Észak-Magyarország, 2004. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-22 / 18. szám

2004. január 22., csütörtök ÉSZftK-MAGYftROflSZÁfié EM-EXTRA: A MAGYAR KULTÚRA NAPIA / 6 A magyar kultúra napja. Január 22­ét a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. A hagyomány szerint ekkor fejezte be a nemzet együvé tartozását jelképező Him­nusz megírását Kölcsey Ferenc, összeállí­tásunk nemzeti énekünkről, a vele kapcso­latos érdekességekről szól. Képünkön a Himnuszban is megénekelt Tokaj. A Himnusz születése r-1823. január 22: Kölcsey Ferenc Hymnus című költeménye megszületésének (feltételezett) dátuma (ez az időpont szerepel a kéziraton) [-1829: megjelenik az Aurora című irodalmi folyóiratban 1832: bekerül Kölcsey ekkor meg- -jelenő verseskötetébe-1844: a Nemzeti Színház himnusz­pályázatán Kölcsey versét kell megzenésíteni; Erkel Ferenc kom­ponál, pályázik és nyer 1989: először foglalják törvénybe, hogy a Kölcsey-Erkel mű a hivata­los magyar nemzeti himnusz Minden, minden nyelven Miskolc (ÉM - BAL) - Nem lehet ne­héz egy adott himnusz különböző vonat­kozásait - például a főbb nyelvekre tör­tént fordításait - előkeríteni. Vagy mégsem könnyű a feladat? A miskol­ci szerkesztőpáros kezdeményezése so­rán utóbbi tapasz­talatra tett szert. Szép volna az eu­rópai uniós csatla­kozás köszöntése­képpen reprezenta­tív kötetbe foglalni az összes tagország (az eddigi 15, plusz a most társuló 10 állam) nemzeti himnuszá­nak szövegét, méghozzá mindet az összes többi nyelvén is - ez volt Bartus Zsolt öt­lete, ennek megvalósításához fogott hoz­zá kollégájával. Egy dekoratív, bőrkötéses, fémcsatos, merített papíros albumot kép­zelt el, iniciálékkal, nemzetiszínű könyv­jelzőkkel. A kivitelezés során azonban nem egyedüli gondként merült fel a tete­mes nyomdaköltség kérdése - sok-sok mil­lió forintra lesz szükség de a több mint két tucat költemény felkutatása is embert próbáló feladatnak tetszik. Legalább ötszáz Az tudvalévő, hogy a magyar himnuszt, azaz Kölcsey versét félszáznál is több nyelvre lefordították az elmúlt 180 év alatt (először, 1854-ben németre, húsz év múlva angolra és franciára). Ám ténylegesen megszerezni a Himnuszt legalább az Euró­pában-használatos mintegy húsz nyelven - hiába az internet, nem megy egyszerűen. Ugyanígy a másik 24 költemény esetében: az eredetihez hozzá lehet jutni - bár érde­kes, hogy némelyeknél, mint az angol, pél­dául a szerző személye ismeretlen ám más nyelvekre átültetett változatához nemigen. A „25-ször 25” képlet végeredmé­nyének kinyeréséhez nem is elegendő a lé­tező versek felkutatása; várhatóan jó né­hány variációt a kötet szerkesztőinek kell a következő hónapok során megszervez­niük, amihez az érintett államok nagykö­vetségeitől kérnek majd segítséget. A Hymnust Kölcsey visszavonultan írta A magyar himnusz szerzői Kölcsey Ferenc, költő kiemelkedő reformko­ri politikus, neves szónok, a magyar kritika első jelentős képviselője. Született: 1790- ben. Kazinczy hatására kezdett a nyelvtu­dománnyal foglalkozni. 1838-ban hunyt el, meghűléses betegség következtében. Erkel Ferenc, zeneszerző, karmester. Szüle­tett: 1810-ben Gyulán. Első nevezetes operá­ját, a Hunyadi Lászlót a Himnusz-pályázat évé­ben, 1844-ben írta. Fő művét, a Bánk Bánt a szabadságharcot követő elnyomás miatt csak 1861-ben mutatták be. 1893-ban hunyt el. Jóleső érzés hallani a Himnuszt, ha siker éri a nemzetet (illusztráció) a huszadik századra emelkedett ki közülük, s vált azzá, amit - ki gondolná - csak 1989-ben szen­tesített törvény: magyar nemze­ti himnusszá. Addigra számos esetben kérdőjelezték meg a dal­mű „alkalmasságát”, nem mint­ha akár a dallammal, akár a verssorokkal gondja lett volna valakinek - inkább a mű kicsen­gését övezték aggályok. Egyszer került szóba magas szinte a vál­toztatás: Rákosi idején felkérték Kodály Zoltánt, komponáljon másik himnuszt. Elutasító vála­sza az volt: jó a régi. KCVMBf A Magyar Állatkertek Szövetségének in- thiJm ternetes honlapja: www.boo.hu visszavonultan élt, birtoka gond­jaival bajlódott, ezért is keveset tudni a költemény létrejöttének hátteréről. Bőség, föld, vér írt ez idő tájt több hazafias té­májú verset is, ezek közül irodal­mi értékei tekintetében ugyan kiemelkedik a Hymnus, ám ko­rántsem fedezték fel azonnal - ahogy Porkoláb Tibor, a Miskol­ci Egyetem szakembere fogal­maz, nem tekinthető kezdettől diadalmenetnek a költemény út­ja. Maga Kölcsey is inkább csak a harmincas években, országgyű­lési szerepvállalása, híres beszé­dei által válik a széles közvéle­mény előtt ismertté. Ez az az időszak, amikor égető szükséggé válik a számos más államban már fellelhető úgynevezett nép­himnusz megkomponálásának igénye. A Kölcsey-vers tulajdon­képpen Erkel zenéjével együtt (amely a Nemzeti Színház által 1844-ben kiírt pályázatra készül el) jut el a népszerűségig. Nem elsősorban a költő által adott cím, hanem szövege, a nemzeti irodalom teljes toposzkészletét felölelő tematikája (a bőség, a föld, amely gazdagságot ad népé­nek; a dicsőséges és véres törté­nelmi események listája), teszik alkalmassá a célra. Jó a régi... A megzenésített Himnusz a következő évtizedek során egyi­ke volt a megfelelő alkalmakkor elénekelt vagy elszavalt hazafias nótáknak, mint a Rákóczi-indu- ló, a Szózat, a Nemzeti dal. Csak Miskolc (ÉM - BAL) - Ho­gyan lesz egy költeményből himnusz, azaz a Himnusz szövege? Miként született Kölcsey halhatatlan verse, s vált azzá, aminek ma ismer­jük? Porkoláb Tibor iroda­lomtörténész érdekes vála­szokkal szolgált. Először is szögezzük le: a him­nusz - azaz eredeti címén és al­címén: „Hymnus, a ,magyar nép' zivataros századaiból” - keletke­zésének pontos körülményeit nem ismerjük. A cenzor keze? folyóiratban látott nyomtatásban napvilágot, majd 1832-ben egy verseskötetben. Különös és máig nehezen magyarázható különb­ség a két megjelenés között az említett alcím hiánya a második esetben; a cenzúra keze volna benne? - vélik egyesek, míg má­sok szerint szerkesztői kurtítás áldozata lett az első alkalommal az a néhány szó. Akkoriban Kölcsey Ferenc Az tudott, hogy a kéziraton az 1823. január 22-i dátum áll; hogy először 1829-ben, az Aurora című ff ........................ Nem tekinthető kezdettől didal- menetnek Kölcsey költeményének sorsa. Porkoláb Tibor IRODALOMTÖRTÉNÉSZ w Panaszból, és siránkozásból... Eötvös Károly szavai a him­nuszról, 1908-ból: „Bizony a magyar nemzet dicsőitő dalához ez a zene se nem méltó, se nem elégséges. (...) A költemény gyönyörű. (...) De én bizony nemzeti di­csőségünk dalának mégse fo­gadtam volna el. (...) A nem­zet dicső dalának, a nemzeti himnusznak panaszról, sirán­kozásból állani nem szabad.” Hymnus, A’ magyar nép’ zivataros századaiból Egy csoda született a Himnusz szövegét, de a válasz­tott hangszerükön el is tudják játszani a zeneművet. Az igazgató szomorúan mesél­te, hogy a sportrendezvényeken általában nem hangzik el a Him­nuszunkat megelőző rövid előjá­ték, illetve a befejező dallam. Vé­leménye szerint ez olyan, mint­ha egy versből kihagynának né­hány sort. Bizonyos felvételeken meghallgatható a bevezetés, .amely rákészülés a Himnuszra, és ezzel együtt alkot teljes egy­séget a mű. Lenkey Csaba sajnál­kozva említette azt is, hogy az ünnepségeken sokszor elhangzik: hallgassuk meg a Himnuszt! Vé­leménye szerint nem hallgatni kell e művet, hanem a kórussal, zenével együtt énekelni. Lenkey Csaba, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója elmondta: zeneileg csoda született, hiszen szöveges műről lévén szó, a szerzőnek egy versszakra kellett megkomponál- Legfontosabb zeneművünk (Illusztráció) (Fótő: Bujdos Tibor) „Zeneileg csoda született...” Nem hallgatni kell e művet, de énekelni Miskolc (ÉM - NSzR) - Nincs nemzeti himnusz éne­kelhető dallam nélkül. A ma­gyar Himnusz zenéjét Erkel Ferenc szerezte 1844-ben. A szakember szerint csoda szü­letett. A Nemzeti Színház akkori igazgatója 1844 februárjában írt ki pályázatot a Himnusz megze­nésítésére, amelyet Erkel Ferenc nyert el. Pályaművének jeligéje pedig Kölcsey Vanitatum vanitas című versének kezdősora volt, azaz: „Itt az írás, forgassátok érett ésszel, józanon.” A kitűzött 20 arany pályadíjat egyhangúlag Erkel Ferencnek ítélték, és 1844. július 2-án a Nemzeti Színház­ban be is mutatták a megzené­sített Himnuszt. A kor híres ze­neszerzői közül többen pályáz­tak, de Erkelnek sikerült pálya­művében ötvözni a hagyomá­nyos magyar motívumokat - mint például a verbunkost - és az európai zenét. nia a zenét, ennek ellenére a dal­lam önmagában is megállja a he­W.......................... Erkelnek sikerült ötvöznie a hagyo­mányos magyar motívumokat az európai zenével. lyét. A zeneiskolákban kötelező, hogy a diákok ne csak ismerjék Lenkey Csaba igazgató A népé és a királyé Miskolc (ÉM - BGO) - Hazánknak a 19. századig nem volt kanonizált himnu­sza - tudtuk meg dr. Tátrai Zsuzsannától, az MTA Nép­rajzi Kutatóintézetének fő­munkatársától. Nemzet és tudat Azokban az évszázadok­ban, amikor a. parasztok akár még a szomszéd falu­ban sem jártak egész életük­ben, a közösség önazonossá­ga sokkal kisebb léptékek­ben kívánt összetartó szim­bólumokat. Ha valaki részt vett az egyházi oktatásban és ott hallott róla, hogy mi­lyen, és hol található Ma­gyarország, tudott róla, de ez sem volt feltétlenül általá­nos. Ezért felekezeti hovatar­tozás nélkül a Mária-ének je­lentette a himnuszt. Ferenc- császár idején 1797-ben, az angliai koncert-útjáról visszatérő Joseph Haydn - fólbuzdulva a brit himnusz népszerűségén - Leopold Haschka versére megalkotta a Gott erhalte Franz den Kaiser kezdetű osztrák csá­szárhimnuszt, mely a mi himnuszunkká is vált, mi­vel egy államban éltünk nyugati szomszédunkkal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents