Észak-Magyarország, 2003. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-19 / 92. szám

Fotó: Dobos Klára 2003. április 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Ködmön-gála. Negyedszázados évfor­dulóját ünnepli idén a Ködmön Formá- ciós Táncegyüttes. A színházban ren­dezendő gálájukon április 27-én 18 órá­tól fellépnek a Ködmön csoportjai és vendégeik. 0 Marica grófnő. A Premier Színház a Rónai Művelődési Központban adja elő Kálmán Imre operettjét, a Marica grófnőt április 28-án, 19 órától. A Kriston Ákos rendezésében színpadra kerülő operett­re jegyek a Rónaiban válthatók. A MŰHELYBEN Fordít a színész Miskolc (ÉM) - Szegedi Dezső, a Mis­kolci Nemzeti Színház Jászai-díjas mű­vésze szabadidejében lováriról magyar­ra fordít.- Új darabot egyelőre nem próbálok, a Vízkereszt vagy amit akartok és a Csó- kos asszony az a két darab, amelyekben játszom, ezek szerepeit a felkészülés ide­jén otthon szinte „le kell járnom”. Ám meglehetősen sokat foglalkozom az álta­lam vezetett Kalo Glaso (Fekete Hang) ne­vű zenekar próbáival, a roma autentikus zenét játszó együttes nemrégiben készített el egy CD-t - egyelőre nem kereskedelmi forgalomba, csak belső használatra. Ezen roma nyelven, lovári dialektusban énekel­tünk, játszottunk fel eddig még soha sen­ki által nem játszott Duna-Tisza közi ré­gi gyűjtéseket. Most ezek szövegeit fordí­tom romáról magyarra és készülünk a ze­nekarral legközelebbi, május 8-án rende­zendő fellépésünkre. Új szavzemények Miskolci Városi Könyvtár Petőfi Sándor Fiókkönyvtárá (Miskolc, Nagy Lajos kir. u. 16.) Felnőtteknek: Wladislaw Szpilman: A zongorista (Bp.: Európa, 2002.) Szabó Magda: Für Elise (Bp.: Európa, 2003.) Alison Lurie: Feltételes megálló (Bp.: Ulpius-ház, 2001.) Moldova György: Régi nóta / önéletrajzi töredékek (Bp.: Urbis, 2002.) Gyerekeknek: Rosie Rushton: Sophie (Bp.: Ciceró, 2002.) Michael Ende: Varázslóiskola (Bp.: Európa, 2002.) Angol állatmesék (Leicester: Browne Watson, 2002.) Miskolci Városi Könyvtár Szabó Lőrinc Fiókkönyvtára (Miskolc, Mindszent tér 2.) Szépirodalom: Csáth Géza: Mesék, amelyek rosszul vég­ződnek. Novellák. (Bp. Magvető, 2003.) Márai Sándor: Csutora (Bp. Helikon, 2002.) O'Connor, Joseph: Áz ügynök (Bp. Európa, 2002.) Szakirodalom: Mead, Margaret: Férfi és nő (Bp. Osiris, 2003.) Vermes Péter: Boldog Batthyány Strattman László (Bp. Új Mandátum, 2002.) \ ____________________________I__________________________/ „Akkor jó a fotó, ha ropog...” Jármay György grafikáiból, fotóiból nyílik kiállítás a miskolci Színészmúzeumban Miskolc (ÉM) - Major Ta­más Lear királya, Igó Éva Luluja, Blaskó Péter Peer Gyntje - néhány alakítás azok közül, amelyeket Jár­may György április 22-én nyíló, Negyven év színház című kiállítása megidéz a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban. Bár többségében főleg fotók vezetik vissza a látogatókat az el­múlt évtizedek miskolci színhá­zába, de műsorfüzetek, plakátok is kitüntetett helyet kapnak a tárlaton.- Amikor rajzolnom, feste­nem kell, azt én csinálom, s nem vagyok kiszolgáltatva sen­kinek és semminek - vallja Jár­may György, a színház nyugdí­jas fotográfusa, grafikusa. - Szín­házi éveim előtt a legtöbbet ak­kor rajzoltam, mikor 1956-ban ki­járási tilalom volt: egy zongora alatt aludtam, mert nem volt Színházi éveim előtt a legtöbbet akkor rajzoltam, mikor 1956-ban kijárási tilalom volt. Jármay György, fotográfus ....................................ff több hely, s ott az egész családot, a környezetemet lerajzoltam. Az­tán, amikor 1959-ben a miskolci színházhoz kerültem, rengeteg fantasztikus munkát kaptam. Az akkori csodálatos művészeti fő­titkár Siklósi László számtalan illusztrációt kért a műsorfüze­tekbe, amelyekbe fotókat is kel­lett készítenem - így kezdődött. A „büfészínész” reklamál A színész számára általában az a jó kép, amelyiken ő is rajta van, méghozzá előnyösen. Ezzel az el­várással sokszor szembesült:- Az újságban szinte minden Jármay György, saját felvételei között kép lejöhet, mert kicsiben jelenik meg, de a kirakatba minden fotó nagyban kellett, s ott nem lehe­tett ráncos a primadonna, kövér a bonviván. De csak a „büfészí­nész” reklamált, a nagy színészek­kel élmény volt dolgozni... Az első fotói még az akkori szokásnak megfelelően beállított jelenetek voltak, de aztán ha­mar áttért a főpróbán való fény­képezésre, amely élő színház volt ugyan, de még nem az iga­zi előadás: Major Tamás egy székben eljátszotta az egész drámát- Amikor a Lear műsor­füzetébe készítettem képeket Major Tamásról, leültettem egy székre, körbevilágítottam, s ő néhány fantasztikus gesztussal egyből végigjátszotta az egész drámát. Kitűnő partner volt. Fo­tóztam egyszer Bessenyei Fe­rencet is a Fáklyalángban: egy jelenetet fényképeztünk csak vé­gig, s ő is abban a pillanatban beállt a szituációba. Fotózhat­tam Latinovits Zoltánt és az itt vendégeskedő Ruttkai Évát az Ilyen nagy szerelemben. Lati­novits kérte a fotókat, mert csak úgy tudott bejutni Ruttkai- hoz, hogy Gábor Miklós, a férj előtt arra hivatkozott: elhozta a miskolci előadásképeket... Fotó: Bujdos Tibor- Rossz fényviszonyok, között olyankor kellett főpróbát fotózni, amikor még nem volt paróka, nem volt cipő - mesél a nehézsé­gekről Jármay György. - Ráadá­sul a technikai minimumokat sem értük el: a fényképezőgépem volt vagy 5 kiló, s amíg élesre ál­lítottam, lement egy teljes jelenet. Premier plán A legjobban a stúdióelőadá­sokat szerette, mert ott egy-két méterről lehetett fotózni.- És én a premier plánt ked­veltem: az ember, az arc érde­kelt. Ha nincs az arcon a küsz­ködés, a gyönyör, nincs mit be­szélni a színházról beszélni. S akkor jó a fotó, hogyha ropog, ha kifejezi a drámát... aroamazssf http://extra.boon.hu írásaink a színházról A félesége miatt is jönnie kell Operakedvelőnek vallja magát a miniszter - ellátogat Miskolcra Budapest (ÉM - BAL) - Rit­kán méltatja kormánytag a borsodi megyeszékhelyt, an­nak valamely rendezvényét - Görgey Gábor kulturális mi­niszter megtette ezt a héten az idei miskolci operafesztivál fővárosban tartott sajtótájé­koztatóján. A szaktárca vezetője a miskol­ci polgármester, a fesztivált szer­vező társaság egykori és jelen­legi vezetője, valamint saját ál­lamtitkára társaságában vett részt az eseményen. „Osztom az ízlését” Az immár harmadik alkalom­mal rendezendő seregszemlével kapcsolatban elmondta: június 11. és 22. között várhatóan ő ma­ga is látogatást tesz Miskolcon. Elődje, Rockenbauer Zoltán a miniszteri poszton nagy operara­jongónak vallotta magát, s részt is vett az eddigi rendezvényeken. ff .............. Szeretem az operát, s azt is remélem: lesz időm néhány mis­kolci előadásra. Görgey Gábor miniszter ............................ff „És ön?” - tette fel a kérdést la­punk.- E tekintetben magam is osz­tom az ízlését: szeretem az operát, már csak azért is, mert a felesé­gem operaénekes. Remélem, lesz erőm, s energiám, hogy néhány előadást Miskolcon élvezhessék júniusban. A hetvenes években, amikor vígjátékok színházi fesz­tiválját rendezte a város, is jártam ott, nagyon tetszett és nem csak azért, mert az én darabomat is ját­szották; persze azért is. Bartók+Mozart Mint ismert: az idei opera- fesztivál szervezői Bartók és Mozart műveiből válogattak. A részletes programról az interneten is tájékozódhatnak felőle az érdeklődők, a Bar­tók+Mozart fesztivál remény­beli látogatói. ÉCTA8# Az *c*e' Operafesztivál programját CoJJtn közli a www.boon.hu internetes honlap, a fesztivál honlapjának cí­me: www.operafesztival.hu Virág. A költészet napján mutatta be a felsőzsolcai Bárczay-kastélyban legújabb kötetét Serfőző Simon. A Vi­rág című könyv a költő sze­relmes verseinek életmű-vá­logatása Fotó: Ádám János A HANGVERSENYTEREMBŐL A másodikok Bánhegyi Gábor Van az úgy, hogy egy kon­cert nem indul túl jól. Az még nem olyan nagy baj, tragédia csak akkor van, ha még rosszab­bul folytatódik és pocsékul feje­ződik be. A Népszerű bérlet idei utolsó előadásán szerencsére nem következett be a tragédia. Bár a Láncé Friedel vezé­nyelte Miskolci Szimfonikus Ze­nekar idei legsúlytalanabb kez­dését produkálta. Beethoven Fidelio-nyitánya ennyire légie­sen, könnyedén, puhán talán ezt megelőzően még sohasem szó­lalt meg. Bocsáttassák meg a fel- tételezés, de a karmester mintha nem annyira szerette volna ezt a darabot és ennek megfelelően a kidolgozással sem törődött iga­zán. Majd eljátszódik ez, aztán lépünk tovább. Közönséget azonban ritkán sikerül becsapni. Most sem jött be. A taps sem. Beethoven IV. G-dúr zongo­raversenyénél folytatódni lát­szott a kezdet, azaz továbbra is színtelen, bár kétségkívül kelle­mesen andalító volt a hangzás. Ezt döntően befolyásolta Emanuele Arciuli zongorajáté­ka, aki nemes egyszerűséggel áttette a darabot a romantika korába és a szenvedélyt szepe- géssé fogta vissza, bár az első tétel kadenciájában ő sem bírta tovább tartani magát és néhány másodperc harsány üdvrivalgá­sában közölte velünk, így is tudná, ha akarná. De nem akar­ta. Hála az égnek, a második tételben sem. Igaz, ott nem is lett volna helyénvaló, hanem bizony ez a Glenn Gouldot idé­ző puha játékmód volt az, ami igazán emlékezetessé tette Emanuele Arciuli miskolci fellé­pését. Ekkor tökéletes volt az összhang a zenekar és a szólis­ta között, valódi párbeszédet hallottunk, hamisítatlan szenve­déllyel és szenvedéssel. Schubert VII. szimfóniája enyhén szólva nem tartozik a zeneirodalom legrövidebb alko­tásai közé. Idén néhányunknak már volt egyszer módja hallani a miskolci zenekartól a művet. Akkor egy sebességmámortól el­ragadtatott dirigens vágta majd­nem agyon a darabot, Láncé Friedel azonban kiválasztotta azt a tempót, amelynek köszönhe­tően igazán élvezhetővé vált Schubert muzsikája. Az első té­tel itt is picikét halványan indult, de szerencsére a második tétel­től ismét kitisztult az ég, felsza­badultak a zenészek, gátlástala­nul dirigált a karmester és stker- re is vitték az előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents