Észak-Magyarország, 2003. szeptember (59. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-27 / 226. szám

2003. szeptember 27., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Gobelin, festmény, tűzzománc. Kiál­lítás nyílik a Mindszenti plébánia mil­lenniumi termében október 3-án délután 4 órakor Kovács Mária, Mohácsi Jő- zsefné és Majoros Zsuzsanna alkotá­saiból (Miskolc, Mindszent tér 6.) 0 Ó-Tátrafüredtől-Rovinjig. Ezzel a cím­mel nyitják meg Kaszáné Fehér Katalin rajztanár kiállítását október 10-én dél­után 5 órakor Sajószentpéteren a Lila Galériában. A tárlat október 31-ig tekinthető meg. Versenyzőt és írót várnak a versek fesztiváljára Miskolc (ÉM) - Vers- és prózamondók, megzenésített verseket éneklők, illetve verseket vagy novellákat író egyetemis­ták, főiskolások jelentkezését várják az V. Kaleidoszkóp Versfesztivál rendezői. A fesztivált október 13-19-ig rendezik meg a Miskolci Nemzeti Színházban és a Mis­kolci Egyetemen, illetve október 13-17-ig a budapesti Merlin Színházban. A nevezé­si dij 1200 forint, a versfesztivál előadá­sait a Magyar Rádió rögzíti és sugározza. A legeredményesebb versenyzők a rangos díjak mellett irodalmi utazást és verstá­borozást nyerhetnek; a Kaleidoszkóp-dí­jasok meghívást kapnak a kétévente meg­rendezett győri Radnóti Versmondó ver­senyre. au Jelentkezési határidő szeptember 30. Cím: Magyar Vers- CdUlft mondók Egyesülete, 1077 Budapest, Rózsa utca 38/B 11/4. Információk: 06-30/852-8600 vagy WWW.verefnQntlO.hu Dupla születésnapi ünnep Miskolc (ÉM - KHE) - Jelentős évfor­dulókról emlékezik meg az idén a Mis­kolci Nemzeti Színház: 210 éve született Déryné, 180 évvel ezelőtt nyitották meg Miskolcon a színházat és 175 éve adták át véglegesen az épületet. A miskolci te­átrum gálaműsorral emlékezik meg erről a 175 éves évfordulóról szeptember 27-én, ma este 7 órakor. Az ünnepet közösen ren­dezik a szintén 175. születésnapját ünneplő Grawe Konszern osztrák biztosítóval. A konszern egész Európára kiterjedő ünnep­ségsorozattal köszönti az évfordulót, mely­nek egyik állomása lesz a Miskolci Nem­zeti Színház. A műsorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre örökzöld melódiái csen­dülnek föl, többek között Seres Ildikó, Ker­tész Marcella és Kovácsházi István előadá­sában. Virtuális kalandtúra indul a miskolci színházban Miskolc (ÉM) - Ahogy a www.olh.hu/-. színház webcímen a felirat is jelzi, „je­lenleg átépítés alatt áll” a Miskolci Nem­zeti Színház internetes honlapja. Néhány héten belül megismerhetjük az új - korszerűbbnek és színesebbnek ígért - honlapot, immár a www.miskolcinem- zetiszinhaz.hu cím alatt. Panaszok is vol­tak a korábbi site-ra - például hogy ne­hezen olvasható a bordó „függöny” alapon a sárga betű -, a hibák sem kerülték el a feltett szövegeket, a tartalom távol volt at­tól, hogy teljesnek mondjuk. Egy szó, mint száz: a színházi vezetés a honlap megújí­tását tűzte ki feladatul. Fejlesztés alatt A fejlesztés folyamatban van, elvileg a jövő hónap második felében már látható lesz az eredmény. Pál Tibor produkciós igazgató külalakjában és szerkezetében is korszerűbb megjelenést ígér, megtartva, persze, a színházi hangulathoz passzoló „konzervatívabb” grafikai arculatot. Az új­donságok közül ő maga azt a fotósoroza­tot emeli ki, amely a 180 éves épületet - „kaland” módjára - lesz hivatott bemutat­ni. Lesz aztán portrétár a színészekről, in­tézményi munkatársakról, vendégközre­működőkről, életrajzokkal, pályaleírások­kal, továbbá képeslapküldési lehetőség, színháztörténet, fórumok, mindez két nyel­ven (magyar, angol), mellé rendszeres hír­levél. És' ígéret még valamire, ami szintén nem elhanyagolható: a megújuló honlap későbbi, állandó karbantartására, frissíté­sére. ÉCffIlf A m,sk°lcl színház holnapja hamarosan a www.mlshol­Etp&Jln clnemzetlszinhazihu cím alatt éled újjá. Most Is él a közönségnek szóló e-mail cím: a nezojlevelek^mlskolclnemzetisz- lnhaz.hu, illetve a iegvlrodagml»kolclnemzetl»zlnhaz.hu. A színpad elárulja, milyen is az ember A humorról és színészi humoráról beszél a Brighella-díjas művész, Kulcsár Imre Balogh Attila Miskolc (ÉM) - Kulcsár Imre kapta a Nyíregyházán tartott Vidámság és Derű Or­szágos Seregszemléje (Vidor) elnevezésű színházi fesztivál egyik nagydíját, a legjobb férfi epizódalakításért meg­ítélt Brighella-díjat. És ami a hír mögött van: egy egész életpálya a színpadon... ÉM: Az elismerés a Játék a kastélyban című darab laká­jának megformálásáért járt. K. I.: A zsűriben ülő egy-két ember ízlését, úgy látszik, elta­lálta az én alakításom. ÉM: Ahogy mindenkiét, aki Miskolcon látta az elmúlt évek valamelyik előadását. Az volt az ember érzése, hogy ebben a vidám darabban a lakáj már-már a főszereplő... K. I.: Molnár Ferenc minden általa írt szerepbe tett bele va­lamit, amitől az hálás lett a szí­nész számára. Tudta, attól rosz- szabb nincs, mint ha unja a sze­repét a színész. De essék arról is szó, hogy ez a produkció egy na­gyon jól sikerült előadás volt. Nemcsak a szereplőknek, de a rendezőnek köszönhetően is. A két fővárosi vendégművésszel is kellemes volt együtt dolgozni. ÉM: A Kastélyban, bár egy összetett színjáték, a nevetés a legfontosabb. A legkacagta- tóbb pillanatok a lakájnak voltak köszönhetők. Az ön karaktere és orgánuma külö­nösen találónak tűnt erre a figurára. K. I.: Végeredményben a szí­nész mindenféle szerepben a sa­ját személyiségét juttatja kifeje­zésre, akarva-akaratlanul, a hu­mor is a személyes humora - még ha rendezik is. Az ember nem tudja letagadni a személyi­ségét. Ha elmond egy szerelmes verset, rögtön meg lehet állapí­tani azt is, hogyan szeret. A szín­pad árulkodó, elárulja, milyen az ember. A humor egyébként na­gyon sokféle. Van ironikus, fa­nyar vagy telivér humor. A comedia dell’arte figurái a vas­kos humort képviselték, a vásá­ri komédiázást. Más az operett - magam is sok operett- és víg­játéki szerepet játszottam. És megint más például Molnár Fe­renc stílusa: külön világ a sok­féle humor között. Finomabb, in- tellektuálisabb - bizonyos fokig merem feltételezni, hogy ez a hu­mor az én sajátom. Kulcsár Imre (Jobbra), a díjazott szerepben (Fotó: Éder Vera) ÉM: A hangja, hanghordozá­sa sokban segítheti az ilyen szerepeknél. K. I.: Nem tudom. Poentíroz- ni - egy tudomány. Van, aki tud, van, aki nem. Egyébként veszé­lyes dolog ez: ha az ember meg­szereti a saját hangját, elkezd, mi úgy mondjuk, „öblögetni”. Fi­atalabb koromban velem is elő­fordult. Most már nem is gon­dolok rá. NÉVJEGY Kulcsár Imre színművész, a miskolci teátrum tagja A Miskolci Nemzeti Színház tagja a Játék a kastélyban lakájaként nyújtott alakításáért Brighella-díjban részesült a Vidor Fesztiválon Született: 1934. június 2-án. Pályája: 1952-ben érettségizett; addigra már (1951-53 kö­zött) táncosként dolgozott a Miskolci Nemzeti Színházban. A következő évtől azután már segédszínészi státuszba kerül. Az évtized végén - immár színészként - Egerbe szerződik, nemsokára pedig Veszprémbe. Haza 1965- ben jön, végleg: azóta is a Miskolci Nemzeti Színház tár­sulatában játszik. Elismerései: kétszer kapot^ Déryné-dQat, továbbá az Aase-dQat, illetve most már a nyíregyházi Vidor Fes; vál a legjobb epizódalakításért elismerésben része­sített - Brighella-dijasa. Kiállítást támogatnak, szerveztek A mecénás szubjektív - üzlet, szenvedély... Miskolc (ÉM - BGO) - Az, hogy mecénásként mire ál­doznak, szubjektív döntések kérdése, üzleti érdek vagy személyes érdeklődés alapján dőlhet el - hangsúlyozta a miskolci Elfeledett élet­művek kiállítás-sorozat ki­emelt támogatója. A cég bevétele az elmúlt há­rom évben rendszeresen másfél kétmilliárd forint, megengedhe­tik maguknak, hogy fél-egymil­lió forintot támogatásra fordít­sanak - hallhattuk dr. Horváth Józseftől, a Lisys Fényrendszer Rt. vezérigazgatójától. A miskol­M............................. Cégünk bevételéből megengedhetjük magunknak a kultúra támogatását. dr. Horváth József VEZÉRIGAZGATÓ .................................................W ci kiállításnak nem csak támo­gatói, részben társszervezői is, mivel Várdeák Ferenc családjá­val, a festőművész hagyatéká­nak birtokosaival dr. Horváth Józsefen keresztül tudták fel­venni a kapcsolatot a Mis- sionArt Galéria és a Miskolci Galéria szakemberei - a támo­gatásról szóló döntés tehát itt már szinte a rendezvénysorozat ötletével egyszerre megszületett. Szerencsés egybeesés, hogy a festő Miskolchoz is kötődő alko­tó volt. Ki kapjon? Az esetek többségében azon­ban egy mecénást alapvetően há­rom tényező motiválhat - hang­súlyozta a cég vezetője. Az üz­leti érdek, a személyes érdek­lődés. Dr. Horváth József megje­gyezte, mivel ő maga gyerekko­ra óta jazzrajongó, így egy jazz­klubnak nyilván nem volt túl nehéz dolga, amikor támogatást kért. A harmadik fontos tényező, amikor jótékony célok­ra kérnek, amelyre nemes dolog áldozni - ilyen a gyermekek gyó­gyítása, étkeztetése, de adtak már gyermekek rajziskolájának, mint ahogyan állták már szín­játszócsoport hangosításának költségeit. Diákfotókat várnak. Idén másodszor hirdette meg a mis­kolci Földes Gimnázium az országos diák-természetfotó pályá­zatot. A tavalyi képekből készült tárlat fotóit újakra cserélik - a képeket november 3-ig várják. (Fotó: Bujdos Tibor) NAPLÓ LUUUUiUlíUU «. I ...............................• t •« t I AJ * * /Viáig emlékszem, hisz nem lehet, nem tudom elfelejteni, mivel tarisznyáltattam fel, miféle útravalóval kerültem annak ide­jén messzire arról a tájról, aho­vá születésem okán odavalósi voltam, vagyok. Hadd idézzem ide azokat a szavakat, mondattöredékeket, amelyek kitörölhetetlenül meg­maradtak az emlékezetemben: „aztán becsüld meg magad", „néha azért haza gyere", „időn- ként gondolj velünk", „emlé­kezz mindig arra, hogy mi mennyit dolgozunk", „jó dol­godban nehogy elfelejts ben­nünket", „nehogy elfordítsd a fejed, ha véletlenül összetalál­kozunk, mert szégyellsz ben­nünket". És sorolhatnám tovább, nem fogynék ki sokáig idézéséből ezeknek az útra bocsátó, figyelmeztető, a mélyükben se­gítségért, pártfogásért esdeklő, könyörgő, szívbe markoló mon­datoknak, amelyekben benne volt a féltés, szorongó aggoda­lom is, s talán nem is igazán irántam. Magukat féltették inkább, ön­magukért aggódtak. Azért, hogy esetleges hűtlenségem - máso­kéval együtt az enyém is - to­vább növeli magukra maradott­ságukat, kiszolgáltatottságukat az ötvenes-hatvanas, s az ezutáni évek viszontagságai közt, a politika fel leghajtó időjárásában. Nem kívántak sok sikert, bol­dogságot, mint mostanában szo­kás kívánni a pályakezdő fiata­loknak. Hiszen nem elbocsátani akartak, hanem megtartani. Ma­guk közé valónak akartak tudni mindig, még ha küldtek is, hogy csak ott ne maradjak, ahol ők élnek, nehogy osztoznom kell­jen a dűlők, barázdák menti sorsukban. Ám akinek pártfogás­ára, önzetlenségére, a velük együttérzésre mindenkor számít­hatnak, szeretnének számítani. S ha szavaik mögött érezni lehetett a maguk iránti aggódást, mi lesz velük, újig talpon tud- nak-e maradni, ugyanúgy érezhető volt a csalódás fájdal­mas tapasztalata is. Az a ke­serűség, hogy legtöbbször épp azok bántak velük a leginkább elutasítóan, lekezelően, akik kö­zülük valók voltak, az ő portá­jukon nőttek fel. Ők voltak gondjaikkal szem­ben a legérzéketlenebbek. Vagyis azok az eljanicsá- rosodók, akik hivatalt, hatalmat kapva a kezükbe, az útra bocsátó szavakat rég elfelejtették. Nem szolgálni akartak, kiszolgálni. Nem mentség, hogy a szárnyra kapó, ifjú korosztályokat, a kö­zépiskolába, egyetemekre elirá- nyítottakat nem őértük, az ő szol­gálatukra, érdekük képviseletére nevelte a kor. Hanem egy ideoló­gia kiszolgálóinak. Nem hűségre a gyep- és városszéleken, város­mélyekben maradottakhoz, hanem közönyösségre, elutasítására ha­gyományaiknak, életszemléletük­nek. S ha nem is nyílt megtagadá­sára a szülőföldnek, hazának, de közömbösségre iránta. Akárcsak a múltunkhoz, történelmünkhöz, történelmi nagyjainkhoz, művé­szeti-közéleti kiválóságainkhoz. Talán innen is eredeztethető, hogy napjainkban nemcsak gaz­dasági bajainkkal, hanem mély, morális válsággal is küszködik az ország. Tele van bizalomhi­ánnyal. Hogy senkiben és sem­miben nem lehet bízni. Ma­gunkra maradtunk, pedig egy­másra kellene találnunk. Előbbre jutnunk másképp aligha lehet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents