Észak-Magyarország, 2004. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-03 / 28. szám
2004. február 3., kedd ÍSZAK-MAfiYAROHSIÁG# MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /5 Négyen Miskolc közlekedéséről Miskolc (ÉM - SOB) - A közlekedés négy gyakorlati szakemberét kérdeztük arról, hogy ők hogyan látják a helyzetet, szerintük milyen módon lehetne javítani Miskolc közlekedésén. A morális hozzáállás Lasztóczi Péter, a megyei rendőr-főkapitányság főelőadója szerint a legfőbb gondot a közlekedők morális hozzáállása okozza. A rendszeres parkolási gondok, oktalan előzések, ezek mind-mind nem kívánt következményekkel járnak. Mint mondja, egyre jellemzőbb a gyalogos-járművezető konfliktus, ami szintén nem egyszerű helyzet. Miskolc egyik neuralgikus csomópontja a Búza tér - Zsolcai kapu kereszteződés, ami rendszeres fennakadást jelent a közlekedésben. A - nem Miskolc célirányú - kamionokat, tehergépkocsikat hét és fél tonnás korlátozással egy elkerülő - a várhatóan novemberre kész - 30- as útra szorítanák. Ez nem lenne tökéletes megoldás, de mindenképpen könnyebbítene a jelenlegi lehetetlen helyzeten. Lasztóczi Péter Autómentes övezet kellene Grieger Ernő, az MVK Rt. forgalmi divízióvezetője elmondta: az utóbbi években 10-15 százalékos forgalomnövekedés tapasztalható Miskolcon, ami egyértelműen problémákat vet fel. Jelentős mértékben javítottak a helyzeten a nemrégiben kialakított buszsávok, de ezt tovább kellene fejleszteni. Véleménye szerint az átmenő forgalmat az M30-asra kellene terelni, valamint a belvárosban autómentes övezetet kialakítani. A szakember a Borsod Volán Rt. buszvégállomásának a Tiszai pályaudvarra történő kiköltöztetését támogatná, hiszen kezdete lehetne az úgynevezett inter- modális centrumok létrehozásának. Jelentős problémát inkább a Győri kapui közlekedés jelent, amire egyértelmű megoldást az északi és déli tehermentesítők kibővítése adna. Forgalomlassulás, fórum Dikházi Tibor, a MÁV területi kommunikációs munkatársa szerint a Búza téri buszvégállomás kiköltöztetésének elképzelése nagyon komplex kérdés, és hogy őket, vagyis a vasutat hogyan érinti, az az önkormányzat koncepciójától, tervezetjavaslatától nagyban függ. Amíg nem látnak elképzelést, nem igazán tudnak véle- Dlkházl Tibor ményt sem mondani az ötletről. Szintén önkormányzati probléma a sokakat érintő, Martintelep felé vezető ipszilon híd, az azon való közlekedés. Ott leginkább a sorompók okoznak forgalomlassulást, de hogy mi lenne a megoldás, nem tudja Dikházi Tibor. Úgy gondolja, talán lakossági fórumot is kellene szervezni, hogy megtudjuk, mi a problémájuk elsősorban az ott élőknek. Mindenképpen többfordulós folyamat. Konkrétumok nélkül Papp Marianna, a Borsod Volán Rt galomszervezési osztályvezetője elmoi cége Miskolc közigazgatási határán 1 li vonalhálózatán súlyos problémákat ismer. Valóban felvetődött a Búza buszvégállomás elköltöztetése, de kor tumokról még nem esett szó. A Borsoc Ián Rt.-nek továbbra is a Búza téren a helye - mondta -, ami előnyt jelent c szempontból, hogy szinte a belvároi van. Az utasok szempontjából minder. pen frekventáltabb - márpedig ezt ke gyelembe venni -, mint a Tiszai pály var. A Búza tér felújítási ügye me§ de igazából nem tudnám megmond hogy miért - fejezte be mondandója osztályvezető asszony. Ott leszünk a hetvenes évekbeli torzóval, a bedugult közlekedési szisztémával Miskolc (ÉM - BAL) - Kevés miskolci lehet, aki szerint a megyeszékhely közlekedésével minden rendben van. Aki kocsival jár, aki gyalog, de tán még aki ki se mozdul otthonról, is tudja, hogy a helyzet nem ideális. Régebben se volt, és még tovább romolhat. Mint a messiást, úgy várja Miskolc év(tized)ek óta az autópályát, illetve az úgynevezett elkerülő utat. Most itt van(nak), s kiderül: önmagukban nem jelentenek megoldást a közlekedési problémákra. Lapunk közelmúltbeli fórumain is jól látszott, az emberek szeretnének egy jobban „kitalált”, hatékonyabban megtervezett városszerkezetben élni, dolgozni és közlekedni. Van négy évünk Készül az önkormányzat közlekedési koncepciója. Ilyen mérvű terv nagyon régen nem született. A szakemberek azt mondják, mindazok a gondok, amelye....................... A politikusok figyelmét az i elaltatta az elmúlt időszakban... VlNCZE JÁNOS KÖZLEKEDÉSTERVEZŐ ...............................................II két egy új koncepcióval orvosolni volna jó, eddig is ismertek voltak előttük; a politika az, A Búza tér madártávlatból amelynek mindig is hiányzott - vagy a bátorsága, vagy a pénze. Elhitetheti- A politikusok figyelmét az is elaltatta az elmúlt időszakban, hogy a kilencvenes évek közepére visszaesett a forgalom; nemcsak itt, az ország más nagyvárosaiban is. De azóta már újra dinamikus növekedés indult meg. Ez nem baj; az a baj, ha nem kezeljük - ismertette a most zajló folyamatot Vincze János. A lapunk által megszólaltatott közlekedéstervező cége dolgozik jelenleg az említett önkormányzati koncepción. - Az M3-M30 elkészülte valóban segít majd: például a Király utcáról kiveszi a forgalom nagy részét. Az átmeneti javulás azonban megint csak elhitetheti a képviselőkkel, hogy minden rendben. Holott a város saját, növekvő forgalma ezt két- három éven belül vissza fogja pó(Fotő: ÉM-archív) tolni. És ott leszünk a hetvenes években abbamaradt torzóval, a bedugult közlekedési szisztémával. Becslésem szerint 2007-re vagy 2008-ra a helyzet rosszabb lesz, mint most. Van tehát négy évünk, idő és hely, hogy felkészüljünk és változtassunk. Mondja el a véleményét! Valódivá, teljessé kell tenni a körgyűrűt Híd a mintegy száz méteren lefedendő Szinva-meder fölött A most készülő tervek egyike, amelyik a Meggyesalja-Petó'fi utcák forgalmának átformálásával, és egy új Szlnva-híddal számol (Forrás: Nóvia Kft.) Miskolc (ÉM - BAL) - Szakszóval egyenkapacitás kialakítása volna kívánatos a belvárosi körgyűrűn: azazhogy valódivá kell tenni a gyűrűt, ami ma se nem teljes, se nem működik. A Toronyalja - Kálvin - Uitz - Szentpáli/Corvin - Szeles - Jókai - Fazekas - Vologda utcák alkotta kör, ugyebár, a nyugati oldalán, a Dayka Gábor utcánál megszakad - vagyis a Dayka utca vé- gigépítése és a Szinván való átvezetése, bár évtizedek óta napirenden van, sosem valósult meg. Nem lehet, nem érdemes Ily módon a belvárost nem is lehet körbejárni. Egyébként nem is érdemes, hiszen balra kanyarodva a kör belsejébe jutni gyakorlatilag sehol sem lehet. Csak egy példa: tervezzük meg, hogyan lehet, mondjuk, a Rákóczi utcából kocsival a polgármesteri hivatalhoz jutni. A Kis-Hu- nyad utcáig a fél belvárost meg kell kerülni, holott légvonalban két-három száz méter a távolság. A Petőfin haladhatna A mellékelt grafika, amely a Nóvia Kft. terve nyomán készült, azt mutatja, hogyan lehetne a Dayka Gábor utcát mind a Vologda utcával, mind - hidat építve a mintegy százméteres szakaszon lefedendő Szinva-meder fölött - a Petőfi utcával ösz- szekötni. És akkor a „déli tehermentesítő” forgalma is elhagyhatná a Meggyesalja utcát, helyette a Petőfin haladhatna, a patak egyik és másik oldalán, oda- vissza két-két sávban. Tisztás az erdőben A Búza tér: az első, ami mindenkinek eszébe jut róla, hogy zsúfolt. Egyre inkább. Miközben, ha az oldalunkon felül látható képre pillanatunk, látható: nagyon is sok a kihasználatlan terület. Szinte „tisztásként” hat a sűrűn beépített nagyvárosi „erdő” kellős közepén. „Az első, ami be fog dugulni, a Búza tér, függetlenül az átmenő forgalomtól, néhány éven belül”. Vincze János szakmai jóslata nem túlzás - jó néhány autós szerint már ma bedugultnak tekinthető az Ady Endre utca- Zsolcai kapu kereszteződése. Róka fogta csuka A baj forrása, hogy a város- központ az utóbbi években idáig „húzódott”, köszönhetően részben a környékre telepedett kereskedelmi egységeknek. A legjobb hasonlat a róka fogta csukáé: a két buszpályaudvar azért áll itt, mert itt volt a piac. A piac pedig azért van (marad) itt, mert ide érkeznek (vidékről is) a buszok... Mindkét tömegközlekedési telephely túlnőtte a lehetőségeit. A megoldás csak komplex projektben képzelhető el. Ahogy a mérnök fogalmazott: „ide-oda téve egy kis aszfaltot, plusz sávot, nem”. Szerinte mindenkinek össze kell fogni, megragadni minden forrást, az EU-tól a Volánig, és a Búza teret a város valódi főterévé átépíteni. Amik vannak, azok meg túl naivak Miskolc (ÉM) - Jön az autópálya, s bár a hozzáértők tudják, hogy ez a miskolci gondoknak csak egy részét oldja meg automatikusan, jelen folyamatokat látva az egyetlen biztató hír továbbra is csak az: jön az autópályaSzakemberek szerint az előző időszakokban az illetékesek rendre közlekedésszervezési, forgalomtechnikai ötletekkel próbáltak korrigálni, ahol éppen tarthatatlan volt a helyzet. Holott megnyugtató előrehaladást az hozna, ha világosan megfogalmazott város- tervezési elvek mentén folyna a munka, meglelve az alkalmazandó forgalomtechnikai megoldás és a tényleges forgalmi igény közti összhangot. Ne ők találják ki A politikusoknak nem kell várostervezőt játszani - fogalmazott lapunknak egy mérnök -, képviselniük kell a szakmai koncepciókat, nem kitalálni. Koncepciót azonban, a politikai szintjén, régóta nem látni Miskolcon. „Amik vannak, elhangzanak itt-ott, azok meg túl naivak.” Amit a városlakó szájtátva hallgat, arról a mérnök azonnal látja, hogy. megvalósíthatatlan, bugyuta ötlet... Egyes helyeken drasztikus beavatkozásra lesz szükség. Például a Búza téren, amelyre vonatkozóan már olyan tervek is léteznek, amely az egész teret körülölelő körforgalomban gondolkoznak, részben eltá- volítva „középről” a buszokat (helyükre park kerülhet), a Zsolcai kapu forgalmát a Bajcsy-Zsilinszky utcára visszaterelve. Tervek azonban eddig is voltak, a megvalósítás hibádzott mindig. Parkolás a föld alatt A parkolás egyszerre köz- lekedésszevezési és város- (kép)tervezési kérdés. Á világ minden nagyobb és kisebb települése afelé megy, hogy a belvárost a gyalogos- forgalomnak és az aktív pihenésnek (vásárlás, szórakozás) tartsa fenn. Csakhogy az emberek autóval szeretnek a kávéházba menni. Mivel a lakossági igények a meghatározóak, a két célt úgy egyesítik, hogy a parkolást száműzik az útfelületről, egyáltalán, a felszínről - a föld alá. Legalábbis kontinensünk nyugati felén. Miskolcon, kevesen tudják, létezik egy parkolási alap a helyhatósájgnál. Ebben fizetnek be a beruházók, hogy a pénzből a város parkolóhelyeket építsen, bővítsen. Ez évente több tízmillió forintot kell hogy jelentsen - ha visszaforgatták volna, már állnának a parkolóházak... Üzemeltetésük talán nem volna rentábilis, így ha kiadják vállalkozóknak, akkor is finanszíroznia kell a városnak. De, ahogy Vincze János mondja, „ha azt akarjuk, hogy olyan legyen a belváros, a főutca, mint egy pláza, akkor hasonló körülményeket kell teremteni; és állandó hőmérséklet még akkor se lesz”.
