Észak-Magyarország, 2003. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-09 / 83. szám

Fotó: Szatmári Irén 2003. április 9., szerda ÉSZAK-MABYARORSZáG# EU-GAZDASÁG / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült EU-HÍREK 12 Szavaznak. Az uniós intézmények kö­zött felmerült nézeteltérések és az utol­só pillanatokig folytatott viták ellenére az Európai Parlament ma minden vára­kozás szerint jelentős többséggel áldá­sát adja 10 EU-tagjelölt ország jövő év május 1-jén esedékes csatlakozására. 0 Pályázat. Megnyílt a 6 milliárd forin­tos Európa Pályázat Előkészítő Alap, amelyből a strukturális alapokból elnyer­hető projektek kidolgozásához lehet tá­mogatást kérni. A kormány és az unió által létrehozott alapból az önkormány­zatok és a nonprofit szervezetek kérhet­nek támogatást ötleteik kidolgozásához. Ők is elkezdték valahol Miskolc (ÉM - OlKa) - Portugália az EU-csatlakozáskor Magyarországgal közel azonos szinten volt, s bár most sem mond­ható el, hogy gazdag ország, de gazdasá­gukat megfelelően tudták modernizálni. Írország pedig az uniós támogatások ré­vén ipari gazdasággá alakulhatott át. A két országot képviselő szakemberek az uniós csatlakozást követően elindult, s napjainkban is tartó fejlődésről számoltak be a megyei kereskedelmi és iparkamara nemrégiben rendezett konferenciáján. A nyertesek a vállalkozók- Portugália 10 milliós lakosú kis ország. A jövedelmi viszonyokat és az útépítést tekintve hasonló szinten állt a csatlakozás­kor, mint most Magyarország. Mivel az el­múlt 12 év alatt az EU-s támogatásokat tel­jes egészében kihasználtuk, ezáltal moder­nizálni tudtuk gazdaságunkat. A csatlako­zás igazán nagy nyertesei az építőipar, az idegenforgalom és feldolgozóipar lett, vala­mint a kis- és középvállalkozók - ismer­tette Joaquim Pimpao, a Portugál Nagy- követség Kereskedelmi és Idegenforgalmi Hivatalának kereskedelmi tanácsosa. Mezőgazdaságból ipar Írország döntően mezőgazdaságon ala­puló gazdaságot folytatott, de belépését kö­vetően modern ipari gazdasággá alakult át viszonylag rövid idő alatt. Erről Mi- chael Leydon írországi EU-szakértő be­szélt, hozzáfűzve: gazdasági tevékenységük globális méreteket öltött, amit önmaguk erejéből nem vihettek volna végre.- Az én feladatom, hogy megosszam ta­pasztalataimat és segítsek a felkészülésben Magyarországnak és az itt élőknek. Úgy látom „ír szemmel”, hogy ez az ország is nagy lehetőségek előtt áll. Hazámról el­mondható, óriásit léptünk előre, s annak ellenére, hogy már kevés támogatásban ré­szesülünk, elértünk arra a pontra, ami­kor enélkül is hatékonyan működik gaz­daságunk - ismertette a szakember. Futás a jövőnkért - hirdeti a transz­parens, amelyet a mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola atlétikai pályája mel­lett feszítettek ki. Az iskola kezdeményezé­sére 1496 kilométeres nonstop futás indult múlt pénteken. Az első három kört a nyol­cadikos Bártfai Edit (képünkön) tette meg. A szőlőtermesztők lehetnek az egyik nyertesei a csatlakozásnak Fotó: archív Kérdések és válaszok Ml lesz a magyar szőlő- és borágazattal? Kiemelkedően jő esélyeink van­nak e téren. A csatlakozás vár­hatóan a borszőlő értékesítési átlagárának emelkedését hoz­za. Konkrét példa: a 2001. évi, hektáronként 9,89 tonna átla­gos terméshozamot elérő bor­szőlő-termesztő gazdaság hek­táronkénti bevétele 494 222 forint volt. A csatlakozás első évében (változatlan termésát­lag esetén, közvetlen támoga­tások nélkül) az értékesítési át­lagár prognosztizálható emelke­désének köszönhetően e gaz­daság hektáronkénti bevétele 646 347 forintra emelkedik. INTERIÚ Régi eljárások, intézmények ég veled! A Konvent az EU intézményrendszerének jövőbeni működését foglalja új keretbe Marik Sándor Nyíregyháza (IM) - Egy éve működik az Európai Kon­vent, tevékenységéről azon­ban keveset hallani. Vastagh Pál parlamenti képviselő, az Európai Konvent tagja mun­kájukról beszélt az Inform Média vendégeként. V. P.: Első ízben vesznek részt teljes joggal egy uniós szervezet munkájában a tagje­lölt országok képviselői. Felada­tunk, hogy az unió intézmény- rendszerét alkotmányos szerző­dés keretébe foglaljuk. Az unió­nak jelenleg ugyanis nincs egy­séges fundamentuma, több alap- szerződés alkotja azt. IM: Meg tudná világítani ezt egy konkrét példával? V. P.: Az uniónak ambiciózus céljai vannak. Például szociális modelljének megvalósításában 2000-ben Lisszabonban azt jelölte meg, hogy területén 2010-ig meg­valósítja a teljes - az unió szint­jén hetvenszázalékos - foglalkoz­tatottságot. Ez 30-40 millió új mun­kahelyet jelent az egyesült Euró­pában. Ha az EU fenn akarja tar­tani a monetáris unió stabilitá­sát és egységét, ha szembe akar szállni a szervezett nemzetközi bű­nözéssel, a terrorizmussal, akkor nyilvánvaló, hogy ezek a felada­tok nem oldhatók meg régi eljárá­sokkal és régi intézményekkel. Azért hozták létre a konventet, hogy széles körben megalapozzák a reformokat. 2004-ig, mire az unió várhatóan kibővül, lezárul­nak az intézményi reformok, ame­lyek az utóbbi tíz esztendő legna­gyobb igényű és legmélyebb vál­tozásokat kiváltó lépését jelentik. ff .................................. Főleg a munka v világát érintő fi szabályok változó- '•* **5^- sa várható. Vastagh Pál, Hpm Mmm a Konvent tagja Hí JmMB ..................................ff IM: Hogyan érinti ez hazán­kat? V. P.: Az uniós intézményi re­formoknak kedvező hatása lesz a magyar jogfejlődésre is. Főleg a munka világát érintő szabályok változása várható. Lényeges az igazságszolgáltatáshoz való hoz­záférés lehetőségeinek kiszélesí­tése. Ennek alapján vezetjük majd be a nép ügyvédjéről szóló új jogintézményt, ami lehetővé kívánja tenni, hogy azok is kap­hassanak jogi tanácsot, felvilágo­sítást - ha kell, jogi képviseletet -, akik nem tudnák azt megfizet­ni. De mi kezdeményezzük pél­dául azt is, hogy legyen az unió­ban közös határőrség. Magyaror­szágnak ugyanis nagyon hosszú külső határa lesz, amit védeni kell, és nem mindegy, hogy a ha­tárőrség fenntartásait csak a mi költségvetésünkből kell fedezni, vagy uniós forrásokból is. Az Európai Konvent A Brüsszel melletti Laeken királyi lotájában 2001 de­cemberében tartott uniós csúcstalálkozón alakították meg az unió reformját előké­szítő konventet. A 105 tagú testület elnöke Valéry Giscard d’Estaing francia exelnök lett, alelnöke az olasz Giuliano Amato és a belga-flamand Jean-Luc Dehaene, mindketten volt kormányfők. A konvent el­nöksége tizenkét tagú. A tizenöt hónaposra terve­zett konventen minden tagor­szág és tagjelölt részéről egy kormányzati megbízott és két parlamenti képviselő vesz részt, valamint az Európai Parlament tizenhat és az Eu­rópai Bizottság két tagja. Ma­gyarországot a kezdettől fog­va Balázs Péter helyettes ál­lamtitkár, Szájer József (Fi­desz), Vastagh Pál (MSZP) képviseli. NÉVIEGY Vastagh Pál parlamenti képviselő, az Európai Konvent tagja Kora: 57 év Diploma: JATE Jogtudományi Kar (1971), az állam- és jog­tudomány kandidátusa (1986) Parlamenti munka: a rendszerváltás után kétszer a Békés me­gyei MSZP-listáről, kétszer egyéni választókerületből jutott man­dátumhoz. 1990-től az Alkotmányügyi Bizottság tagia, jelenleg elnöke, 1992-től az európai ügyekkel foglalkozó bizottság tag­ja. 1994-98 között a Horn-kormány igazságügyi minisztere. Családja: nős, három felnőtt gyermekük van. „A döntést közösen kell vállalni” Miskolc (ÉM - OlKa) - Az összefogás, az egységes szem­lélet a cél, ezért nem szabad engedni, hogy az uniós csat­lakozás megosztottságot eredményezzen - mondta dr. Somody Imre a BÖKIK kül­döttgyűlésén nemrégiben tar­tott EU-fórumon.- Ha komolyan vesszük azt a lehetőséget, amit az uniós tagság kínál, nem kérdés, hogy Ma­gyarország csatlakozik-e. Nagyon fontos az is, hogy a döntést kö­zösen vállaljuk, s nem engedhet­jük meg a csoportosulást a csat­lakozást ellenzők és támogatók ff ............... A csatlakozással egy célnak kell a szemünk előtt le­begni: a jobbra való törekvésre. Dr. Somody Imre, ELNÖKHELYETTES ..................................ff között, hiszen egy a cél: Ma­gyarországot minden téren egy magasabb szintre emelni. Ez egy olyan folyamat, ahol újdonságok vannak, sőt változtatási kény­szer, de fontos, hogy mindezt ki­hívásként kezeljük - hangsúlyoz­ta Somody Imre, az Európai Uniós Kommunikációs Közala­pítvány elnökhelyettese. Az elnökhelyettes az elmon­dottakat egy példával támasztot­ta alá: ha az ember építkezik, so­kat kell dolgoznia, számos gond adódhat, de azért küzd, mert a szeme előtt lebeg a cél, vagyis a kész ház képe. Ilyen az unióra való felkészülés, s maga a csat­lakozás is. Mint hangsúlyozta: azért kell dolgozni, hogy egy biz­tonságos, védett, kiegyensúlyo­zott nemzet legyünk. Kitűzték a célokat A megyei kereskedelmi és iparkamara XX. küldöttgyű­léséről szólva Bihall Tamás elnök (képünkön) elmondta: számba vették a feladatokat, s olyan célo­kat tűztek ki, mint például gazdaságfej­lesztő társa­ság létrehozá­sa, termelési társulások ala­pítása, továbbá kapacitás-tér­képet szeretnének kialakíta­ni, ami irányt mutat, hogy hol lehet igénybe venni a he­lyi vállalatokat. Ismertette továbbá, hogy a tavaly nőtt kamarai tagság, megközelíti a 3 ezres létszámot, valamint anyagi bázisuk is biztos ala­pokon áll. * Térkép az iskoláknak. 3500 Eurőpa-térképet készíttetett az Európai Bizottság, amelyet az Oktatási Minisztérium pos­tázott az ország valamennyi általános iskolájának. Fotó: Végh Írországba mehetünk... Miskolc (ÉM) - A Tizenötök közül Írország elsőként tette meg a jogi lépéseket annak érdeké­ben, hogy a 2004-ben csatlakozó országok munkavállalói a belé­pés után korlátozások nélkül dol­gozhassanak az unióban. Az ír kormány már korábban is jelez­te szándékát, hogy megnyitja munkaerőpiacát az új tagok előtt. A dublini kormány mun­kaügyi minisztere szerint az ír gazdaságnak továbbra is szük­sége van a határokon kívülről érkező munkavállalókra. Íror­szágban tavaly 40 ezer külföldi dolgozott és 35 százalékuk - 14 ezer - volt EU-n kívüli. Lassabb felzárkózás?! Budapest (ÉM) - Követke­zetes költségvetési politikával 2007-2008 körül az euró felvált­hatja a forintot - jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki sze­rint az euró bevezetése külö­nösen előnyös lehet egy olyan kis ország számára, mint Ma­gyarország. Ugyanakkor úgy véli, hazánk még nincs felké­szülve arra, hogy kihasználja az unió kínálta lehetőségeket, így felzárkózása az EU- átlagho.z lassabb lehet, mint a korábban csatlakozóké.

Next

/
Thumbnails
Contents