Észak-Magyarország, 2003. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-09 / 83. szám

2003. április 9., szerda mmmmmimmré KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR JEL w 0 Koncz Zsuzsa-koncert. „Ki nevet a végén?” címmel rendezik meg április 16-án, szerdán 19 órától Koncz Zsuzsa koncertjét Miskol­con, a Rónai Művelődési Központban. Jegyek elővételben az Ady Endre Művelődési Házban, a Miskolci Galériá­ban, a színház melletti Antikváriumban és a Rónai Művelődési Központban kap­hatók. 0 Diákok kiállítása. A kazincbarcikai Gyermekgalériában április 24-én 14 óra 30 perckor nyílik meg az a kiállítás, amelynek anyagát az Árpád Fejedelem Téri Általános Iskola diákjainak alkotá­saiból válogattak. 0 Szavalóverseny. Április 11-én, pénte­ken reggel fél kilenckor kezdődik az edelényi városi könyvtárban a „Fölemel­ni e tájat" címet viselő költészet napi szavalóverseny, amelyet Kalász László költő emlékére rendeznek. Szünet. Ma pihenőt tartanak a ver­senyzők az Operafesztivál Nemzetközi Énekversenyén. Felvételünk, amelyen Szolnoki Apollónia énekel az elődöntőn ké­szült. Fotó: Bujdos Tibor „Ez egy normális rocklemez” Miskolc (ÉM - BG)- Turisták bárhol cím­mel lát napvilágot a Kispál és a borz együt­tes legújabb hanghor­dozója a tervek szerint április 14-én. Ezt beha­rangozandó járt Mis­kolcon Lovasi András, a társulat front­embere.- Ez a kilencedik lemezünk, és annyi viszonylag rosszul gondozott hanganyag után most végre sikerült egy normális hangzást összehoznunk - mondta Lovasi András. - Ez a mostani egy normális rock­lemez, van füle-farka, a dalok szólnak valamiről. Egy ráérős lemezt csináltunk, amikor készen volt 2-3 számunk, akkor be­vonultunk a stúdióba, fölvettük. Ebből ke­rekedett ki egy fél év alatt 13 egészséges, jó kis dalocska. Arra a kérdésre, hogy ezt is fogják-e hamisítani, Lovasi András elmondta, na­gyon reméli, mert ez ugyan a zenekar pénztárcáját picit rosszul érinti, de jól is esik, mert ez is azt jelzi, vannak, akik szeretik a zenekart. - Egyébiránt hama­rosan úgyis össze fog omlani a hagyomá­nyos CD-piac - folytatta Lovasi András.- A cédé már egy elavult hanghordozó. Mindenki megvan elégedve az mp3-mal és az mp-4-gyel. Igaz, az kicsit gyengéb­ben szól, de sokat nyom a latban a ha­zánkban el nem terjedt hifi-kultúra mel­lett az is, hogy a cédére 70 perc fér, mp3- formátumban pedig egy korongra 20 le- meznyi anyag elfér. Egyébként sem sze­retem, ahogy a cédék szólnak, csicsereg, csipog, olyan felhangok is megjelennek a digitális hanghordozókon, amelyek már nem kellenek oda. Természetesen az em­berek továbbra is fognak zenét fogyasz­tani. Szerintem hosszú távon úgy fog ez működni mint a kábeltelevíziózás. Lesz egy előfizetési díj, amelyért iksz idő alatt ipszilon mennyiségű zenét lehet majd le­tölteni és a zenészek a letöltések száma után kapják a jogdíjat. Az már más kér­dés, hogy a kiadók hol fogják ebben a fel­állásban megtalálni a helyüket. Xtrim Bővebben a zenekar honlapján: m&iMm www.kispal.mantha.hu A lemezborító „Hiperaktívan” a fogyatékos emberekért Jakubinyi László gyógypedagógus véleménye a fogyatékosokról és a bábterápiáról Jakubinyi László a fogyatékosok körében Fotö: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Azt ta­pasztaltam meg, hogy én sok­kal többet kapok tőlük, mint amennyit bármikor adni tud­nék - állítja Jakubinyi László, a Miskolci Csodamalom Báb­színházban tartott bábterápiás foglalkozások egyik vezetője.- A bábterápiával itt, a Csoda­malom Bábszínházban találkoz­tam először - meséli Jakubinyi László, aki hazai gyógypedagógi­ai tanulmányai mellett Angliában is ismerkedett a szakmával. Ő hoz­ta létre Miskolcon a fogyatékos embereknek segíteni próbáló Szimbiózis Alapítványt, amely fel­vállalta többek között, hogy min­den szerdán elviszi a Csodamalom Bábszínház bábterápiás foglalko­zására a sérült embereket. Nem a győzelem... Az ide járók nemrégiben egy „igazi” bábdarabbal mutatkoztak be a miskolciaknak, majd egy bu­dapesti, fogyatékosoknak szerve­rt........................ Fél éve dolgo­zunk együtt, s már vannak lát­ványos eredmé­nyeink. Jakubinyi László BÁBTERAPEUTA ...........................................................................rt zett találkozó közönségének. A fővárosban legjobbnak minősített produkció jutalma, hogy előadói kijuthatnak a fogyatékosok éve ap­ropóján Brüsszelben rendezett ta­lálkozóra. Nem a miskolciak győztek - már ha ez a győzelem. M. Németh Erzsébet, a bábszínház igazgatója még mielőtt elmentek volna a megmérettetésre, hangsú­lyozta, hogy a lényeg az, ami a fog­lalkozásokon történik. így gondol­ja ezt Jakubinyi László is:- Fél éve dolgozunk együtt a bábszínház művészeivel, s már vannak látványos eredményeink. Egyrészt született egy darab, amit be tudunk mutatni. Másrészt na­gyon sok fiatal óriási fejlődésen ment keresztül. Van például egy befelé forduló fiatalember, aki a családjában is alig kommunikál - most ő az egyik főszereplő. Tudja a szöveget, bátor, levetkőzte min­den gátlását. Vagy az egyik hiper- aktív kisfiú, aki ott van egyszer­re az utca két oldalán, ugyanúgy színpadon van, fegyelmezetten kö­veti az utasításokat, elfogadja a kö­zösség normáit. Ez egyelőre csak a bábterápiás másfél órára igaz, de reméljük kinövi majd a hétköz­napi életére is. „Tévedhetetlenül...” A gyógypedagógus szerint sem­miképpen nem a sajnálat az, amit egy fogyatékos láttán éreznie kell az egészséges embernek.- Ez egy „másság”, amit mi nagyon nehezen tudunk elképzel­ni. Meg kell tanulnunk velük együtt élni, megtalálni az értéke­iket, és akkor igazán partnerek lehetünk, ahol nincs a sajnálat­nak helye. Hagynunk kellene, hogy ők is teljes életet éljenek. De nem hagyjuk őket tévedni, nem hagyjuk például, hogy kibo­rítsanak egy tál levest, mindent megcsinálunk helyettük. Igenis joguk van megtapasztalni a vilá­got, joguk van tévedni, joguk van ahhoz, hogy ne elzártan éljenek köztünk. A bábterápiás foglalko­zásokon kialakult két gyönyörű szerelem, melynek perspektívá­ja semmi. Pedig - s ez nem csak „munkaszlogen” -, ők is ugyan­olyan emberek, mint mi, joguk van a boldogsághoz is... Az ő „sikerükhöz” azonban az kell, hogy igazi legyen a „szimbi­ózis”, vagyis hogy tényleg befogad­ja őket a társadalom.- A jövő útja, hogy már óvo­dában, iskolában együtt legyenek a fogyatékos és az egészséges gye­rekek. Arra kell csak figyelni, hogy ne tolódjanak el az arányok: az ideális, ha mondjuk egy osz­tályban tiz egészséges gyerekre jut egy sérült. Ha a segítő gesztus természetesen nő be egy gyerek személyiségébe, egészen másmi­lyen felnőtt lesz... A gyerek alig váija- Amióta idejárunk, nagyon sokat fejlődött a fiam - mond­ja az egyik szülő. - Imád a bábszínházba jönni, alig várja a foglalkozást. Én nem „du­gom el” a gyermekemet, vi­szem mindenhová. Az biztos, hogy megnéznek minket a bu­szon vagy bárhol, de ezzel már nem foglalkozom. Nem úgy nevelem a fiam, hogy érezze, más, mint a többiek. A hangversenyteremből Véletlen a l kizárva ih Bánhegyi Gábor Nem bízott semmit-a vélet­lenre a miskolci Reményi Ede Kamarazenekar március végi Zenepalota-beli koncertjén. Ép­pen ezért választott egy tuti műsort és megnyert hozzá egy kitűnő karmestert, minden adva volt tehát a sikerhez. Ha valaki J. S. Bachot és Mo­zartot plakatírozza ki műsor gyanánt, akkor az egyszeri kon­certlátogató bízhat abban, kö­zönségcsalogatás folyik, hiszen egy ilyen programba nagyon nagy erőfeszítéssel lehet csak belebukni. A D-dúr szvit a ven­dégekre és az Air-re hegyeződött ki, nagyon helye­sen, hiszen ezt a darabot a las­sú tétel és markáns rézfúvós je­lenlét „viszi el". Talán Kovács László kérése vagy közös meg­állapodás tette, hogy szigorúan Bach akarata érvényesült és a hangzás is megpróbálta az ere­deti játékmódot felidézni. \4ozart Sinfonia Concer- tante című opusa két miskolci zenésznek kínált bizonyítási lehetőséget. Nagy Zsófia igen ritkán jut szólistaszerephez, ez meg is érződött a játékán. Ahogy mondani szokták, ha va­laki fél a botlástól, az előbb- utóbb hibázik is. Nem voltak ezek égbekiáltó bakik és hosz- szan el tudtunk gyönyörködni abban, hogy Nagy Zsófia igen szép hegedűhangot képes elő­varázsolni hangszeréből. Miklós Dienes András brácsahangját hallva feltevődött a kérdés, mi­ért vállal viszonylag kevésszer szólistaszerepet „hazai pályán" a művész, hiszen markáns, ma­gabiztos játéka meggyőzően bi­zonyította, a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar szólamvezetője uralja a színpadot. A műsor második felében hal­lott Mozart g-moll szimfónia a fel­szabadult játék jegyében telt, még a nem igazán hibátlan akusztikájá­ról híres Bartók- Teremben is „le­jött" a színpadról, hogy vége van a drukknak, amit a zenészkollégák iránt éreztek a szünet előtt a játszó személyek. Kovács Lászlónak ezút­tal könnyű dolga volt, ami a pró­bákon lefixáltatott, az az előadáson is megvalósult, ezért „csak" le kel­lett vezényelnie az előadást. Könyvbemutató. Varga Rudolf Szörnyek, szavak cím verseskötetének bemu­tatóját tartották tegnap Mis­kolcon, a Kazinczy könyves­boltban. Fotó: Ádám János Csárdáskirályok, avagy a való világ sója Négyfelvonásos kiállításmegnyitó látható a Miskolci Galéria Rákóczi-házában Méhes László Miskolc (ÉM) - Egy kiállítás halála, amikor elhangzik a megnyitó kötelező mondata: „A tárlatot ezennel megnyitom!” Aligha irigylendő ezért az, akit tárlatajánlónak kémek föl, aki­nek hivatalból ezt kell monda­nia. Ebből viszont megérthető: a többi nem rajta múlik. Az sem, hogy az időt és teret átfogó gon­dolatok kimondásuk pillanatá­Gsárdáskirály Miskolci Galéria, Rákóczi- ház (április 3-május 31.) Kiállítók: Gaál József, drMáríás Béla, Kada, Klimő Károly, feLugossy László, Paulovkin Boglárka, Szik- szai Károly, Urbán Tibor bán elhalnak-e, netalán tovább fűződnek. A Miskolci Galéria Csárdáski­rály című tárlatán beköszöntőt mondó Szeifert Judit sajátos hely­zetbe került. A koreográfia szerint ő az első, tradicionális „felvonás­ként” állt mikrofon elé, elősorolt gondolatainak igazát viszont az utá­na következő előadóknak kellett igazolniuk. A művészettörténész ugyanis nem mást állított, mint­hogy a kortárs képzőművészet, és a róla az elmúlt évtizedben kiala­kult művészetkép mesterséges és hamis. A Csárdáskirály megnyitójának közönsége számára nem lehetett A megnyitó közönsége Fotó: Ádám János kérdéses, hogy a tárlat címének hí­vószavára alkotók némelyike rop­pant komolyan gondolja az élet és a művészet egymástól elválasztha­tatlan kapcsolatát. Nyitó-felvonások Első felvonás: Szeifert Ju­dit művészettörténész Második felvonás: Gaál Jó­zsef - dr Máriás Béla képzőművészeti duó „Ne lopd el a Bibliám” című multimédiás reflexiója Harmadik felvonás: feLu­gossy László perfor- mance-a Antilónozás, avagy a logikus lőrűgás címmel Negyedik felvonás: a Tudó­sok zenekar előadta a Csárdáskirály című szimfo­nikus költeményt

Next

/
Thumbnails
Contents