Észak-Magyarország, 2003. június (59. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-11 / 134. szám

2003. június 11., szerda ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG# ÉM-EXTRA: OPERAFESZTIVÁL / II Aki nem keres, az is talál Miskolc (ÉM - KHE) - Az operafeszti­vál 12 napja alatt természetesen a zenéé lesz a főszerep, azonban az operákon és hangversenyeken kívül számos más prog­ram is szórakoztatja a közönséget. Kiállítás nyílt a Miskolci Galériában Bartók+Képzőművészet címmel, a Színház- történeti és Színészmúzeumban A Figaró házassága Magyarországon címmel, a Her­mán Ottó Múzeumban pedig a kortárs ma­gyar hegedúkészítők kiállítása tekinthető meg. Ez utóbbi kiállítást előadások egészí­tik ki június 12-15-ig délutánonként 4 órá­tól. A kiállítások sorának még nincs vé­ge, Sass Sylvia festményeiből a színház­ban rendeztek kiállítást. Aki pedig Mar­ton Éva operafilmjeire kíváncsi, a Hermán Ottó Múzeumban láthatja azokat. Ki nyer ma? A szervezők „Légyott”- ra, azaz irodal­mi estre hívják a közönséget 17-én éjsza­ka fél 11-re a Déryné-kertbe. A vetélkedni vágyók a Ki nyer ma? rádiós műsorban sze­repelhetnek, a felvételek helyszíne a szín­ház előcsarnoka. Második alkalommal rendezik meg a Miskolci Borfesztivál és Kézművesvásárt az Erzsébet téren, a Kossuth utcai Madárház­ba pedig Papageno egzotikus madarai köl­töznek a járókelők örömére. A fesztivál alatt működik a nosztalgiaposta, a nosztal­giafotózás és a fesztiválérme-készítés. Könyv és vas A Városház téren az ünnepi könyvhét négynapos rendezvénysorozata teszi még sokszínűbbé a fesztivál napjait június 11- 14-ig. Június 14-én és 15-én érdemes a Diós­győri várba is ellátogatni, ahol díszkovács mesterek készítik majd remekműveiket. A fesztiválhangulat Kazincbarcikára is beköltözik, ahol a Fő téren világzenei fesz­tivált rendeznek június 13-15-ig, aki pedig barangolni szeret, részt Vehet a Ili. Borso­di Művészeti Fesztiválon, melynek prog­ramjai szintén Kazincbarcikán és 12 kör­nyező településen zajlanak. A MAI MŰSOR 15 óra - Kortárs Magyar Hegedűkészítők kiállítása, Hermán Ottó Múzeum 18 óra - „Bartók + Képzőművészet” című kiállítás megnyitója, Miskolci Galéria 19 óra - Nyitó parádé, Széchenyi utca, Miskolc 21 óra - Nyitó koncert, Nyári Színház Mozart: IV. Hegedűverseny - Sergei Do- gadin, Zongoraverseny - Lusine Hacsat- urján, Bartók: Cantata Profana - Alexan- dru Agache, Fekete Attila Nemzeti Énekkar, Miskolci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Mischa Santora PORTRÉ Mischa Santora karmester A, magyar származású, svájci karmester fiatal kora ellenére mind Európában, mind az Egyesült Államokban jelentős si­kereket ért el. 1997- ben a New York-i Ifjú­sági Szimfonikus Ze­nekar zeneigazgatója lett, majd öt éven ke­resztül a Carnegie Hallban vezényelte koncertjeit. 1998-ban az Aspeni Zenei Fesz­tivál karmesterversenyének győztese. Többször állt a Bostoni Szimfonikusok és a Washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar élén. Az USA legjelentősebb szólistáival dolgozott együtt. Karmesterként és hegedűsként számos dijat és kitüntetést kapott. 2003. január 1. óta a Bartók+... Nem­zetközi Operafesztivál zenei igazgatója. Vajon mit takarhat az a bizonyos plusz? Batta András zenetörténész szerint a sor évekig, akár a végtelenségig folytatható Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - A lényeg: a két nagy hírű zeneszerző. A „pluszt” jelentő kapcsolat keresése akár erőszakoltnak is tűnhet. Pedig nem feltétle­nül az. Erről beszélgettünk Batta András zenetörté­nésszel, az operafesztivál egyik elméleti előadójával. ÉM: Müller Péter Sziámi, az operafesztivál ötletgazdája a kezdetekkor kijelentette: nem feltétlenül kell keresni kapcso­lódási pontokat Bartók és az éppen soron lévő pár ja kö­zött. De az ördög nem alszik: megfordul-e a kapcsolatkere­sés a zenetörténész fejében? »!•» ................................................................... Bartók és Mozart között nem nehéz kapcsolódási pontokat találni. Batta András ZENETÖRTÉNÉSZ B. A.: Egyetértek azzal, hogy kár erőszakolni az összevetést, Kezdődik. Sokat beszél­tünk és írtunk róla, az elő­készületeiről, hogy miként lesz, hogyan folytatódik az operafesztivál. Az biztos, hogy a közönség bizalma tö­retlen, ezt mutatja a jegy­eladási statisztika. A ren­dezvény mától vizsgázik: napról napra figyeljük majd, milyen élményt nyújt a fesztivál. A mi fesztivá­lunk Fotó: Bujdos Tibor így volt ez Bartók és Verdi ese­tében. Puccini esetében is legfel­jebb az ellentétességet boncolgat­hatjuk, de Bartók és Mozart kö­zött nem nehéz kapcsolódási pon­tokat találni. Egyfelől Bartók zon­gorán játszott Mozart-műveket. Másfelől főleg idősebb kori, a 30- as, 40-es években született művei stílusának áttetszősége, harmó­niája, a hangzás tisztasága soka­kat Mozartra, Mozart életművé­nek végére emlékeztet. Fricsay Ferenc könyvet is írt a két gé­niusz találkozásáról. ÉM: Sziámitól származó kije­lentés szerint Bartók a legis­mertebb szó a világon. Ráadá­sul rendkívül termékeny szerző volt. De meddig lehet alapja egy fesztiválnak, s vajon hány éven át lehet találni mellé egy- egy fesztivált kitöltő párt? B. A.: Bartók nemcsak a ma­gyar általános kultúrtörténet és zenetörténet megtestesítője, de vi­lágszerte ismert zseni is, aki ü't annyi jelentős művet, hogy min­den évben vonzóvá teheti a prog­ramot. Nem volna meglepő, ha a külföldiek körében elsősorban Bartók miatt válna népszerűvé a fesztivál. Az a trend, hogy Bartók mellett egy népszerű szerzőt sze­repeltetnek, Bartókot is népsze­rűbbé teheti. Jól illeszkedik ebbe az elképzelésbe a jövőre tervezett Csajkovszkij. A sor a végtelensé­gig folytatható, ettől nagyszerű az ötlet. Igazi „sziámis”. Csak.némi­leg térne el az eddigiektől a Bax'- tók+Európa 2005. Nem tudom, megtartották-e ezt az elképzelést, melyről korábban hallottam. Jó­nak gondolom, hiszen Bartóki'a sok mindenki hatott Európából és ő is sokakra hatott. ÉM: Az ötlet nagyszerűségét nem vitatva kérdem: hallott-e hasonló kezdeményezésről bár­hol a világban? B. A.: Hallottam, de biztos va­gyok benne, hogy nem onnan származik. Mondseeban mintegy tíz éven át futott egy program, melynek az adta az alapját, hogy mindig egymástól teljesen külön­böző, mondhatni ellentétes zene­szerzőpáros műveit adták elő. De az sokkal szűkebb, vájt fülű hall­gatóságot célzott meg. ÉCVfllf Batta Andras elméleti előadása: 2003. tutHR június 12. délejött 1.1 óra (Játékszín: Apák és fiúk - Mozart rivaldafényben NÉVJEGY Batta András zenetörténész Született: Budapest, 1953. szept. 30. Életút: E tanévtój a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rek­torhelyettese, korábban docense. Diplomáját zenetudományi és gordonka szakon nyerte el; 1979 óta tanít általános zene- történetet és vezet speciális kurzusokat: 1996-tól a Könemann Kiadónál tevékenykedett szerkesztőként és szerzőként. Elismerések: Erkel Ferenc-díj (1994), Péterfi-plakett (2000). Főbb művei: Richard Strauss (1983), Az ifjú Weiner Leó ze­neszerzői stílusa (1989), Az improvizációtól a szimfonikus köl­teményig (1990), Álom, álom, édes álom... Népszínművek, operettek az Osztrák-Magyar Monarchiában (1992), A zenei tehetség gyökerei (társszerk., 1992), Opera (1999), Weiner Leó-tanulmány (2002). A legkomorabb opera is az életről szól Fáy Miklós zenekritikusnak tetszik az idei fesztiváli program Balogh Attila Miskolc (ÉM) - Chicago, a korábban szintén imázsprob- lémákkal (az A1 Capone- szindrómával) küszködő amerikai város példáját állít­ja a borsodi megyeszékhely elé az ismert komolyzenei kritikus. Fáy Miklós, akivel lapunk interjút készített. F. M.: Azt kérdezi, milyen je­lentősége lehet egy efféle rendez­vénynek? Van erre egy régi tör­ténet. Chicagóban valamikor a hatvanas években összeült a vá­rosi tanács, mondván, rossz a ».......................................................... Egy induló fesztivál semmiképp sem mondhat le a sztárokról. Fáy Miklós kritikus .........................................................» város híre A1 Capone óta, tenni kell valamit. Kitalálták, hogy a Chicagói Szimfonikusokat fogják támogatni, felfuttatni. Az ered­mény ismert. ÉM: Valami ilyesmit várhat az operafesztiváltól Miskolc a maga javára? F. M.: Ez egy művészeti ese­mény, de komoly súllyal, képes lehet a településről kialakult kedvezőtlen képet - acélváros és hasonló őrültségek - módosítani. Ha meg akarja mutatni igazi ar­cát a város, csak arra lehet hi­vatkozni, ami létezik. A jó előadás, a sikeres fesztivál ön­magában is érték, ám ilymódon messzeható haszonnal jár a ren­dezők számára. ÉM: Min múlhat, hogy a biz­tató kezdést hosszútávú siker kövesse? F. M.: Egy induló fesztivál, ami azt akarja, hogy komolyan vegyék, semmiképp sem mond­hat le a sztárokról. Azaz a befek­tetésről. Renato Bruson (aki a Don Giovanni címszerepét ének­li 20-án - a szerk.) például egy csomó nézőt Miskolcra fog csá­bítani. ÉM: Ezt azt jelenti, hogy ön is a sztárok kedvéért látogatna el Miskolcra, a fesztivál ide­jén? F. M.: Renato Bruson fellépését ki nem hagynám semmi pénzért. A Don Giovanni előadásán biz­tosan itt leszek. Az előző kérdés­re visszatérve: kétség kívül az is­mert nevek igazítják el a nézőt. Az pedig a következő egy-két év­ben eldől, hova növi ki magát a rendezvény, mennyire marad művészeti, s mennyire válik tár­sadalmi eseménnyé. Az idei program e tekintetben biztató, nagyon tetszik kérdés viszont, hogyan lesz folytatható. ÉM: Jövőre Csajkovszkij kö­vetkezik... F. M.: Ő már nehezebb. Ver­di, Puccini, Mozart - ezek vol­tak a képenfekvő nevek egy ope­rafesztiválon. De ki jöhet még... És kérdés az is, a közönség mennyire felkészült. Miskolcon vélhetően jóval kevésbé, mint például Szegeden, ahol régóta lé­tezik egy stabil, operába járó „kemény mag”. És még valami: ne felejtsük, az operaműfaj hi­hetetlenül di'ága. Sohasem lesz arányban a befektetett összeg az­zal, hogy hány embernek kínál közvetlenül élményt a rendez­vény. Ez inkább valamiféle mag­vetés. Mint a diófaültetés, szok­ták mondani. És hát az opera mégiscsak az emberi szellem egyik csúcspontja. Örömet okoz. A legkomorabb opei’a is az élet­ről. az életörömről szól. www.boon.hu http://eszak.boon.hu írásaink a fesztiválról MEGKÉRDEZTÜK: MIT VÁR A MA KEZDŐDŐ IDEI OPERAFESZTIVÁLTÓL? A zt várom, hogy örö­met szerzünk min­denkinek, aki ellátogat a fesztiválra. Várom, hogy a közönség elvigye a vá­ros és a színház jó hírét. Bízom abban, hogy a kö­zönség tetszését is elnye­ri balettegyüttesünk ős- benxutatója, ami igen ér­dekesnek ígérkezik. Halasi Imre, a miskolci SZÍNHÁZ IGAZGATÓJA V árom Miskolc feszti­válváros jellegének nxegei'ősödését. Várom áz új hangulatokat, élmé­nyeket, eseményeket, a vái'os hétköznapokból va­ló kienxelkedését a művé­szetek által. Az előadá­sok soráxx bízonx a meg­tisztító nxűélvezetben, az igazi katax'zisbaix. Gyuricza Ágnes klinikai SZAKPSZICHOLÓGUS I stenigazából az idei fesztiváltól vái'ok a leg­többet. A zenekai'unkat íxeves karmesterek diri­gálják és neves szólisták éx'keznek. Mozart zenéje áll hozzám a legközelebb, 12 nap alatt ritkán halla­ni exmyi Mozart-művet. Az idei fesztivál igazi ze­né, igazi ünxxep lesz! Gál Károly koncertmester (MISKOLCI SZIMFONIKUSOK) A zt Vártam volna, hogy én is részese leszek valamelyik előadásnak, de mire feleszméltem, már nem lehetett jegyet kapni. Az operafesztivál Miskolc rangos kulturális és tár­sadalmi eseménye. Or- szágszei'te ismex'tté tehe­ti a váx'ost. Dr. Mátyás Lajos ÉRSEBÉSZ FŐORVOS F ontos esemény az operafesztivál a város kulturális élete és imázsa szempontjából is. A jegyek mind elkeltek, ebből is látszik, nagy az érdeklődés, a helyi és a városon kívüli közönség részéről egyaránt. Fontos szerepet kapnak a ven­déglátásban dolgozók is. Veres Pál, a Földes Gimnázium igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents