Észak-Magyarország, 2002. december (58. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-24 / 299. szám
2002. december 24., kedd ÉSZAK-MAGWMRSZA6 # KARÁCSONY / 11 DÍSZEK A FÁN Ezüstös angyalka Dr. Csiba Gábor, a megyei kórház főigazgató főorvosa nagy családból származik, s maga is három gyermeket nevel. Egyetlen dísz van, amely a hajdani és a mostani karácsonyokat összeköti: egy ezüstös angyalka.- Ami fontos számomra, hogy gyermekkoromban is ott volt a várva várt karácsonyfán, s minthogy „eloroztam” otthonról, most is ott díszeleg a fő helyen, szem- magasságban a fenyőnkön. Csiba Gábor azt is elárulta, nem véletlen, hogy az angyalka mindig ugyanarra a helyre akasztja a kedves díszt. Ugyanis személyesen ő az „angyalka” a családban: ő az, aki a nagyszoba‘sarkába csempészi a fenyőt, mindig feketefenyőt, s ő, aki feldíszíti azt, majd alácsempészi az ajándékokat. Ilyen minőségében arra törekszik, hogy lehetőleg minden egyes karácsonyfa a leginkább hasonlítson az előzőekre. Csiba Gábor és az angyalkája Fotó: B. T. A gólya a központi helyen- Az egyik, gólyát formázó karácsony- fadíszünkhöz kifejezetten kötődöm. Gyermekkori emlék - sorolja Tünde, a jósnő -, nagymamámtól, vagy édesanyámtól kaptam, pontosan nem emlékszem. Mint ahogy magára az ajándékozásra sem, mégis valamiért nagyon szeretem: mindig jó érzéssel tölt el, amikor a fenyőfán látom. A karácsonyfán kitüntetett helye van. Mi- .vel sokakkal szemben számomra nem a fa csúcsa, hanem a középső része jelenti a fán a központi helyet, minden ünnep alkalmával oda kerül. Előtérben a gólya Fotó: Ádám János „Hagyományok nélkül” Forray Mariannák, a megyei népművészeti egyesület vezetőjének nincs kedvenc dísze. Mikor kicsik voltak a gyerekek, külön családi program volt a karácsonyfadíszek készítése: szalmából, papírból, tobozokból lettek szép - ám „múlandó” - faelemek.- Néhány éve minden évben másféle karácsonyfát készítek - mondja a népművész. - Előfordul, hogy vásárolok valamilyen kedves díszt, s ahhoz találom ki a többit. Tavaly a fenyőfára fehér díszek - horgolt angyalkák és csillagok - kerültek. Miután nagy a család - hat gyermeket neveltem - jut hely a díszeknek: a tavalyiak idén az egyik lányom fáján Jelennek meg”, s nagyon örülnék, ha tetszene a náluk született pici unokámnak. Az adventi díszeim most fehérek és ezüstösek, tetszik ez az elegáns kombináció. Tüllszerü díszecskékre gondoltam, remélem, lesz időm megcsinálni... Forray Mariann Fotó: Bujdos Tibor Karácsony és az első pesti műfenyő Jézuska és alma, dió helyett - immár bolti ajándékkal teli zsákkal érkezik a Télapó Ajándékozni öröm, ajándékot kapni még inkább az (Illusztráció) Fotó: Bujdos Tibor Búss Gábor Olivér Miskolc (ÉM) - Az első budapesti karácsonyfa műfenyő volt... Hazánkban katolikus vidékeken angyalkának, a protestánsok közt Jézuskának nevezték az ajándékot hozót - ma pedig úgy tűnik, teljesen összekeveredett a Jézuska és a Télapó. A keresztény egyház a IV. század óta ünnepli december 25-ét Jézus születésének napjaként, a középkorban a karácsonnyal kezdődött az esztendő, az ókori hitvilágban pedig a téli napforduló, a nap újjászületésének ünnepe volt - tudtuk meg dr. Tátrai Zsuzsanna néprajzku- tatótól, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársától. A karácsonyi ajándékozás ókori előzményeként január elsején a rómaiak süteményt, gyümölcsöt adtak egymásnak. A kai’ácsony a 17. században vált családi ünneppé, az ajándékot hozó Kisjézust először egy 1601-es kép ábrázolja, ezen a Kisjézus Szent Kristóf vállán ül. Gyed Moroz A magyar népi, paraszti hagyományokban a tárgyak ajándékozása, különösen a boltban vett tárgyaké, csak 1945 után terjedt el, a polgári rétegekből szivárgott le az egyre több vásárlási lehetőséghez jutó parasztsághoz - hangsúlyozta a néprajzkutató. Addig általában valamiféle vendéglátás jelentette az ajándékozást, például a gyerekek kaptak tojást, almát, diót, vagy a kántortanítók karácsony előtt ostyát sütöttek a falusi- akanak, azok terményt ajándékoztak nekik, amelyekből megvendégelték a tanítványaikat. A karácsonyi ajándékhozó „személyének” változása az elmúlt évtizedekben felgyorsult. Egyrészt a Jézuska helyett Télapót, sőt szovjet mintára Gyed Morozt előtérbe állító szocialista tömegkommunikáció miatt, másrészt pedig a nyugati fogyasztói kultúrából átszivárgó „üdítős” Mikulás figurájával, amelynek semmi köze sem Miklós püspökhöz, sem az egyházi figurákhoz, inkább egyfajta mosolygós téli apó, aki - és ez a legfontosabb - ajándékkal teli zsákkal érkezik. Papírfenyő Egy 354-ben írott kalendárium szerint Rómában 336- ban már megünnepelték a karácsonyt, a jeruzsálemi egyház azonban csak az V. század derekán vette át, az örmény egyházban mindmáig január 6-án emlékeznek meg Jézus születéséről. Magyarországon először Brunswick Teréz állított karácsonyfát 1824- ben, Pesten pedig 1826 körül a Podmaniczky család, a Fürdő utca és a Szél utca sarkán álló, Pollach Mihály tervezte házában. A fa papírból készült, mert a városban akkor még nem árultak fenyőt. Advent - fény A karácsony előtti 4 hetet adventnek nevezzük, a latin adventus szóból eredeztetve, melynek jelentése eljövetel, eljövetele Jézus Krisztusnak, Isten fiának. A keresztény egyház a VI. században vezette be, advent első vasárnapja egyben az új egyházi év kezdete is. Ebben az időszakban a hívők Jézus születésére készülnek, az és koszorú egyházban az adventi idő kettős tartalmú, egyrészt várakozás, másrészt bűnbánat. Az advent szimbolikus színe a lila, legfontosabb jelképe a fény. Legjellemzőbb szimbóluma és tartozéka az adventi koszorú, az első adventi koszorút 1839- ben Hamburgban, Johann Heinrich Wicherr evangélikus lelkész készítette. Ma Is élő karácsonyi hagyomány a betlehemes játék Fotó: Végh Csaba nyi „apróságokban” rejlik a legnagyobb változatosság és a legtöbb néprajzi érdekesség. Az egész Kárpát-medencében csak nálunk, az Aggteleki-karszt és a Galyaság falvaiban esznek karácsonykor tormát. A Bodrogközben az ünnepi vacsora sült tökkel zárul, amely a néphit szerint a bőséget biztosítja, a Bodrogközben és a Bükkalján vízben megfőzött aszalt gyümölcsöt is esznek a mákos tészta után. Az északi országrész jellegzetes palóc karácsonyi étele az ostya, vagy népi nevén molnárkalács. A kerek vaslapok között megsütött vékony tésztát felhen- gerítik, így az ostya kis rudacskák-csövecskék formájában kerül az asztalra. Az ostyasütő vasak általában mintázottak: évszámokat, monogramokat, katolikus vallási szimbólumokat (Krisztusmonogram, feszület stb.) sütnek bele a tésztába. Jellemző szokás az ostyaszentelés is. A karácsonyi ünnepi vacsorához számos hiedelem fűződik. A karácsonyi asztalt már reggel megterítik, vacsoránál egy almát annyifelé vágnak, ahány tagú a család - hogy mindig visszatérjenek a családi fészekbe -, a karácsonyi asztalról lehullott morzsát pedig összegyűjtik és a jószág takarmányába keverik vagy a tyúkoknak adják. Gomba, mák és angyalhurka Káposztaleves, sült tök az ünnepi asztalon Készül a mézeskalács Fotó: BT gombaleves, vagy helyenként jellemző a savanyú gombaleves. A Bodrogközben káposztalevest esznek, a Zemplén hegyi falvaiban a káposztaleves mellé sült gombát is tálalnak. A második fogás jellemzően valamilyen főtt tészta mákkal, nevezik mákos csíknak, mákos tésztának, mákos bobajkának is. A mák a bőséget, a jólétet szimbolizálja - talán ezért is maradt meg napjainkig a városi-polgári étkezési kultúrában is a mákos bejgli mint karácsonyi sütemény. A harmadik fogást a különféle csemegék jelentik. A megye minden vidékén jellemző a dió, a fokhagyma és az alma különböző formákban való elkészítése, (pl. aszalt alma, dió mézzel, dió fokhagymával), ezekben a harmadik fogásként tálalt karácsoMiskolc (ÉM - BGO) - A karácsonyhoz számos helyi hagyomány kötődik, vannak ételek, amelyek csak itt kerülnek az ünnepi asztalra. A néphagyomány szerint december 24. karácsony böjtje, az adventi „kisböjt” utolsó napja. Ezért az ünnepi vacsora a legtöbb helyen - kiváltképp a római katolikus vidékeken - hús nélküli ételekből áll. Persze ez alól is van kivétel, mint az „angyali kolbász” (angyalhurka) a mezőkövesdi matyóknál - tudtuk meg Tóth Arnold etnográfustól, a Hermán Ottó Múzeum munkatársától. Mint elmondta, az északkeleti országrészen a szenteste elfogyasztott ünnepi vacsora általáW ......................... Az ünnepi vacsora a legtöbb helyen hús nélküli ételekből áll. Vannak azért kivételek... Savanyúleves, gomba A levesfélékben a káposzta és a gomba dominál, általánosnak mondható a káposztalével főtt Tóth Arnold ETNOGRÁFUS ...................................w nosan három fogásból áll. Jellegzetes vonása, hogy az ünnepi vacsorában mindig van leves is - ez más vidékekre nem jellemző.
