fejtette: - az alap- és közép­képzésben nem megszerzett nyelvtudás a felsőoktatásban már nem pótolható, hiszen az egyetemen már szaknyelvi tu­dást kell elsajátítani. Ez a probléma még mindig sokakat érint, egy 2002-es felmérés sze­rint a hallgatók 20 százaléka nem kapta meg a diplomáját, mert nem volt nyelvvizsgája.- Éppen ezen problémák felismerésére - hangsúlyozta a szaktárca vezetője - egy tu­datos oktatási rendszert kell kiépíteni. Világnyelvi program A nyelvoktatás hatékonysá­gának növelésére, intenzív idegennyelv-oktatás megte­remtésére hozta létre az Ok­tatási Minisztérium a Világ­nyelvi programot.- A program keretében egy úgynevezett nulladik évfolya­mon a kilencedik évfolyamos diákok a tanítási idő mini­mum 40 százalékát idegen nyelvi képzéssel töltik. Ez a program különösen azon hát­rányos helyzetű diákokon próbál segíteni, akiknek nem lenne más lehetőségük, közép­szintű nyelvtudást megszerez­ni - mondta Magyar Bálint. Alap az angol Az idegennyelv-oktatással kapcsolatban a szakminiszter kifejtette, az idegen nyelv ma már nem az angolt jelenti, az angol nyelv mára alapnyelvnek tekinthető, ezenfelül szükséges még egy nyelv elsajátítása.- Nemcsak többnyelvű hall­gatókra, hanem többnyelvű ta­nárokra is nagy szükségünk van, amit egy jó képesítési kon­cepcióval lehet létrehozni, de ehhez legalább két évtized szük­séges - mutatott rá. A felsőok­tatási reformot a demográfiai csökkenés okozta kis hallgatói létszámmal magyarázta. Ha nem tudunk nemzetközileg ver­senyképes felsőoktatást létre­hozni, nem jönnek ide majd a külföldi diákok. Ami az egyete­mek kapacitásának csökkené­sét jelenti majd. A versenyké­pességhez jó koncepció és megfelelő szorgalom szükséges, de nemcsak a hallgatói, hanem a képzést végző intézményi, ta­nári oldalon is... Diploma után Miskolc (ÉM) - Egy egészen új könyv segít abban, mit és hol tanul­jon valaki, aki szakirá­nyú továbbképzésben szeretne részt venni. A hiánypótló kiadvány az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda sorozatá­ban olvasható Szakirá­nyú továbbképzések, diploma után címmel. Nagy segítség Miskolc (ÉM) - A könyv lapozgatása még mindig aktuális azok számára, aki szakirányú továbbképzésben szeret­nének részt venni, ugyanis ezeknek a képzé­seknek nincs központilag meghatározott felvételi eljárásrendje. Ezekkel a képzésekkel kapcsolatos tájékoztatás, a képzések összegzé­sében nyújt se­gítséget a Szakirá­nyú Tovább képzések című kiad­vány. Sikeres pályázat Miskolc (ÉM) - Az ötletgazda és főszer­vező a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesülete volt, mely­nek elnöke, és egy­ben a konferencia főszervezője, Gilányi Péter köszöntötte a résztvevőket. A délelőtti plenáris előadásokat Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára nyitotta meg A magyar fel­sőoktatás és az Egy­séges Felsőoktatási Tér címmel. Az előadás fő témája a magyar felsőoktatási reform volt, melynek célja, hogy a magyar felsőoktatás hosszú távon sikeres és eredményes lehessen az európai uniós fel­sőoktatás körében. Arató Gergely el­mondta, hogy az át­állás a többciklusú képzésre kevésbé ne­héz feladat, mert az intézmények készen állnak, a legnagyobb kihívást a költségve­tési forrásokért való verseny jelenti. Részletes tájékoztató Miskolc (ÉM) - A Világ-Nyelv pályázati csomag az Oktatási Minisztérium által 2003- ban útjára indított átfogó idegennyelv-tudás- fejlesztési koncepció egyik legfontosabb ele­me, mely a meghirdetett tevékenységek ré­vén a nyelvoktatás minden szintjét támogat­ja. Célja, hogy elősegítse hazánk felzárkó­zását az idegen nyelveket beszélő európai országok sorába, vagyis minden, az iskola­padot elhagyó fiatal rendelkezzen legalább egy idegen nyelv középszintű és egy másik nyelv alapszintű ismeretével, legyen képes nyelvtudását fenntartarti, továbbfejleszteni és más idegen nyelveken is megtanulni. A következő tanévre beindítandó programmal kapcsolatban tájékozódjanak az interneten. MEGKÉRDEZTÜK A NYELVTANÁROKAT: Önök szerint pénzkérdés-e a nyelvtudás? A továbbfinanszíro- záson van a hangsúly, hiszen a kis csoportos nyelvoktatás költséges. Ennyiben pénzkérdés, de hosszú távon többszörösen megtérülő befektetés. Győri Anna FŐISKOLAI NYELVTANÁR M eggyőződésem, hogy a közoktatás­ban jelen lévő idegen­nyelv-oktatás felépítése a rossz. Ebből adódik, hogy drága a koncep­ció, nem hatékony a rendszer. Martinez Ágnes FŐISKOLAI NYELVTANÁR Ú gy gondolom, pénz van a nyelvoktatás­ra, és egyre nagyobb szükség is van az ide­gen nyelvek oktatására. Nem kell leszűkíteni a tanítandó nyelveket, több óraszám kell Renteria Anna Mária FŐISKOLAI NYELVTANÁR U-polgárnak az anyanyelvén kívül két idegen nyelvet kel­lene tudnia. A nagy kérdés az, ezt a két idegen nyelvet hol ta­nulja és hogyan tudja megtanulni. Kolódi Zsuzsanna FŐISKOLÁI NYELVTANÁR z a véleményem, akarat és nem pénz kérdése a nyelvtanulás. Szükséges egy jó tanár, erős akarat a diák részéről, és nem utolsó­sorban jó nyelvoktatási módszerek. Steinerné Molnár Judit FŐISKOLAI NYELVTANÁR A nyelvtudás ablak a világra... ■ A magyar lakos­ság 19,2 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet. MARSCHALKÓ ILDIKÓ ildiko.marschalko@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A múlt hé­ten megrendezett XV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kong­resszuson tartott előadást a Világ-Nyelv Pályázat tapasz­talatairól a szaktárca helyet­tes államtitkára. Medgyes Pé­ter a pályázati ismertető be­vezetőjeként néhány figyelem­re méltó adattal szolgált. A program célja A szociális egyenlőtlen­ségek tekintetében emelt óra­számban a jómódú gyerekek 17,5 százaléka, míg a hátrá­nyos társaik csak 2,7 százalék­ban tanulhatnak idegen nyel­vet. Ezen adatok alapján ha­tározta meg a minisztérium a Világnyelv program irány­elveit. - Legalább két idegen nyelv elsajátítása a cél az öt­hat éven belül a közoktatás­ból kikerülő gyerekeknél, ki­fejezetten az általános és kö­zépiskolai képzésben - hang­súlyozta Medgyes Péter. Sokrétű megközelítés Aláhúzta a legfontosabb célt: a pozitív diszkrimináció gyakorlása, a hátrányos hely­zetű tanulók segítése.- A programot a kilencedik évfolyamos tanulók nyelvi fel­készítésére fejlesztettük ki, ahol egy nulladik évfolyam ke­retében a heti óraszám 40 szá­zalékát idegenyelv-oktatás töl­ti ki. A programra minden kö­zépiskolai intézmény pályázhat - igy az államtitkár- eddig A legfontosabb a pozitív diszkrimináció gyakorlása, a hátrányos helyzetű tanulók segítése. Medgyes Péter ..............................................M mintegy 203 gimnázium, 171 szakközépiskola és 5 gimnázi­um-szakközépiskola kapcsoló­dott a képzéshez - fejtette ki. Idegennyelv-oktatás a 9., 10. osztályban Angol Német 9. osztályban 10. osztályban 9. osztályban 10. osztályban Grafika észak-Magyaroryiág. forrás QM 2001/2002 Határon túl Miskolc (ÉM) - 2005. április 22-24-én a Miskol­ci Egyetemen a Róbert Bosch Alapítvány és a miskolci Bosch gyár tá­mogatásával, Kompeten­cia Fejlesztés a Team­munkában címmel ren­dezvényt tartanak. Kas­sai és eperjesi illetve mis­kolci hallgatók vesznek majd részt a kétnaposra tervezett programon. Versenyek Miskolc (ÉM) - Az Oktatá­si Minisztérium megbízásából az OM Alapkezelő Igazgatósá­ga pályázatot hirdet „Az Okta­tási Minisztérium által támo­gatott tanulmányi, tehetséggon­dozó versenyek meghirdetése a 2005/2006. tanévre” címmel. Az egész országra kiterjedő tehet­séggondozó versenyek szerve­zése a közoktatásban tanuló 7- 8. és/vagy 9-10. évfolyam tanu­lói részére a Nemzeti alaptan­terv műveltségi területeire vo­natkozóan. További információ a minisztérium honlapján.

Next

/
Thumbnails
Contents