Észak-Magyarország, 2004. november (60. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-12 / 264. szám

2003. november 12., péntek SZOLGÁLTATÁS / HIRDETÉS / 6 A JOGÁSZ VÁLASZOL Jó hírünkhöz jogunk van Miskolc (ÉM) - A jó hírnévhez, emberi méltósághoz való alkotmányos jogunkat a polgári jog mellett a Büntetőtörvénykönyv is védi a becsület büntetőjo­gi oltalmazásával. Aki vala­kiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, el­követi a rágalmazás vétsé­gét. Minősített esetként sú­lyosan büntetendő, ha ezt aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, illetve jelentős ér­deksérelmet okozva követik el. Szóban, írásban, képben Elkövetési magatartás tehát az ilyen tény állítása, híresztelése (mások tényál­lításának továbbadása), ilyen tényre köz­vetlenül utaló kifejezés használata, amely megvalósítható szóban, írásban vagy ké­pes ábrázolással. A becsület csorbítására való alkalmasság kérdése nem a sértett szubjektív véleményétől, hanem az álta­lános társadalmi megítélésétől függ. Valamennyi elkövetési magatartásra vo­natkozik, hogy nem valósít meg rágalma­zást az általános jellegű utalás (pl. tolvaj, gyilkos stb.). Aki azonban mással szem­ben ilyen, rágalmazásnak nem minősülő, becsületcsorbításra alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt kö­vet el (pl. leköpi, arcul üti), becsületsér­tés szabályszegése miatt felelősségre von­ható. Ha mindezt a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésé­vel összefüggésben nagy nyilvánosság előtt teszi, bűncselekmény miatt súlyosab­ban büntetendő. A rágalmazás, illetve a becsületsértés a médián keresztül is elkövethető akár a név említése nélkül is, lényeg a sértett kilé­tének egyértelműsége. A bírálat, kritika és a véleménynyilvánítás nem tényállítás, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem al­kalmas a rágalmazás megállapítására, de adott esetben becsületsértésnek minősül­het. Valamennyi esetben a felelősségre vo­nást a sértettnek kell kezdeményeznie. A szénbányából „szélbánya” lesz Lyukén? A bányászat megszűntével bezárt Lyukóbányát is hasznosítaná a környezetvédelmi klub Miskolc (ÉM - SzB) - Tér­ségünk utolsó mélyművelésű bányája, a lyukói bezárása kapcsán olvasóinkat foglal­koztatja, hogy mit lehet ten­ni a megmaradt bányaingat­lanokkal, berendezésekkel. Takács István nyugalmazott bányaigazgató, a Regionális Re­kultivációs Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Klub nevében levélben egy javaslatot juttatott el hozzánk, amelyben Észak-Ma- gyarország új energiastratégiáját és az ehhez kapcsolódó új üze­mek létrehozásának tervét vázol­ja fel. Vízből és hidrogénből A környezetvédelmi klub leve­le szerint: „Tudomásul kell ven­ni, a gazdaság fejlődése érdeké­ben az energiatermelésben is új utakat kell keresnünk.” • A legfontosabb teendőnek az energiaellátás korszerűsítését látják. Véleményük szerint tér­ségünk alkalmas hely lehet pél­dául a szélenergia hasznosításá­ra, továbbá a környezetet nem károsító vízerőműveket lehetne kialakítani megyénk folyóin is. Barnamezős területen hidrogén­üzemanyagot előállító üzemet le­hetne alapítani, sőt ilyen moto­rokat hasznosító kocsik gyártá­sának meghonosítása sem lehe­tetlen. Láncban a tornyok A klub nagy szerepet szánna a terv megvalósításában a bezárt lyukói bányának. „A szélenergi­át a Lyukóbányát körbevevő 360 méter magas hegyláncon - a Pünkösdhegytől Varbóig és a Bábonyi-bércig - a széljárásnak megfelelően telepített mintegy 100 széltoronnyal lehetne hasz­nosítani.” A javaslat szerint a tornyokat egy-egy bezárt bányá­ról neveznék el, ezzel is emlé­ket állítva az iparágnak és művelőinek. A lyukói iparterület lehetne továbbá a hidrogén alapú üzem­anyag előállításának egyik bázi­sa. A javaslat ezt arra alapozza, hogy a bánya vízbázisa a bezá­rás után napi 3 ezer köbméteres 11 Szén helyett vizet „bányásznánk” energiahordozóként. Takács István ..................................................W mennyiségben rendelkezésre áll. „Áttételesen tehát továbbra is megmaradna az energiahordozó bányászata, csak a szén helyett vizet használunk erre a célra.” A javaslatkészítők más gyára­kat is bevonnának a projektbe: a borsodi és nógrádi volt kohá­szat állíthatná elő például a szél­tornyokat. j'J /i) U ÜjJ>jj 11 tittiK forum.boon.hu r>i __j Mondja el véleményét! Ez már a múlt Lyukóban Takács István elmondása sze­rint a javaslatcsomagot eljuttat­ták az Országgyűléshez és a kor­mányhoz, és ajánlják megfonto­lásra. Eladják vagy megóvják? Mindeközben folytatódik a lyukói bánya bezárása. A terü­let jelenlegi tulajdonosa, a Lyukószén Bányászati Befekteté­si Kft. 2005 első negyedévére vé­gez az elsődleges rekultivációval, amely után minden lehetőség megszűnik az újbóli termelés be­indítására. Szepessy András ügyvezető igazgató az utolsó csil­le szén felszínre hozatalakor azt mondta, hogy a tervek szerint a bezárást követően értékesíteni szeretnék a bánya mintegy 20 hektáros területét a rajta lévő in­gatlanokkal együtt. Gyárfás Ildikó, a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Közgyűlés el­nöke ■ kezdeményezésére idén ősszel alakult meg egy bányá­szattörténeti emlékbizottság. Többek között az Európában is különlegesnek számító lyukóbá- nyai 300 méteres függőaknapárt szeretnék ipartörténeti emlék­nek megtartani. ÉsukHrnag^arorszá^í szélerőmMlózat terv® Grafika: ísmk- Magyamszég, forrás: Regionális Rekultivációs íűegeníergalrm és Kdmyezetvcfjefmí Kiút: Előtérben a biomassza-tüzelés Bővíti kazánparkját a Borsodi Hőerőmű A Borsodi Hőerőmű két FAAPRÍTÉK-TÜZELÉSŰ KAZÁNJA 2003 MÁSODIK FELÉBEN KEZDTE MEG ÜZEMELÉSÉT. AZ ELMÚLT ÉV SORÁN A KÉT KAZÁN TELJESÍTMÉNYÉT FOKOZATOSAN SIKERÜLT NÖVELNI, ÉS A VEZETÉS REMÉNYEI SZERINT MÉG TOVÁBBI TARTALÉKOKAT TUDNAK MOZGÓSÍTANI A KAPACITÁSNÖVELÉS ÉRDEKÉBEN. A kazánok emissziós mé­rései igazolták a várakozáso­kat: mindkét kazánnál vala­mennyi paraméter határérték alattinak bizonyult: a nitro- gén-oxidok emissziója a vá­rakozást meghaladó mérték­ben kedvező, a kén-dioxid pedig a tüzelőanyag alacsony kéntartalma miatt eleve elenyésző. A felújított filte­rek is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Környezetbarát technológiát alkalmaznak Mindezekről dr. Ávéd Ist­ván, az AES Borsodi Energe­tikai Kft. Borsodi Hőerőmű projektigazgatójától kaptunk tájékoztatást, aki elmondta, hogy a biomassza tüzelőanyag fogadására kazánparkjukat 2005-ben tovább kívánják bővíteni egy, a biomassza-tü­zelésben még kevésbé ismert technológia alkalmazásával. Hatástanulmány készült a folytatáshoz- Az új kazánnak — esetleg kazánoknak - faaprítékon kí­vül fűrészport, napraforgó­maghéjat és szalmát, illetve energiafüvet kell majd tüzel­niük. További átalakítást vég­zünk a BorsodChem Rt. gőzellátásának kiegészítésére, ennek a tüzelőanyaga ala­csony kén- és hamutartalmú, környezetbarát barnaszén, amelynek használatával a cél­ra átalakított kazánok képesek a környezetvédelmi normák betartására. A kazánpark bővítésére vonatkozóan kör­nyezeti hatástanulmányt ké­szíttettünk, amelynek alapján a környezetvédelmi hatóság hivatott a'bővítésekre enge­délyt adni. A növekvő feladat­kör ellátása a jogszabályi előírásoknak megfelelően csak emissziós monitoringrendszer kiépítésével hajtható végre. Először a 2-es kéményt látjuk el folyamatos figyelőrend­szerrel, majd - az újra belé­pő kazánok számának növe­kedésével - az l-est és a 3-as kéményt is felszereljük az emisszió figyelését végző műszerekkel. Bizonyított már: jó úton ha­ladunk- Ami feltételezhetően költ­séges, a kivitelezése pedig valószínű időigényes is.- A monitöringrendszer fel­szerelése valóban megle­hetősen költséges és idő­igényes, de az első berendezé­sek beépítése reményeink sze­rint 2005 első negyedévében ennek ellenére így is megtör­ténik. Kilenc ajánlatot kaptunk a feladat elvégzésére, a pon­tosítások után még ebben a hónapban szeretnénk a kivi­telezésre szerződést kötni. Az ajánlatok értékelésébe, a kivi­telező kiválasztásába szeret­nénk bevonni a környezetvé­delmi hatóságot is. Túl vannak a kezdeti nehézségeken Az energiafű-termeltetési szerződésünk alapján 2008- ban várható az energiafű- beszállítás teljes felfutása, azonban addig is szándékunk­ban van a rendelkezésre álló szalmának mint tüzelőanyag­nak a hasznosítása. A kezdeti nehézségek után úgy tűnik, jó úton haladunk a tüzelőanyag­előkészítés megoldásában. Erre utalnak azok a törek­vések, melyek megnyugtató módon rendezik az elektromos energia előállításához használt tüzelőanyagok beszállítását, felhasználását. Ennek érdekében szer­ződést kötöttünk a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékével, akik a megfelelő technológia kiala­kításában segítenek - fejezte be a tájékoztatást dr. Ávéd Ist­ván projektigazgató. A TÜKI Rt. megrendezte a XXXIX. Ipari Szemináriumot A TÜKI Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Rt. mint az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) egyik bázisintézménye 1 963-tól rendszeresen szervezi az országosan, Ipari Szemináriumként ismertté vált rendezvénysorozatát. Az operatív feladatokat a Részvénytársaság az ETE Miskolci Szervezetével együttműködve végzi. A RENDEZVÉNYEK TÖBBNYIRE ORSZÁGOS JELLEGŰEK, DE 6 ALKALOMMAL NEMZETKÖZI SZEMINÁRIUM KERÜLT MEGRENDEZÉSRE. A rendezvények vezérgondolatai mindig a tüzeléstechnika, tágabb ér­telemben az ipari energiagazdálko­dás, országosan aktuális feladatai­hoz kapcsolódnak. Korábban a föld­gázprogram, energiamegtakarítás, környezetvédelem, energiahordozó­váltás vagy más aktuális témakör­höz csoportosítva került a program kialakításra. Az előadások tételes ki­választásánál prioritást élveztek a TÜKI Rt. új K+F eredményei, de a szakterület más kiemelkedő kutatás- fejlesztési tevékenységét folytató in­tézményei, vagy a felhasználók úgy­szintén megjelentek beszámolóik­kal. Ily módon vált a szeminárium rendezvénysorozata a tüzeléstechni­ka és hőenergetika szakterület meg­határozó országos találkozójává. A 2004. október 27-28-án Du­naújvárosban a KLUB HOTEL-ben megrendezett XXXIX. Ipari Szemi­nárium a szakterület új kutatási-fej­lesztési eredményeinek ismertetését tűzte ki célul. A program első részében azok a gondolatok és beszámolók jelentek meg, amelyek ismertetik az energia­felhasználás makrokörnyezetét, pontosítják a K+F eredmények al­kalmazásának kereteit. A TÜKI Rt. vezérigazgatónőjének és az ETE el­nökének a rendezvényt méltató bevezető előadásai után a résztvevők széles körét érintő ak­tuális témák kerültek ismertetésre. Nagy érdeklődést váltottak ki a CO2 kereskedelemmel, ill. a Villamos Energia Törvény (VET) és a Gáz­energia Törvény (GET) módosítás­tervezetekkel kapcsolatos prezentá­ciók. A DUNAFERR Rt. beruhá­zásait bemutató előadás a szűkén ér­telmezett kohászati iparágnál lénye­gesen nagyobb szakterület vállalko­zási, ill. K+F szférájának nyújtott értékes információt. A program második része új ku­tatási eredmények berendezések, technológiák ismertetésére épült. A gáz- és olajipar, ill. az erőművek energetikai - elsősorban tüzeléstechnikai - fejlesztési irány­vonalai több előadásban is szerepel­tek. A kemencék és más hőtechnoló­giai berendezések tüzeléstechnikai kérdései, a termogenerátorok és utóégetők, olajipari csőkemencék fejlesztési eredményeinek ismerteté­sében jelentek meg. A környezet- védelem mint a tüzelési technikák­tól elválaszthatatlan követelmény- rendszer szinte valamennyi előadás­ban megjelent. Bemutatásra kerül­tek mind az NOx csökkentés ipari mérési adatokon alapuló eredmé­nyei, mind a komplex károsanyag­kibocsátás minimalizálását ered­ményező kutatási programok. Ismer­tetésre kerültek az EU-normáknak megfelelően a közeljövőben beveze­tésre kerülő folyamatos füstgáz­emisszió-méréssel kapcsolatos kö­vetelmények, az új normáknak való megfelelés hardver háttere. Külön előadások foglalkoztak a tüzelés­technikai automatizálás biztonság- technikai kérdéseivel, az ezzel kap­csolatosan kiépített rendszerekkel. A konferencia szakmai program­ja során a résztvevők átfogó infor­mációt kaptak a TÜKI Rt. kutatás- fejlesztési eredményeiről. A TÜKI Rt. K+F eredményeinek gyakorlati megvalósulását a DUNA­FERR Rt.-nél, az EMA-POWER Kft.-nél, a DFK Kft.-nél és a DWA Kft.-nél tett szakmai látogatás il­lusztrálta. Kazánégők új fejlesztésű olajellátó rendszere, kcmencetüze- lési kísérleti program, új hőkezelő kemencék, ill. a harangkemence-te- lep kerültek bemutatásra. A szeminárium összesen mint­egy 70 fő részvételével került meg­rendezésre. A vállalati szférának az egyes cégek K+F tevékenysége szempontjából meghatározó képvi­selői mellett egyetemek, K+F intéz­mények, tervezőirodák képviseltet­ték magukat. Elve a rendezvény ad­ta lehetőségekkel több témában is született megállapodás K+F jellegű együttműködés létrehozására, kibő­vítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents