Észak-Magyarország, 2003. április (59. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-19 / 92. szám
2003. április 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁS $ EU-KARRIER / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült JEGYZET Határok nélkül Marschalkó Ildikó ILDIKO.MARSCHALKO@inform.hu Európai uniós csatlakozásunk közeledtével sokan hangoztatják: Európába lépünk! Magyarország is végre Európához fog tartozni! Ahányszor hallottam ezt a mondatot, mindig felmerült bennem a kérdés: nem vagyunk -mi már több mint ezer éve Európában? A Kárpát-medence nem tartozik Európa közép-keleti határai közé? Persze érthető', hogy a felelős politikusok az Európához való csatlakozásunk alatt az európai uniós közösségbe való belépésünket értették. Az azonban mégis csak elgondolkodtató, hogy több százszor egymást követően, mint egy mantrát mondogatták: 2004. május elsejétől végre Európához tartozunk majd. Örvendetes az uniós csatlakozásunk, de nem szerencsés, ha úgy kezeljük magunkat, mint az a nemzet, aki most vándorol be Európába, és a nagy sötétségből végre ránk is jut majd egy kis napfény. Hiszen büszkék lehetünk, büszkéknek kell lennünk ezeréves kultúránkra, őseinkre, nyelvünkre, történelmünkre, ami épp annyira európai, mint a többi nyugat- észak- és dél-európai társainké. A határok megszűnésével remélhetjük: gazdaságilag, társadalmilag és az életszínvonal tekintetében is európaiak - vagy szakzsargonnal élve - EU-konformok leszünk. De az nem lehet kérdés, csak pusztán tény: Magyarország Európához tartozik. Az a kérdés már sokkal inkább feltehető: a gazdasági közösséggel vajon a pénzescsapok is kinyílnak-e majd, vagy csak határaink... Kultúra 2000 - nekünk is Miskolc (ÉM) - Megváltozik-e a kultúra szereplőinek helyzete hazánk csatlakozása után? A. válasz egyértelműen igen, de a változás nem egyik napról a másikra megy végbe. A Kultúra 2000 program célja az európai kulturális együttműködés, a párbeszéd elősegítése, a nemzeti kultúrák terjesztése, a sokszínű és közös örökség megőrzése. A program támogatja az előadó-, színház- és táncművészetet, a képzőművészetet, az irodalmat, a zenét, a kultúrtörténeti feldolgozásokat, az új kifejezési formákat, s akár többéves projekteket is. Ez a keretprogram az Európai Parlament döntése nyomán öt évre - 2000-től 2004-ig - szól. Hazánk már 2001-től teljes jogú tagként vehet részt a programban, az éves részvételi díj összege csaknem félmillió euró. A programmal járó költségeket és a fennmaradó összeg 50 százalékát központi költségvetésből, további 50 százalékot Phare- forrásból finanszírozzák. Pályázatot egyéni szereplők (természetes személyek) kivételével a kulturális élet bármely szereplője benyújthat. Minden projekthez legalább 40 százalékos önrész szükséges. A támogatás alprogramjai: • Specifikus és rövid távú tevékenységek (a támogatás: 50 és 150 ezer euró) • Hosszú távú kulturális együttműködési tevékenység 5 ország részvételével (a támogatás: legfeljebb 300 ezer euró) • Kiemelkedő európai kulturális projektek, díjak, egyéb kulturális események (a támogatás: 150 és 300 ezer euró) Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Tegyük félre a belső ellentéteket! Az uniós csatlakozás Budapest (ÉM) - A csatlakozás nem fenyegeti a magyar kultúrát, sőt a jelenleginél fontosabb szerepet is adhat neki - hangzott el az EUKK által szervezett beszélgetésen. Az unióhoz való csatlakozás a művészek számára is hatalmas lehetőségeket rejt, ám hogy ezeket milyen mélységekben tudjuk kihasználni, nagyban függ attól, »................... Szellemileg kell felnőni az uniós rendszerhez,.. Szabó István rendező .........................................................M mennyire tudja félretenni a szakma belső ellentéteit - értett egyet Zsámbéki Gábor színházigazgató, Szabó István Oscar-díjas rendező és Koltai Lajos operatőr. hatalmas lehetőségeket rejthet a magyar kultúra számára is- Szellemileg kell felnőni az uniós rendszerhez - véli Szabó István. - Tudni kell, mire akaZsámbéki Gábor színházigazgató .........................................................W runk pályázni, és tudomásul kell venni, hogy az uniós pénzekért nyújtani is kell valamit, nem csak lenyúlni a pénzeket. Művészvándorlás?! Zsámbéki Gábor szerint a határok eltűnése „lefejezheti” a magyar kulturális életet: ha egy tehetséges rendező nem kap színházat itthon, elmehet külföldre, s jóval több pénzért dolgozhat. Szabó István szerint ettől nem kell tartani, hiszen a külföldi fil» ............................. A határok eltűnése lefejezheti a magyar kulturális életet... mekben már most is számos náció színészei szerepelnek, ám azt nem vitatja, hogy anyagi okokból sok művész a határokon túlra költözhet. A színház védhet is A magyar kultúrát egyik jelenlevő sem félti az integrációtól. Zsámbéki elmondta, hogy az EU különbözőségek védelmét hirdető politikájára teljesen normális reakció a nemzeti értékek erősödő védelme. A kultúra megőr» ........ ............... Az unió nagyobb mozgást hozhat a művészeti életben... Koltai Lajos operatőr .........................................................W zésében pedig kitüntetett szerepe lesz az anyanyelv védelmének - és ezzel együtt a színháznak is.- Az unió nagyobb mozgást hozhat a művészeti életben - jegyezte meg Koltai Lajos. Szerinte a művészeknek sokat jelenthet, hogy egyszerűbben juthatnak el külföldi előadásokra, fesztiválokra. Az előadók potenciális közönsége is tágul és talán a felpezsdülő élet itthon is jobban vonzza a közönséget. Nyelvterületek Az Európai Színházi Unió is jórészt brüsszeli pénzekből működik - mondta el Zsámbéki, aki a határokon átnyúló színházi alakulat elnöke. - Uniós támogatásokból hozunk össze több országban előadásokat, fesztiválokat. A határok eltűnése a nyelvterületek egységesülésének is kedvez: ahogy német nyelven közösen állíthat színre egy német, egy svájci és egy elzászi színház egy darabot, az integráció után ugyanúgy jöhet létre jóval szorosabb kapcsolat a határon túli magyar és az anyaországbeli színházak között. Kérdések és válaszok Létezik-e szabályozás arra vonatkozóan, hogy a televíziós műsorok vetítésekor jelöljék, milyen korú nézőnek való? 2002. október 17-től - a júliusban elfogadott médiatörvény-módosítás alapján - kötelezővé vált hazánkban a korhatárt jelző piktogramok kihelyezése a tévéképernyőkre. A magyar szabályozás az európai uniós szabályozás alapján készült, de a piktogramok használata nem feltétlenül szükséges. Az EU irányelve ugyanis a műsort megelőző hangjelzés és a műsor ideje alatt folyamatosan látható grafikai jelzés egyikének használatát írja elő, mfg az ORTT mindkettő használatát kötelezővé tette. Ugyanakkor november 18-től hasonló piktogramok bevezetése kezdődik Franciaországban, és a közeljövőben várható megjelenésük a cseh, a portugál, a lengyel és a belga csatornákon is. Pályázatfigyelő A dán parlament 400 000 eunőt különített el arra a célra, hogy az EU új tagországaiban élő fiataloknak lehetőséget nyújtson dániai népfőiskolái tanfolyamokon való részvételre. A népfőiskolák olyan, a hivatalos oktatási rendszeren kívül működő bentlakásos felnőttoktatási intézmények, melyek szinte minden témában kínálnak tanulási lehetőségeket. A népfőiskolák a dán népoktatási és ismeretterjesztési hagyomány szerves részét képezik. Az egyes iskolák maguk döntenek a tanfolyam tartalmáról (amelyek minimum 12 hónapig tartanak), vizsgák vagy tesztek nincsenek. A pályázat benyújtásának határideje: 2003. május 30. Jelentkezési feltétel: a hallgató az EU új tagállamainak legalább 17 és fél éves állampolgárai vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező lakosai legyenek. További Információ www.hojs- koleme.dk honlapon olvasható. Megkérdeztük: az EU-csatlakozással mennyiben változik kulturális életünk? agyon remélem, hogy az élet minden területén jobb lesz a helyzetünk, még akkor is, ha korainak tartom a csatlakozást. A kulturális életben is biztosan érezhető lesz a változás. Czégel Ditta (50) V éleményem szerint egyelőre nem lesz nagy változás a kulturális életünkben. Nem hiszem, hogy határaink kinyílása által változna kultúránk, ez sokkal később fog bekövetkezni. Gömböcz János (55) A mennyiben az itthoni árviszonyokhoz képest nem lesz drága a monacói kaszinóban szórakozni, abban az esetben biztosan sokan választják a külföldi ki- kapcsolódást. Szabó László (54) V alószínűnek tartom, hogy a kulturális élet minden területén érezhetünk majd javulást, a kínálat bővülését, akár a színházi előadásokat, akár a televíziós műsorokat tekintve. Mártonné Pap Ágnes (32) A z európai uniós csatlakozásunkkal biztosan sok-sok minden gyökeresen megváltozik életünkben, de nem hiszem, hogy mindez hirtelen történne. Majd meglátjuk, mit hoz a jövő. Rácz Gyula (65) Miskolc (ÉM) - Az unió célja a közös európai kulturális gyökerek tudatosítása, ami elősegíti az európai népek egymás iránti megértését, kölcsönös megismerését. Kiemelten fontosnak tartja az állampolgárok, főként a hátrányos helyzetűek és a fiatalok hozzáférésének és részvételének elősegítését a kulturális tevékenységekben, a művészek mobilitását. Magyarország elvégezte a kulturális javak exportjával és visszaszolgáltatásával foglalkozó uniós jogszabályok harmonizációját, és megtette a szükséges intézkedéseket azok végrehajtására. A központi hatóság, amely a jogellenes külföldre vitt kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos feladatokat ellátja, a Kulturális Örökségvé- delmi Hivatal megfelelő szervezeti egysége. A csatlakozás megköveteli a kulturális szereplőkre vonatkozó jogszabályok betartását is. Ilyenek a személyek szabad mozgása, a diszkrimináció tilalma, a forgalmi adók, a fix könyvárak, a szerzői jogok és a versenyszabályok. A kulturális és örökségvédelmi állami támogatások összeegyeztethetőek a belső piaccal, ha ez nem befolyásolja lényegesen a tagállamok közötti szabad kereskedelmet, s ezek a támogatások kiegészíthetők a strukturális alapokból kapott EU-forrásokkal. További információk • www.nkom.hu • www.kulturpont.hu • www.europa.eu.int/comm/cuf ture/index • www.kum.hu EU-s kislexikon Hivatalos nyelvek: angol, dán, finn, francia, görög, holland, svéd, német, olasz, portugál, spanyol, svéd. Az Európai Unió minden jogszabályát valamennyi hivatalos nyelvre lefordítják. Az EU alkalmazottainak ezért több mint ötödé tolmács, fordító. Az alacsonyabb szintű tanácskozásokon azonban gyakran az angol és a francia a munkanyelv. Az Európai Bíróság bírái kizárólag franciául tanácskoznak hiszen ez a nyelv a hivatali diplomácia nyelve évszázadok óta.
