Észak-Magyarország, 2004. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-03 / 154. szám

2004. július 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR----- V : - - üw.............■- WV. v'v w'w 0 Fürdőesték. Folytatódik a Tapolca-für- dői esték programsorozata. A sétány pro- menádon szombatonként 18 órától tánc­csoportok mutatkoznak be, vasárnapon­ként gyerekprogramok, bábszínházi előadások, játszőházak. Charlie koncert­jét a strandon július 9-én hallgathatják. 0 Babos Gyula és zenekara. Az ismert dzsesszgitáros által 1997-ben alapított Babos Projekt Romani lép fel Miskolcon július 9-én. A „Péntek esték a Rákőczi- udvarban..." sorozat keretében (a Galé­ria udvarában) este 8 órakor kezdődő I koncertre az Ifjúság t. Szabadidő ■ bán válthatók je*?,el. Borsod megyei az év múzeuma Miskolc (ÉM) - Nyolcadik alkalommal hirdették ki „Az év múzeuma” pályázat eredményét. Az európai uniós csatlakozás évében tíz díjból három Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe került. Az „év múzeuma 2003” kitüntető címet és a második kategóriában adományozott egymillió forintos fődíjat a Magyar Nem­zeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeu­ma kapta. A kitüntető címmel és a har­madik kategória félmillió forintos fődíjá­val a gömörszőlősi Néprajzi Gyűjtemények és Kisgalériájának tevékenységét ismerte el a bíráló bizottság. Az elismerő okleve­let a Szerencsi Cukorgyár Rt. Üzemtörté­neti Kiállítása és Nemzetközi Cukormin­ta Gyűjteményének ítélték oda. Öt éve hunyt el Szeleczky Zita, a néhai magyar „vadócnaiva” Nekézseny (ÉM) - öt esztendeje hunyt el a magyar filmművészet háború előtti aranykorának legendás nőalakja. Emlékét, mint isme­retes, Nekézsenyben - ahonnan családja származott - felállí­tott síremlék őrzi. Annak idején lapunk is nagy ter­jedelemben számolt be a művésznő Ame­rikából való 1998- as hazaköltözéséről Szeleczky Zita (Érdre), illetve egy évvel később bekö­vetkezett haláláról, ami után a családi sír­boltba temették. Mint az Észak-Magyaror- szág figyelmét erre Jávor Zoltán, nyugal­mazott főiskolai tanár - egyszersmind Szeleczky Zita rokona, keresztfia - felhív­ta, a halál éppen öt esztendeje (július 12- én), 85 évesen érte. Nekézsenyben nyugszik A nézők emlékeiben a magyar film- és színházművészet kiemelkedő alakjaként marad meg - a „vadócnaiva” volt az álta­la megjelenített egyedi szerepkör a fekete­fehér mozi korszakában aki '45 után Nyugatra távozott, majd Argentínába. Ma­gyarországra 1990-tól látogatott haza. Emig­rációban végzett munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Közép- keresztjét kapta. Érden hunyt el, de a nekézsenyi családi sírboltba temették, édes­anyja, nővére és bátyja mellé. ^TPl’tovy;w. biuui hu b.ttp.://Mlnl»B. boon.hti írásaink a színház világáról! Parsons: A hatvanperces apa Miskolc (ÉM) - A Harmat Kiadó jóvol­tából olvasható magyarul Rob Parsons A hatvanperces apa című könyve. A szerző attól a nemes szanóékttE vezettetve foglal­ta össze gondolái? fi és gyakorlati tanácsait, hogy az apák valóban képesek legyenek él­ni az apaság kínálta szép lehetőségekkel, vegyék észre, mit mulasztanak, ha elfog­laltságaikra hivatkozva nem a gyermekük­kel törődnek. Tömör és szellemes írás ez az elfoglalt emberek részére arról, hogyan lehetnek részesei gyermekük életének. A kiadó szerint olyan mű A hatvanperces apa, amely ugyan az apáknak szól, de min­den anya is el akar olvasni. ÉSZAK * HSrmat K'adÓ 82 in,erneten: www,harmatiul OLVASNIVALÓ 1 - - - - - - - - > - a - - - - - - - - ■­Náluk mindig az optimizmus az első... Lát teret a dzsesszműfaj - különösen a dixie - előtt Bállá Miklós Balogh Attila e-mail: wmitty@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Sokak sze­rint csekély a dzsesszélet a borsodi megyeszékhelyen. A Miskolci Dixieland Bánd ve­zetője is úgy látja: erős túl­zás volna Miskolcot a „dzsessz fővárosának tekinte­ni”. Bállá Miklóssal jelenről és jövőről beszélgettünk. ÉM: Vannak állandó, illetve időszakos rendezvényei, kon­certjei, eseményei a műfajnak, elég csak az idén már husza­dik alkalommal megrendezen­dő Dixieland Fesztiválra gon­dolni. Mégis a helyi dzsesszra­jongókban alighanem erősebb a hiányérzet, mint az elége­dettség. Nem így látja? Balta Miklós: Valóban ez a hely­zet. És az egész alapja szerintem a pénztelenség. A környék, a ré­gió szegénysége. Azt hiszem, a hajlandóság megvan a kezdemé­nyezésekre, igazolja ezt a legutób­bi Klazz (a klasszikus és a dzsessz- zenét a miskolci szimfonikusok közreműködésével házasító - a szerk.) Fesztivál is. Én magam is próbáltam az elmúlt években ren­dezvények szervezésébe fővárosi szponzorokat, nagy cégeket be­vonni. A Filharmónia szervezte koncertjeinket is említhetem: yy \y yyj _ ti a, g ijij, h ti http;//eszak.boon.hu írásaink a kultúra világáról mindig telt házzal mennek. Mis­kolcon azért az is nehezíti a hely­zetet, hogy gyakran futnak fontos, értékes művészeti programok egy időben... A valóban viszonylag szűk közönséget is megosztják. ÉM: A dzsesszre a közvéleke­dés szerint minden más zenei műfajnál inkább jellemző, hogy az alapja, az otthona a vendéglátó-ipari egységekben, kávéházakban, zenés kocs­mákban keresendő, semmint a koncerttermekben. Miskolc e téren sem áll jól. Bállá Miklós: Ez is igaz. Né­hány éve volt rá kísérlet, a Győ­ri kapuban, azt hiszem, Dzsessz- padlás néven, hogy egy étterem kizárólag dzsesszzenével várja vendégeit... ÉM: ...Talán jelképesnek mondható: én magam is a környéken lakom, de nem is hallottam erről. Bállá Miklós: ...Úgy tudom, nem is működött sokáig az el­képzelés, azóta elmentek a „ven­déglátózene” felé. Ami az isme­rethiányt illeti: bizonyára mar­ketingprobléma is. Nincs olyan személyiség a városban, aki ügyes szervezőként kezébe ven­né a dzsessz ügyét, összeszedné rá a pénzt. ÉM: Egyetért-e azzal, hogy a műfajon belül leginkább a dixielandmuzsikának van - jellegénél fogva - esélye, hogy teret nyerjen magának? BaMa Miklós: Szerintem más ágaknak is van az esélye. Nem vagyunk ugyan sokan a város­ban, akik dzsesszt játszunk. És nem is ez a legjobban megfize­tett művészeti terület... De való­ban szerencsések vagyunk: a di­xieland népszerű, hallgatni köny- nyebb, szokták mondani - játsza­ni... azt már nem mondanám. A sok hangszer tágabb teret ad, szí­nesebb, könnyebben befogadha­tó hangzást produkál. És egy vi­dám műfajról van szó. Szóval ná­lunk az optimizmus az első. NÉVJEGY Bállá Miklós zenész, zenekarvezető A Miskolci Dixieland Bánd élén álló zenész klarinétos, és énekel Is a formációban Született: Miskolcon 1971-ben. Iskola: Zeneművészeti Főiskola. Pályája: zenészi tevékenysége jóformán a kezdetektől a Miskolci Dixieland Bandhez kötődik, amelynek alapítója és az indulástól fogva (1990) vezetője. A héttagú együttes az ország egyik jelentős dixieland-zenekara. Repertoárjukban egyaránt szerepel dzsessz, standard, de számos dal illuszt­rálja egyéniségüket. Bállá Miklós hangszerével Híres operanyitányok. Mozart, Beethoven, Verdi, Csaj­kovszkij, Brahms, Schubert, Nikolai és Wagner művei hang­zottak el a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyén a hé­ten a Miskolci Nemzeti Színház szabadtéri színpadán. A kon­certen Kovács László karnagy vezényelt. (Fotó: Kőhalmi Péter) s ______________________________________J \ NAPLÓ Zagyva rékas (az ország más miatt figyelt fél rá) Serfőző Simon E-mail: eszak@eszak.boon.hu IN agy Richárdnak, az Irak­ban hősi halált halt magyar ka­tonának temetése kapcsán na­gyon sok ember megjegyezte Zagyvarékas nevét. Jóval többen bizonyosan, mint arról például, hogy Erdélyi József, a népi mozgalom egyik jeles költője az ötvenes években verset írt a faluról. „Elég régen: ezerkilencszázharmincnégyben" utazott át rajta. Erre visszaemlé­kezve leírja szolnoki eszpresszó­béli találkozását egy felszolgáló­lánnyal, aki történetesen zagy- varékasi volt, kun fajta s eléggé rátarti. Semmiképpen nem akar­ta elárulni a költőnek, akinek megakadt a szeme a csinos ha- jadonon, hogy ő hová valósi: ne molesztálja őt egy olyan valaki, akiről az se tudni kicsoda. győri születésű költőbarátom hívta fel a figyelmem, amikor szóba került, hová valósi va­gyok, honnan keveredtem Mis­kolcra. ő tudott Zagyvarékasról. S rajta kívül még, akik nem odavalósiak, nem is környékbé­liek, a közelmúltig hányán tud­tak? Nem sokan, azt hiszem. De nem csak Erdélyi József­nek, Móricz Zsigmondnak, az idén százhuszonöt éve született nagy magyar írónak sem sikerült a köztudatba bevinni úgy a köz­ség nevét, hogy az országban széltében-hosszában emleges­sék, a köznyelv szóba hozza. Kuliért hozta volna? Azért, mert az író Litkei Edit­től született gyermekét, aki rö­vid időre állami gondozásba k?rülf s 7 Tagvya-parti házuk­Várszínház Gyulán - három premier Erkel, Krúdy, Fráter műve a műsoron Miskolc (ÉM) - Idén 41. alkalommal rendez nyári előadásokat a Gyulai Vár­színház. Megyénkből is várják az érdeklődőket a nyáresti színház szervezői. A július 2-től augusztus 15- ig tartó összmüvészeti feszti­válon 4 új bemutatót, 18 ven­dégjátékot, 3 fesztivált, egy népművészeti vásárt, 2 kiállí­tást, 1 tudományos ülést lát­hatnak az érdeklődők. Színpad, máshol Ezen a nyáron a felújítás miatt a vár mögött állítják fel a várszínpadot, míg a zenés produkciókat a csónakázóta­von lévő tószínpadon játsszák. Az első bemutatón július 8-án Örkény István Tóték című da­rabját játsszák, a második be­mutatón július 20-án Erkel Fe­renc: Dózsa György című mű­vét láthatja a közönség. Színház+tudomány A bemutatóhoz kapcsolódva 21-én tudományos ülést szer­veznek Erkel Ferenc operái címmel a városi könyvtárban. A harmadik bemutatóra jú­lius 27-én kerül sor a Ladics- ház udvarán - Fráter Zoltán új darabja Krúdyról szól - kaptuk a tájékoztatást a szín­ház szervezőitől. A program DOC 52 kB bán nevelték Kiss Boldizsárék? Ez nem volt elég ok. Nyilván az sem, hogy a fiúcska miatt, akit később a nevére íratott, Móricz Zsigmond gyakori látogató volt a faluban. S később már nem csak a fiával találkozni fordult meg a községben, hanem mert szívébe fogadta az itteni dolgos, tiszta jellemű embereket. Meg­szerette őket. írt róluk, sorsukról beszélt a rádióban. Ami miatt sokan meg is ne­hezteltek rá. Kibeszélte a sze­génységüket. Vegye tudomásul - álltak az író elé -, ők nem szegények! Ne szégyenítse meg őket ország-világ előtt. Nem vállalták nyomorúságu­kat, úgy tettek, mintha nem ab­ban éltek volna, hiszen meg­szokták. Bele is törődtek. Nem akarták kinyitni a szemüket, hogy egy jobb, emberibb világ­ba lássanak. Ezzel a mentalitással én is ta­lálkoztam. Megtapasztaltam. En­gem is megállítottak az úton: hagyjam őket békén! Ne foglal­kozzam velük! Pócs Éva, neves néorajzkutató .............................................-........................-.................................................................... ugyancsak írt a faluról, az itte­niek hiedelemvilágáról. Az idei Ünnepi Könyvhét egyik jeles vendége volt Miskolcnak Hubay Miklós esszéista, drámaíró. Be­szélgetésünk során szóba került hovatartozásom, s a falunév hal­latán egyből előkapta emlékeze­téből Pócs Éva könyvét, s dicsér­te adatgazdagságát, az össze­gyűjtött anyag eredetiségét. Em­lékezett arra a hátborzongató tör­ténetre, amelyben az egyik bo­szorkány - több is volt belőlük - esernyővé változott, s mikor jött a nagy szél, az vitte, forgatta a levegőben, végül egy magas fa tetejében felakadt. A boszor­kányasszonyt senki se látta addig a faluban, amíg az esernyő vala­hogy le nem esett a fáról. A falu szája szerint esernyő képében ő volt fenn a fa tetejében. Alégsem ettől a könyvtől, nem Erdélyi József versétől, Mó­ricz Zsigmondtól, az ottani em­berek szorgalmától híresült el a falu. Az ország más miatt figyelt föl rá. Ilyen elhíresülésre azonban aligha vágyakozott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents