Észak-Magyarország, 2002. május (58. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-23 / 118. szám
2002. május 23., csütörtök ZÖLD OLDAL / 4 HÍRCSOKOR 0 Biciklivel Miskolcon. Június 2-án, vasárnap mutatkozik be a nagyközönség előtt a napokban alakult Kerékpárral Miskolcon Mozgalom: az első rendezvényét szervező civil kezdeményezés célja, amint nevéből is kiderül, a biciklizés népszerűsítése a megyeszékhelyen. 0 Ingyenreggeli ebpiszokért. Több berlini étterem ingyenes reggelivel kívánja „jutalmazni” azokat a kutyatartókat, akik háziállatuk ürülékét eltakarítják; „csere” bónuszpontok útján történik. A német főváros vendéglátós szervezetének ötletét a helyi köztisztasági vállalat karolta fel. 0 Tisztuló tó. A Tisza-tavon 120 hektárnyi területen végeztek vegyszeres növényirtást az elmúlt hetekben, hogy a vizet végleg megszabadítsák a felszínt is ellepő zöldtől, elsősorban a sulyomféléktől. A szert szóróeszközzel felszerelt motorcsónakról juttatják a tóba a vízügyi szerv szakemberei. Ezt az anyagot Nyugat-Európában ivóvíztározók és csatornarendszerek megtisztításához használják. PRAKTIKUS TANÁCSOK A komposztálás Miskolc (ÉM) - A háztartási hulladéknak csaknem harmada hasznosítható szerves anyag, amiből értékes komposzt nyerhető. A komposzt morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból - elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására - jön létre. Talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra vagy talajként cserépben, ültetőedényekben és kertben-közvetlenül felhasználható. Előnyök: Kevesebb lesz a szemét és olcsóbb a kezelése, igy kevesebb a szemétdíj. Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedéket, ezzel a levegőt se szennyezzük. A komposztálás során a szemünk előtt történik a természet önfenntartó körforgása, amelynek mi is aktív részesei vagyunk. Mi kerülhet a komposztba? 1. Minden növényi eredetű háztartási hulladék: zöldség- és gyümölcsmaradék (ha nem a halom tetejére tesszük, mert az vonzza a bogarakat, a legyeket, és a rothasztó baktériumok miatt kellemetlen szagot áraszthat), kávézacc, kiforrázott tealevelek, apróra tört tojáshéj, papír tojásdoboz, toll, szőr, gyapjú, növényevő állatok ürüléke a forgácsalommal együtt, kutyagumi (kis mennyiségben), fahamu. 2. Kerti hulladék lehullott levelek (néhány kivétellel), aprított nyesedék, elvi- rágzott növények, kaszálók. Nem kerülhet bele: üveg, porzsák és tartalma, fertőzött növényi maradvány, kemény, viaszos levelek, burgonyaszár, tarack, egész kenyér. Hogyan komposztáljunk? Alulra laza szálas hulladékot tegyünk, erre kb. 20 cm vastag réteget. Szórjunk rá néhány lapát földet, majd újra rétegezzük rá a szerves anyagokat. A legkedvezőbb arány: háztartási hulladék: 60, kerti hulladék 40 százalék. Az aprított, szerves hulladékot addig rétegezzük, míg el nem éri az egyméteres magasságot. Ez a méret a legalkalmasabb arra, hogy a komposztot lezárjuk és új komposzthalmot készítsünk. A hulladék összetételétől függően 3-4 hónap után talajjavításra alkalmas anyagot nyerhetünk. Komposztbemutató a Föld napján Az Észak-Magyarország környezetvédelmi melléklete, a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, valamint F. Nagy Zsuzsanna munkatárs közreműködésével és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készül Szerkeszti: Balogh Attila „Huncut a bíró” - dalolja a rigó A Magyar Madártani Egyesület idén a sárgarigót választotta az év madarának Egy fészekalja sárgarigó: (papíron) övék a 2002-es esztendő' Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A sárgarigó, persze, nem tudja, hogy az ó éve van, így nem is azért dalol boldogan, mert a Magyar Madártani Egyesület az idén központi szerepet szánt ennek a madárfajnak.- A 80-as évek elejétől minden évben kiválasztjuk az év madarát - hallottuk Dr. Jánossy Lászlótól, a Magyar Madártani Egyesület természetvédelmi igazgató- helyettesétől. - Általában egy veszélyeztetett madárfajt választunk, amelynek az adott időszakban fokozott mértékben vizsgáljuk az állományát. De talán ennél is fontosabb cél a fajnak az emberekhez való „közelítése”, megismertetése. Nem különleges ritkaságok kerülnek a listára, inkább az átlagemberhez közelebb álló fajok. Kétszer szenteltük már az esztendőt, például, a fehér gólyának, volt „éve” a füsti fecskének, a kerecsensólyomnak és, tavaly, a bíbicnek. S már azt is tudjuk, hogy 2003 a pacsirták éve lesz. Nagyon lehet örülni ugyanis, mikor a mezőn a pacsirta énekét halljuk, csakhogy 30 évvel ezelőtt még tízszer ennyien voltak. A sárgarigóra azért esett a választás, mert szép - és szép hangú - madár, amelynek csökken az állománya. Szerencsére azért még elég sok helyen találkozhatunk vele, fás ligetekben, fasorokban, de akár városi parkokban is felhangzik a „huncut a bíró” kiáltása. A sárgarigó egyébként nem igazi rigó, egy trópusi madárcsoporthoz, a má- linkófélékhez tartozik, ezért is aranymálinkó a népies neve. A fészke különleges - együtt építi a hím és a tojó -, a rostokból, háncsból, fűszálakból, műanyag szálakból (vagy ami éppen előkerül, készítettek már fészket szta- niolból is) összefont „lakás” az ágvilláról kosárszerűen csüng le. A madarat elsősorban az élőhely csökkenése veszélyezteti. Számtalanszor kivágják a fészkelőhelyüket, vagy sok rovarirtószert használnak, ami a táplálékforrás apadását eredményezi. A szakember szerint Magyarországon egyébként is nagyon sok vegyszert használnak, ami a termésen nem látszik meg olyan arányban.- Nagy szükség lenne a szemléletváltozásra, a biomódszerek megismerésére és alkalmazására - állítja Jánossy László. - Rengeteg apró lehetőség van: a levéltetveket a katicák boldogan megeszik, de, persze, tudjuk, hogy nincs belőlük olyan sok, mint a tetűből. Viszont a nikotin ugyanúgy megöli őket, mint egy klórozott „csudaméreg”. Vagyis lehet a kevésbé mérgező anyagokat ugyanolyan hatékonyan használni. Természetesen nem „használ” a madaraknak az sem, ha légpuskával lövik őket. Ha valaki ilyet lát, feltétlenül tegyen feljelentést! S amit még tehetünk akár a sárgarigóért: ha van kertünk, készítsünk fürdőhelyet számukra. Ahol akad egy kis, sekély „medence”, oda költeni is szívesebben mennek a madarak. Tanácsadás A Magyar Madártani Egyesület egy tanácsadó szolgálatot működtet gazdálkodók és területhasználók részére a 30/9593-114-es telefonszámon. Minden egyéb madárvédelemmel kapcsolatos kérdésre az ingyenesen hívható 80/203-796-os telefonszámon válaszolnak. Postaládafészek. A kedves meglepetések közé tartozik, mikor az emberfia kinyitja a postaládát, s nem az adóhivataltól érkezett levelet vagy áruházi katalógusokat talál benne, hanem egy madárfészket: többek között a cinegék használják előszeretettel költőhelyként. Lehetőség szerint ne nagyon zavarjuk őket - és szóljunk a postásnak is... Fotó: Dobos Klára Zöld-akció az ÉKF-nél: külön a szemetet Miskolc (ÉM) - A hulladék- gazdálkodásról szóló, 2000- ben hozott törvény jelentős feladatokat ró mind a hulladék termelőjére, mind a hatóságokra és az önkormányzatokra. A törvény végrehajtásának egyik feltétele a szelektív hulladékgyűjtés általános elterjesztése. Ennek lakossági elfogadtatása viszont komoly környezeti nevelést, szemléletformálást igényel, amire a környezetvédelem hatóságai évek óta nagy gondot próbálnak fordítani. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségnél az előzetes egyeztetéseket követően a Humusz és helyi tagszervezete, a Zöld Akció Egyesület vállalta fel a szelektív gyűjtés kialakítását. A lehetőségek felmérését követően kiderült: egyelőre csak a papír és a veszélyes hulladék frakció gyűjtésére van lehetőség. Az előbbit az RWE Umwelt Services Miskolc Kft. szállítja el díjtalanul, míg a használt labor- vegyszerek és az irodatechnikai, takarítási hulladék kezelését az Új Depónia Kft. végzi. A maradék szemét, azaz a többi frakció a hagyományos gyűjtőedényzet- be kerül. Minden helyiségbe, ahol szemétgyűjtő kosár található, kihelyeztek egy-egy kék papírgyűjtő kosarat, illetve minden dolgozó kapott egy asztali papírgyűjtőt, amibe azok az, egyik oldalukon használt irodai papírok kerülnek, melyek jegyzetelési-próbanyomta- tási célokra hasznosíthatók. Az papírhulladék különgyűjtésével 45-50 százalékkal csökkenthető a hagyományos módon elszállítandó szemét mennyisége, így lehetőség nyílik a szolgáltatás igénybevételének mérséklésére - számol be az eddig tapasztalatokról Demeter Zoltán, a Zöld Akció Egyesület helyi elnöke. TANÁCSADÁS AZ ÖKOLÓGIAI INTÉZETREN Bezárt magánvadaspark, denevérek a padlásfeljárón Civil természetvédők kezdeményezése nyomán számolták fel a szabálytalanságokat Miskolc (ÉM) - A Miskolci Állatsegítő Alapítvány az elmúlt héten fordult a Miskolci Ökológiai Intézet környezeti tanácsadó irodájához segítséget kérve. Heves megyében egy vállalkozó engedély nélkül, rossz körülmények között védett, illetve tartási engedélyhez kötött állatokat tart. Az állatvédő szakemberek helyszínelése nyomán kiderült, hogy egy örvösmedve és két farkas ügyében az ügyészség már büntetőeljárást folytat, s a bírósághoz továbbította az ügyet, és a Bükki Nemzeti Park is kezdeményezett lefoglalást. A Természetvédelmi Hivatal munkatársai a helyi hatóságokkal együttműködve ezen a héten állatkertekbe - köztük a Miskolci Vadasparkba - szállítják a védett állatokat (a medvét, a farkasokat, valamint páviánokat). Azonban a tartási engedélyhez kötött patások zárt téri tartása is külön engedélyköteles, emiatt a Heves megyei vadászati felügyelők az iroda tájékoztatása nyomán a napokban szintén intézkedtek. Az ügy tanulsága, hogy manapság nem érdemes „magánvadasparkot” létesíteni - engedélyek és szakmai hozzáértés nélkül. Arló környékén leégett egy fenyveserdő, s ennek tudható be, hogy új élőhelyet keresve váratlanul egy család padlásfeljáróján nagyobb denevérkolónia jelent meg. A tanácsadó irodába betelefonálókat ugyan nem, de szomszédait egyre inkább aggasztja a jelenség, félnek az állatoktól. Gyakran lehet hasonló megkeresésekkel - félelmekkel - találkozni. Az iroda az érdeklődőt arról tájékoztatta, hogy legjobb, ha megnyugtatja a környéken lakókat, minthogy a denevérek jelenlétének inkább előnye van, semmint hátránya, és elküldték nekik azt a kiadványt, amelyet az iroda nemrég jelentetett meg a Magyar Denevérvédelmi Alapítvány közreműködésével. Ebből megtudhatják, hogy valószínűleg korai denevérekről van szó, amelyek már naplemente előtt földközelben vadásznak, táplálékként jellemzően éjszakai lepkéket, repülő bogarakat (cserebogarat) fogyasztanak. Elképzelhető, hogy a lakott környezetet csak néhány hétre, kényszerből választották, s hamarosan megfelelőbb, természetes élőhelyet találnak maguknak. Fontos tudni, hogy valamennyi denevérfaj védett állat, élőhelyüket érintő tevékenység esetén (például szigetelés) a természetvédelmi hatóság, esetünkben a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának engedélyes szükséges.
