Észak-Magyarország, 2004. május (60. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-07 / 106. szám

2004. május 7., péntek ÉSZAK-NIAGYARORSZÁG # SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK / 4 A JOGÁSZ VÁLASZOL A helyiségbérletről szólva Miskolc (ÉM) - Olvasónk sajnos tipi­kus esetről számolt be levelében. Elérte ugyanis a helyiségbérlők „végzete”: érte­sítést kapott, hogy az ál­tala bérelt garázs bérle­ti díja az egekbe (konk­rétan a háromszorosá­ra) emelkedik. Amint jogi szakértőnk elmond­ta, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bér­letére vonatkozó legfon- Demeter Lajos tosabb szabályokat az 1993. évi LXXVIII. törvény tartalmazza, az e jogszabályban nem részletezett kér­désekben a Ptk. előírásai irányadók. A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújí­tásával, továbbá a szerződés megszűnése­kor a helyiség visszaadásával kapcsola­tos jogokra és kötelezettségekre a felek megállapodása az irányadó. Szabad megállapodás tárgya Magántulajdonú bérlemény esetében a bérleti díj is a felek szabad megállapodá­sának a tárgya. A bérleti díjat a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják, erre vonatkozó megegyezés hiányában a bérleti díj megállapítását a bíróságtól kér­hetik a, döntéshozatalig a korábban érvé­nyes bérleti díjat kell megfizetni. A bér­lemény karbantartásáról a bérlő köteles ma gondoskodni. A bérleményben végzett ún. értéknövelő beruházások elszámolá­sával kapcsolatban is elsősorban a felek megállapodása irányadó. A határozatlan idejű bérleti szerződést bármelyik fél jo­gosult felmondani, a felmondási idő mér­tékére elsősorban a felek megállapodása, ennek hiányában a fenti jogszabályban foglaltak irányadók. A bérbeadó a felmon­dást megelőzően bér nem fizetés, illetve a bérlő egyéb szerződésszegése esetén a következményekre történő figyelmeztetés­sel köteles írásban felhívni a bérlőt, ki­véve, ha olyan súlyos szerződésszegést követ el a bérlő, amely miatt nem vár­ható el tőle a szerződés fenntartása. Ha a felmondással kapcsolatban a felek kö­zött vita van, akkor a felmondás érvé­nyességének megállapítása iránt a bíró­sághoz kell fordulniuk. Természetromboló krosszmotorozók Nem tarra vágnak a Bükkben, hanem felújítják az erdőt - mondja az erdész szakember A térkép sok konfliktust megelőzhet (Fotó: illusztráció) Miskolc (ÉM) - Erdőkáro- sító-e a biciklizés? Egyik ol­vasónk - a saját bőrén ta­pasztaltak nyomán - fogal­mazta levelét, amelyben an­nak is hangot adott, hogy az erdőirtás sokkalta nagyobb károkat okoz a gyalogos, vagy kerekes turistáknál. A levelet eljuttattuk az illeté­kesekhez, de lapunk április 22-i Utánajártunk rovatában külön­böző források segítségével meg­próbáltunk választ is adni a kér­désekre. Már akkor kiderült, hogy a témát nem lehet egy cik­kel letudni. Bringa kontra balta A biciklisták, kontra erdőmű­velők, erdőgazdák kérdésben megkerestük a Bükk-hegység Miskolc felé eső részének gazdá­ját, az Északerdő Rt.-t és a ter­mészetvédelem alá eső részekért felelős Bükki Nemzeti Parkot. A BNP válasza meg is érke­zett, ám még mielőtt egyáltalán foglalkozhattunk volna vele, e- mailen - Woodyka aláírással - érkezett egy újabb olvasói levél, amely saját tapasztalatai nyo­mán megerősíti, hogy nem a ke­rékpáros és gyalogos túrázó okozza a nagy kárt, hanem mi­kor feltúrják az erdőt, védett ter­mészeti helyeket, ivóvízforrás fö­lötti vízgyűjtőket tarra vágnak. Se fa, se bokor Az olvasói levél konkrét hely­színleírásokat is tartalmaz. „Mindenki saját szemével győ­ződhet meg, hogy fokozottan vé­dett völgyben, a Kápa forrás kör­nyékén, (Aranylépcső felé, Ga- radnáról sárga kereszt) az idén tavasszal volt favágás, ha az ahogy azt a védett völgyet, ahol elvileg még ösvényen is félve le­het csak közlekedni, gyalog is, letérni meg halállal sújtható nemzetiparkilag, ott hogy feltúr­ták teherautókkal, erdészeti jár­művekkel. Még most is olyan, maradt úgy ahogy esett, kész. Szabály az szabály Ugyanilyen színhely: a Len­csés-forrás és a Felső-forrási vízmű között hegytető. Ismert, hogy a Felső-forrás városi ivóvíz- ellátáshoz is foglalt víznyerőhe­ly. Ezek közvetlen köziében van egy hatalmas tarvágás. Se fa, se bokor nem maradt. Egy sem...” Nos, a nemzeti park területén történő kerékpározás szabályait - internetes forrásokból - felso­roltuk április 22-i cikkünkben. A Bükki Nemzeti Parktól kapott válaszlevélhez mellékletként megkaptuk a Bükki Nemzeti Park kerékpáros térképét, me­lyen a kerékpározással, túrázás­sal, látogathatósággal kapcsola­tos rövid információk is szere­pelnek. Mint kiderült, a térké­pen jelölt ajánlott útvonalakat a BNP természetvédelmi szem­pontok és az érintett erdőgaz­daságok (Északerdő Rt. és az MNYEFAG Rt.) ajánlásai alapján alakították ki. A hasznos segéd­eszközt érdemes megvásárolni az erdőjáróknak. A levél kiegészítést is tartal­maz a térképhez. A Bükki Nem­zeti Parkban található utak dön­tő többsége nem közút, hanem az állami erdőket kezelő er­dőgazdasági részvénytársaságok saját tulajdonában lévő út. Mi­vel ezeken az egy nyomsávos utakon rendszeresen közleked­nek nehéz tehergépjárművek, a kerékpározás meglehetősen bal­esetveszélyes. Balesetveszély Az utak tulajdonosai a balese­tek kockázatát érthető okokból nem vállalják, ezért korlátozzák a kerékpáros közlekedést. A nemzeti park válasza részletesen foglalkozik a mindkét olvasói le­vélben jelzett tarvágással. Megtudhatjuk, hogy az erdő­gazdálkodási gyakorlatban tarvá­gásnak nevezett vágásmóddal, te­hát amikor a lábon álló faállo­mány minden egyedét egy idő­ben levágják, majd a levágott te­rületet facsemetékkel mestersé­gesen beültetik. Tar helyett vég A hivatkozott példa a fokoza­tos felújítóvágás végvágását ne­vezi - hibásan - tarvágásnak. Fokozatos felúj ítóvágás esetén a faegyedek 30-40 százalékát vág­ják ki az erdőből, hogy elegendő fény jusson a talajra, és az erdő fáinak elhullatott magvaiból cse­meték fejlődjenek. Végvágás után a fiatal fács- kákból álló új erdő borítja a te­rületet. Igaz, ekkor a csemeték még kicsik, tehát a látvány nem kelti erdő képzetét a szemlélő­dőben, de néhány év alatt megerősödnek, és kialakul a megfelelő záródás. Az ügynek nincs vége, mert a Woodyka névvel jelzett olvasói levél végén újabb szereplők lép­nek be a történetbeAz erdőben a cross-motorosokat a kutya se fi­gyeli. Mondják: nem lehet elkap­ni őket. De! Az nem fél perc, mi­kor egy turistautat kilométere­ken át végigpakolnak kelekkel... Tarvágással a BNP területén csak igen kivételes esetekben találkozhat a látogató... Duska József igazgató ....................................99 A téma tehát újra csak gaz­dagodott. A folytatásban - a Bükki Nemzeti Park segítségével - szeretnénk részletesen foglal­kozni az erdőművelés szabálya­ival és azok betartatásával, va­lamint további tanácsokat adni olvasóinknak az erdőben való közlekedésről, viselkedésről. SZOLASTER OLVASÓINK LEVELEIBŐL s j j i j j j i j jjj j j j .j _í j- >■ j'-j-j A 2004. április l-jei ÉM 4. oldalán jelent meg: rarnnm. HUH Sta»"«^w5: í Ami kor a „rmtr? hacihi- ták a vttrft* vér tcutccík eket. f •ok H vírusok megiámadsák de «M*y mtjdtepstfet*?) volt < •WYMrtftnkeí ** úwfcSd résrtik, ugyani* a teh*rv«r ticfc twniitíok. sejtjeink el- sejtek körű Ivet lék dktu és tetnámialAsba lendülnek. nem • n^edl-'k nekik <raSi.nl Krről lőtténél íül utat. Ptót>áJko*a*uk ailerté­awftnktwn. figy*iw egy re eipunttiioUAk a ttwMiiv napon «*y twcilna és ftgy vl- vök.4 rus elindullak óílfedtstőótra. A mese umuhágn: ess- Még aem Ismenák tat élő tönkben mfénraéséti uervettttoket. mert fiatalok váyxM&H a támadás, sok- voltuk. wor a swrv«m ros.-w.sif re*­Mentők, mmtegéliek t* gát H befegjjé válik « valahogy bejutottak ma egyed znk sem tudják. Hogy • eyy A Magyar írjuMgi Vörös rutberl srervembe, ismeret- 'ker«s*t Omágo* Égésséy- leo vrtfi nekik a környék és neveié*! Verseny résztvevői- tok érdekes dolgot láttok. » Kossuth (i un né mim raou atníi nem értettek.. A lóinak tininkül* nyekk**'- •- ~‘>Vu* nya- " ' -'Atttó m. fcír* Mi is kérdezzük Az április l-jei Szőlástér rovatban megjelent Bronger Lászlóné (Tállya): „Én kér­dezek” című olvasói levelé­vel nagyon, de nagyon so­kan egyetértenek. Fel­vetődik a kérdés, az illeté­kesek miért nem reagálnak ezekre a véleményekre? Szerintem az illetékesek­nek el kellene gondolkodni azon, hogy mit és hogyan lehetne megoldani, ugyanis ami itt, ebben az országban van, az már tűrhetetlen! Csupán a gazdagoknak, a bűnözőknek jó! Rigó Mihály, Mezőkövesd Jó és rossz példa Kazincbarcikán jó példa­ként szolgált a MÁV vasút­állomás épülete és környé­ke, mely a közelmúltban lett felújítva, s állandóan rendben van tartva, tiszta, virágos. A kazincbarcikai városi központi parkot is érdemes megemlíteni, csak sajnos negatív előjellel, ahol eddig olyan nyárfák voltak, amelyek az egészségre ártal­masak. Ezeket szerencsére kivágták, s helyükre újakat ültettek. Ezen a barcikai parkon keresztül folyik a Tardona patak kis ere, mely kellemes hatással van a környezetre, de sajnos ezt is teledobálják szeméttel. Időnként persze ki van tisz­títva, de ez lehetne állandó­an tiszta. Jelzik, de... Másik példaként említ­hetném a városunkhoz kö­zel lévő Miskolcot, ahol természetjáró egyesületek működnek, s hétvégenként a Bükk-hegységet járva fel­tárják a különböző illegális szemétlerakókat, valamint a természetben szándékos rongálásokat jelzik az ille­tékesek felé. Olyan problé­mákat is felszínre hoznak, melyek sok embert bosz- szantanak. Pl. a miskolci Szentpéteri kapui kórház buszmegállójában a kőpadok már több mint egy éve fel vannak borítva, a támlájuk és ülőkerészük hiányzik, s ezt az illetékes városgondnokság, mely a Győri kapuban található, nem veszi észre. Makán Ferencné, Kazincbarcika Kihagyott helyzet Valamikor 1970-ben a Dé­li Hírlap levelezési rovatá­nak írtam egy levelet: „Új Miskolc - régi utcák?” cím­mel, melynek az volt a lé­nyege, hogy az akkori bon­tás-építés közben változatla­nul hagyják az utcaszerke­zetet. Holott ez lenne a so­ha vissza nem térő alkalom a korszerűsítésre! A Búza-téri Volán-pálya­udvar áttelepítésére még most lenne alkalom az amúgy is bontásra ítélt Szondi-telep helyére. Egy Mi lesz a sorsa? Kétévente - mivel ko­rábban a betegség meg­előzése érdekében javasol­ták - a László Jenő utcai laborba székletvizsgálatra, nőgyógyászatra mentem, mint tüdőszűrőre is. Lelakatolva Húsvét előtt megdöb­benve észleltem, hogy ezt a két eü-intézményt is be­zárva, lelakatolva talál­tam. Vajon miért, mi ok­ból kellett ezeket bezárni, hagyni az enyészetnek? Ki, kik ezért (is) a fele­lősek? Jó lenne tudni, ki fogja megvenni! Mi lesz a sorsa ezeknek az épületek­nek? Hogy az ország egészségi ellátása, az egészségügy tragikus hely­zetbe került, tudjuk, de a magyar lakosok pénzéből megépített kórházak, egészségügyi intézmények miért süllyednek ilyen kb. egy kilométeres villam­osvonal megtoldásával meg lenne oldva a közvetlen át­szállás is vagy a Tiszai pá­lyaudvari hurkot a Szinván lejjebb átvezetve és a strandfürdő előtti egyenesbe visszakötve megoldódna a vasút-Volán-villamos elér­hetősége, összekapcsolása! Hivatalból okosak Sőt, egyes ma, a Csabai kapun Mályi, Nyékládháza, Ernőd felől érkező buszok autópályára áttehető része is Zsolca felől érkezne be. ' Ha érdekelne valakit, kifej­tem bővebben, de nálunk A szűrés rendkívül fontos mélyre? Nem tudjuk. Felelősök nincsenek, a le­vont milliárdokat évtizede­ken át hová tették a min­denkori hatalmon lévő elvtársak, urak?! Nem tud­ni. Ami pedig a gyógy­mindenki (főleg a hatalom­ban lévők) magát tartja okosnak, a hivatalból okos szindróma dívik! Az első re­akció: miért nem kell vala­mit megcsinálni, nehogy több munkája legyen a ko­rábbinál! Harmadszor mindenki az államért kiált, lásd „szerep- vállalás”! Az a csóró, tanyai ember, akihez nem viszik el a villanyt, gázt, makadám utat stb., miért Finanszírozza adójával a miskolciak ké­nyelmét, esztelenségét? (Tud­niillik, hogy nem gondoltak a jövőre annak idején!) Békés Gábor, Felsőzsolca (Fotó: Illusztráció) szerár-emelkedés miatt ki­alakult hiány területén napjainkban észlelhető, szomorú és elgondolkodta­tó. Gyógyszerre havonta 4500 Ft-ot kell kiadnom! Név és cím a szerkesztőségben Kutyavilág A természet-, a környezet- szennyezés tényezőivel szembe kell nézni. A vegyi anyagok tömeges használa­ta az egészségünkre káros. A másik: a világban és ha­zánkban is élő népek élet­vitelükben, életmódjukban a szabadosság gyakorlatá­val élnek, különösen a fia­talok, tisztelet a kivételnek. E kutyavilágban is szét kell nézni a kormánynak is, mert a lakosság zöme nem tud kilépni az ajtón sem, mert kutyába botlik a lépcsőházakban, a járdán, a városban, a parkokban, a mezőn és nem tudja, mikor harapja meg és nem tudja, mikor tapos kutyapiszokba. Szigorú törvényeket szüksé­geltetik foganatosítani a kutyákkal és az ebtartók­kal szemben. A kutyák szaporulatát korlátozni kell, s le kell adóztatni. Emeletes házakban csak egyet és kistestű kutyát lehessen tartani. És kitil­tani a veszélyes, agresszív fajtákat még az országból is. A kutyák szaporulatát, a szépségversenyeket és a kiállításokat letiltani, leál­lítani! Tóth Ferenc, Kazincbarcika Vállon viszik haza Míg az angol képviselők a szűk hely miatt szinte egymás ölében ülnek, ná­lunk sokszor alig találsz né­hány honatyát a hatalmas „arénában”. Mi lenne, ha az orvosok, kohászok, bányá­szok, nevelők, pékek ugyan­úgy dolgoznának, mint a honatyák, akik, ha ott kényszerülnek ülni a gyö­nyörű padsorokban, akkor is vagy társalognak, nevet­gélnek, tapsikolnak, miköz­ben a szerencsétlen honatya majd’ kiadja a lelkét vidéke súlyos problémáinak ecsete­lésekor? Abban viszont nagy az összhang, mikor mennyire állapítják meg maguk a fi­zetésemelésüket. Míg egye­sek vállukon viszik haza a havi fizetést, mások örülni kényszerülnek a néhány százalékos fizetésemelésnek, nyugdíjnak. Nem is beszél­ve a hajléktalanokról, alul­járókban „lakó” honfitársa­inkról... Deme Dezső, Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents