Észak-Magyarország, 2002. november (58. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-07 / 259. szám
2002. október 7., csütörtök iSZAK-MAGYARORSZÁG $ KULTÚRA / 6 0 Jubileumi Kispál-koncert. A Kispál és a borz együttes lép föl november 8-án este 7 órától az Ady Művelődési Házban. A 15 éve működő zenekar jubileumi koncertturnéjának miskolci állomásán a csapat legsikeresebb dalaival, a mostani mellett az egykori tagokkal, valamint vendégzenészekkel találkozhat a közönség. 0 Társastánctanfolyam. Gyermekeknek és felnőtteknek szóló társastánctanfolyam indul november 8- án az Ady Művelődési Házban. A tíz héten át tartó, heti kétórás tanfolyamon többek között az angol és a bécsi keringő, a tangó, a slow-fox, a chá- cha-cha, és a csárdás lépéseit sajátíthatják el. 0 Nótaéneklési verseny. A Regionális Magyar Nóta Éneklési Verseny döntőjét tartják november 9-éndélelőtt 10 órától a miskolci Vörösmarty Művelődési Házban. A Napjainktól az Új Holnapig Miskolc (ÉM) - Miskolc irodalmi életéről rendeznek beszélgetést A Napjainktól az tJj Holnapig címmel november 8-án délután fél 4-től a Miskolci Galériában. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum, a Szépmesterségek Alapítvány, valamint az Új Holnap művészeti, irodalmi, társadalmi folyóirat szerkesztősége szervezte találkozó bevezető előadását Porkoláb Tibor irodalomtörténész, a Miskolci Egyetem adjunktusa tartja. A hozzászólók között lesz a tervek szerint Fecske Csaba Szabó Lőrinc-díjas költő; Jánosi Zoltán író, irodalomtörténész; Jenei László író, 1993-1994 között a Holnap főszerkesztője; Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, 1995-2000 között az Új Holnap főszerkesztője; Kárpáti Béla író, A Napjainktól napjainkig című kiadvány szerzője; Serfőző Simon József Attila-díjas költő, a Magyar írószövetség Észak-magyarországi Csoportjának titkára, 1991-1993 között a Holnap főszerkesztője; valamint Vass Tibor Kassák Lajos-díjas költő, 1995-1997 között és 2001-től az Új Holnap szerkesztője. Gyertyagyújtás Dérynétől a közelmúltban eltávozott Ábrahám Istvánig sok elhunyt művész emlékét őrzi a miskolci Színészmúzeum, ahol idén is egybegyűltek halottak napja alkalmából a Színészemlékház Egyesület tagjai: kedden gyertyagyújtással emlékeztek régi Játszótársaikra”. Fotó: D. K. EGYHÁZI HÍREK 0 Imádkozó KÉSZ. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elindította az Imádkozó KÉSZ mozgalmat. Legközelebb november 9-én délután 5 órától imádkoznak együtt a magyarság erkölcsi felemelkedéséért a miskolci Szent Anna- templomban. A bevezető elmélkedést Dr. Tamás Elvira orvos mondja. 0 Harangszentelés. A szirmabesenyői templom új harangját szenteli meg Katona István püspök november 9-én, szombaton délelőtt 10 órától. 0 Csendélet és csigaház. Üveges Tamás költővel beszélget verseiről és ars poeticájáról - A kolostori csendélettől a csigaházig címmel - Filip Gabriella, az Új Holnap szerkesztője november 10-én, vasárnap délután 5 órától a Mindszenti Plébánia Millenniumi Termében. Zenés varázsjáték MEH-es díszlettel Ende: Pokoli puncspancs című regénye alapján készül a Csodamalom új bemutatója Miskolc (ÉM - DK) - Hároméves kislányommal ne is jöjjünk vasárnap a Csodamalom Bábszínház premierjére?! - bukott ki belőlem a kérdés kicsit megriadván a díszlettől, ám a Pokoli puncspancs rendezője, Székely Andrea megnyugtatott: „nem sokkoljuk a gyerekeket, csak varázsolunk”... A díszletelemeket a méhtele- pen vásárolták kilóra a tervezők, Szigethi Dóra és Kocogh Anikó: fémhulladékok „díszítik” dr. Lidérczy Belzebub laboratóriumát. Ez az a hely, ahol - Michael Ende meseregénye nyomán - a doki és Tyrannja Vámpiria pénzboszorka az ördög megbízásából a természet kipusztításán fáradozik. Szolgáik, a varjú és a macska azonban rájönnek erre, és mindent megpróbálnak azért, hogy megmentsék a világot.- Endének ez a regénye nem annyira ismert, mint például a Végtelen történet vagy a Momo - mondja Székely Andrea -, bár játszotta már a veszprémi színház A jó szándékú állatok megmentik a világot Fotó: Dobos Klára és á Budapest Bábszínház is. Én egyik előadást sem láttam, csak olvasgattam a történetet, s többek között ezt a darabot javasoltam, mikor a miskolci bábszínház felkért rendezésre - itt ez az első munkám. Ez egy varázsjáték bábokkal, úgy gondolom, látványos produkció lesz, amit ráadásul Rossa László zenéje is erősít. Izgalmas környezetvédő darab várja a nézőket, nagyon „endei” a történet. A nagyobb óvodásoknak, iskolásoknak mozgalmassága, színessége - és tanulsága miatt szívesen ajánlom... Székely Ágnes bábos rendező, négy éve szabadúszó. Főbb rendezései: Táncol a Hold (ösz- szeállítás Weöres Sándor verseiből), A rút kiskacsa, Léghajó a dinoszauruszok földjén. Újabb esély az európai filmeknek. Miskolcon járt a kontinens moziügyét támogató Media Salles főtitkára Elisabetta Brunelia a Hevesy filmklubban Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM- DK) - Míg az amerikai filmeket gyakorlatilag az egész világon egyszerre adják, az európai filmeknél előfordul, hogy hiába nagyon jó egy alkotás, még a szomszéd országok moziigazgatói sem tudnak róla. De a költségvetésből reklámra már nem telik - elemezte a helyzetet miskolci látogatásakor Elisabetta Brunelia, az európai moziügyet támogató Media Salles általános főtitkára.- Az amerikai film még mindig domináns, ez ellen nincs mit tenni. Inkább arra kell megoldást találni, hogy a sikeres európai filmeket hogyan lehetne a határokon keresztül vinni - vetette fel a problémát Elisabetta Brunelia, aki egy konferenciára érkezett hazánkba, s egy napot Miskolcon is töltött Bíró Tibor, a Cine-Mis Kht. igazgatójának meghívására. - Gyártási oldalról több olyan európai alkotás kellene, amire bejönnek azok, akik nem szeretik a piacot elárasztó amerikai típusú filmeket. Jó lenne, ha minden műfajból teljes lenne a kínálat. Mi a forgalmazásban próbálunk segíteni, hiszen ha el is készülnek ezek a filmek, akkor sem cirkulálnak eléggé... A Media Salles az Európai Unió Media Programjának kezdeményezése az olasz kormány támogatásával az európai filmteijesztés és az információáramlás elősegítésére. Tagjai nemcsak az „uniós” országok, de például a Magyar Mozik Szövetsége isi Több program áll már mögöttük. Megszervezték például az európai mozihetet Európa száz városában - így Budapesten is, és támogatták gyerekek számára készült filmek forgalmazását.- Ez olyan esernyő, ami alá sok kezdeményezés befér: köztük a forgalmazás, a hivatásos mozisok képzése, a digitális technológia használata. Amikor az EU a 90-es évek elején elkezdte ezt a médiaprogramot, már létezett egy Eurimages nevű akció, aminek az a célja, hogy kooproduk- cióban, több ország részvételével gyártson filmeket. De ez nem elég, a filmeket el is kell adni! Ezért a Media Salles keretében már több filmet megmutattunk a moziigazgatóknak még mielőtt elkezdődött a terjesztésük, hogy tudjanak róla, várják, és tűzzék műsorra. Ahhoz, hogy a különböző embertípusokat behozzuk a moziba, különböző típusú filmek kellenek. Nyugat-Európában a 12-24 évesek a nagy „mozifogyasztók”, akik főleg az amerikai filmeket nézik. De az idősebbek mást is igényelnek, ezért van szükség széles választékra. Nem az az első számú cél, hogy megvédjük az európai filmeket, hanem hogy alternatívákat nyújtsunk - hangsúlyozta az olasz hölgy, aki maga is nagy mozirajongó. Lakóhelyén, Milánóban olyan moziba jár, ahol nem amerikai filmek teszik ki a műsor zömét. Szívesen megnézi a magyar alkotásokat is, bár mint mondja: „a magyar film kicsit nehéz”. De a választék szükségességét nem csak a filmekre érti:- Fontos, hogy mozikból is le-, gyen többféle. A multiplexek általában a bevásárlóközpontokban vannak, többnyire a város szélén. Tanulságos a londoni példa, miszerint a külvárosi multiplexek „kivitték” az éttermeket, kicsalogatták az embereket, s kiürült a belváros. Azóta változott a helyzet, a város támogatja a hagyományos mozitípust a belvárosban -, ezt minden város vezetésének meg kellene tenni! Van, aki nem akarja szagolni a popcornt, van, aki nem tudja megfizetni a multiplex magasabb belépődíját... Mozistatisztika - idén tizedszer A Media Salles kiemelt tevékenysége a statisztikák készítése. 92 óta minden évben megjelentetik az Európai moziévkönyvet, idén a 10. látott napvilágot 32 ország adataival: a mozitermek számától a leglátogatottabb filmekig. Érdekesség például, hogy Magyarországon 1990-ben az amerikai filmek részesedése 50 százalék volt, 99-ben 97 százalék. A moziba járási gyakoriság Nyugat-Európában 2,4 volt, ezzel szemben Kelet-Európábán még 1 sem, pedig a rendszerváltás előtt 5-6 alkalommal mentek évente moziba az emberek. Fő ok a jegyárak emelkedése. Negyven óra filmből húszórányi versenyben Miskolci Ismeretterjesztő Filmek Szemléje hétfőtől a vetítőteremben és a televízióban Miskolc (ÉM - ML) - Az Ismeretterjesztő Filmek Szemléjének 2002-es programja szerint, akinek Miskolcon arra támad kedve, hogy napi tizenkét órában természet- és dokumentumfilmeket nézzen, az november 11-től öt napon át megteheti ezt délután 2 órától éjfélig. Jövő hét hétfőtől indul az idei filmmustra. A miskolci filmfesztiválok 1989-ben megszakadt, addig azonban 29 évet megélt történelmi idejére emlékezve tavaly rendeztek először a fesztiválokra emlékeztető, egy héten át tartó filmes seregszemlét. A rendezvény különlegessége az volt, hogy míg az egykori rövidfilmfesztiválokat hagyományosan közösségi programként, nyilvános vetítésekre szervezték, addig a tavalyi újraélesztési kísérletben a főszerepet a televízió képernyője vette át. A versenyprogramot a Miskolc Városi Televízió sugározta estéről estére, viszont a szemle nyitó és záróeseményein kívül más, a nézőközönség által látogatható rendezvény nem akadt. Ezt a hiányt nem pótolhatta az sem, hogy a televízió stúdiójában a filmek vetítése előtt élő beszélgetésekre invitálták azokat a személyiségeket, akik valamilyen módon kötődtek a korábbi film- fesztiválokhoz. A tavalyi szemlét ezért ért bírálatból okulva idén a televízió kerül „lépéshátrányba”: a versenybe bekerült filmeket négy órával a városi televízió este 8 órai adáskezdete előtt - délután 4 órától - már levetítik közönség előtt a City Hotelben. Sőt, akik a nyilvános bemutató mintegy 50 fő befogadására alkalmas helyszínére korábban érkeznek, információs vetítéseken láthatják újra a tavalyi szemle díjnyertes filmjeit, valamint azokat a munkákat, amik terjedelmük, vagy éppen témaválasztásuk miatt nem fértek be a maximum félórás filmekkel számoló szemlébe. Az ismeretterjesztő filmszemle fő szervezőjétől, György István Balázs Béla-díjas filmrendezőtől megtudtuk: az idei miskolci szemlére közel negyven alkotó - rendező, operatőr - pályázott filmjeivel, amiből húszórányi versenyprogram állt össze. Noha kimondott műhelybeszélgetés nem szerepel a szemle forgatókönyvében, a filmesek némelyike várhatóan itt lesz azokon a nyilvános vetítéseken, amelyeken a közönségdíjról döntő társadalmi zsűri is dolgozik. A bírálóbizottság elnöke Szakály Sándor, a Duna Televízió alelnö- ke, tagjai pedig Jankura Péter Balázs Béla-díjas operatőr, Feledy Balázs művészeti író, a TIT részéről Juhász Nagy Katalin, valamint Veres József filmesztéta és Kuki László, a Miskolc Városi Televízió vezetője. A 2002-es miskolci Ismeretterjesztő Filmek Szemle ünnepélyes megnyitójának (november 11-én, 11 órakor) és záróprogramjának (november 16-án, 11 órakor) a helyszíne a miskolci Városháza Díszterme lesz.
