Észak-Magyarország, 2002. május (58. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-23 / 118. szám

2001. május 23., csütörtök ZÖLD OLDAL / 5 HÍRCSOKOR 0 Túra Izsófalván. A Szivárvány Óvo­dában is megemlékeztek a madarak és fák napjáról: a május 16-án déleló'tt leza­jlott izsófalvai rendezvény fő programja az akadályversennyel egybekötött túra volt. 0 Nem szeretik. A lakosság kétharma­da ismeri a génkezelés fogalmát. A GfK piackutató felmérése szerint ők pedig in­kább károsnak tartják, mint előnyösnek: különösen az idősek, a képzetlenek és a szegények. 0 Több jut. Az ipari kategóriába sorolt gazdasági szervezetek, mint legnagyobb környezetszennyezők, 2000-ben összesen 132 milliárd forintot (a GDP egy száza­lékát) fordítottak a környezet védelmére, kétmilliárddal többet, mint a megelőző év­ben - derül ki a KSH adataiból. IEGYZET Öko - luxuskivitelben F. Nagy Zsuzsanna Reklámszöveg. „A budai hegyek ma­dárlakta övezetében, az egyedi mikroklí­mában élő ereklyenövények társaságában, ahol már nyílnak az erdő-mező virágai, mára készen áll a harmadik évezred lakó­háza: az ÖKOHÁZ." Napelemes kiegészí­tő fűtési mód, klímagépek üzemeltetésénél keletkező hulladékhő meleg vízzé alakítá­sa, gyógyvizes pezsgőfürdő, aromaterápiás illatfülke, török gőzkamra, videokamerás megfigyelés, mediterrán kert tóval és víz­eséssel, számítógéppel ellátott kupola (a ház agya), ahol kérésre még a lakók élet- vezetési szokásait is számon tartják. (Há­nyán vannak például a szaunában?) A többszörösen díjazott objektum felvet néhány kérdést. Hogyan lehet „öko" valami, ami a ter­mészeti környezet teljes letárolásával járt, a természet egyszerűsége helyett energiafa­ló mesterséges pótmegoldásokat alkalmaz, s távol áll minden mértékletességtől? Az energia-körforgalomban csak itt-ott mutat­ványszám egy-egy kollektor, környezetba­rát technológia, a tervezőknek eszükbe se jutott valóban erre építeni a rendszer mű­ködését. A technológiák divatból, önmagu­kért működnek, árfelhajtó szerepük van - a luxust szolgálják, bizonyítékául, mily csodálatos is az emberi alkotóerő. Félő, hogy az öko-divat sodrában so­kan otthon helyett, egészségük védelme érdekében, a környezeti hatások elől me­nekülve, pénzt, családot, békességet nem kímélve mindent megtesznek, hogy lakást szerezhessenek ilyesfajta objektumban. Az ökoépítészet az épület és a termé­szet kapcsolata iránt fokozott felelősséget érző irányzat. Fő célja a természeti körfolyamatokba il­leszkedő épület létrehozása. Eleme lehet a vályog, a fa falazat, a zöldtető, a megújuló erőforrások használata: napkollektor, esővíz­gyűjtő, nádgyökérzónás szennyvíztisztító. Ezzel szemben a divatból, üzleti szándék­ból épített ökoház a természeti erőforrások­ból folyamatosan rabol, aminek ára van. Csak legyen aki megfizeti. Van, aki megfizeti... HÁLÖZÖLDÍTŐK wwwc3.hu/ngo/greenpoint Az oldal címe - „Magyar Zöld Pont” - sokat ígér, az­tán valamivel kevesebbet ad, legalábbis első ránézés­re. A kezdőpillantás arra a logikára ragadtatja a gya­nútlan nézelődőt, hogy fel­tételezze: valamiféle nemzetközi együttmű­ködés hazai mutációjára akadt. önmeghatározása szerint ez a site az internetet látogató természetbarátok talál­kahelye hívatott lenni. Fő profiljaként a Bős-Nagymaros-ügyi hágai perről való hír­adást jelöli meg, de „más, eddig a neten nem vagy alig található témákkal” is fog­lalkoznak. A menüsorban ezek sorakoznak: Infoterra, KKA, környezetbarát termékek, ISO környezetirányítás, horgászhírek, és a végén valami különleges: naturista hírek. Utóbbi két link azonban nem működik. „Időutazás” a zöld ösvényeken A kastélyparkok egyebek mellett azt is jól érzékeltetik, mit is jelent az idő múlása Szép természeti környezetben bújnak meg a tradicionális épületek Fotó: Dobos Klára Füzérradvány (ÉM - MG) - Sok felől közelíthetünk a múlthoz: a kastélyparkok pél­dául jól érzékeltetik, mit is jelent az idő múlása, meny­nyi minden hordozza magá­ban a tegnapot. S talán leginkább a több száz éves fák árnyékában - háttérben egy szép klasszicista vagy barokk épülettel - tudatosul­hat: a múlt nem holt anyag. Megyénkben több helyen is le­hetőség nyílik efféle természeti időutazásra. Az egyik legismer­tebb és legszebb védett területünk a füzérradványi kastélypark. Már a bevezető fasor is lenyű­göző látványt nyújt: cédrus for­májú, franciaországi tengerparti fenyők szegélyezik az utat. A te­rület már 1826-ban vadaskert volt. A múlt század elején Zinke Ferenc kertész kapta feladatul a gyertyános-tölgyes erdő parkosí­tását. Zinke angolkertté alakítot­ta át a területet: a tisztásokra tá­volról idehozott fajok csoportjait ültette. Találunk itt a hatalmas platánok, óriástölgyek, hársak között többek közt japánciprust, selyemfenyőt, barkóca berkenyét. Gazdag növénytársulás jellem­zi a golopi kastélyparkot is: mag­askőris, tiszafák, platánok, me­zei juhar, ezüstjuhar - ma már jóformán csak a növényzet őrzi a hajdani kert romantikáját. A kékedi kastély környezeté­nek a múlt században telepített faóriások adnak varázst. A pá- cini reneszánsz kastély ligetének egyik különlegessége a fekete nyír, de az egykori morotva- és ártéri erdőn kialakított területen még számtalan fafajta látható. Hol lakik a fakúsz? A boldogkőváraljai kastélypar­kot az 1700-as években alakítot­ták ki. A területen átvezető Te- keres-pataknak s az általa táplált tónak fontos szerepe van a kü­lönleges mikroklíma kialakításá­ban. A nem mindennapi növény­zet nem mindennapi állatvilág számára biztosít lakhelyet: a ma- dárseregletben találunk erdei fü­lesbaglyot, rövid karmú fakúszt, örvös és szürke légykapót, meggyvágót. A vízivilág lakói között pedig van például pettyes gőte, vízisikló, tőkésréce. Az egykori „művház” Sokféle madár otthonául szol­gál a borsodivánkai kastély­park is, ahol a madarak mellett a denevérek is szép számban ta­nyáznak. A kertek sorsát meghatározta - és ma is jelentősen befolyásol­ja - a kastélyok sorsának alaku­lása is. így a miskolci egykori Bárczy-kúria - a volt Gárdonyi Géza Művelődési Ház - jövője is kérdéses még, pedig a kúriát öve­ző két és fél hektáros arborétum­szerű park is megkövetelné, hogy minél hamarabb rendeződjön a terület sorsa: korukat és méretü­ket tekintve sem mindennapiak az itt látható tiszafák, platánok. Miskolci központtal „színezik” a természetet A CEEWEB 18 közép-európai ország 48 környezetvédő szervezetét koordinálja Miskolc (ÉM - BAL) - A Közép- és Kelet-európai Mun­kacsoport a Biodiverzitás Növeléséért közösségnek csak a neve ilyen ijesztő. Te­vékenységük annál barátsá­gosabb: az élővilág színeseb­bé tételében, a fajmegőrzés­ben vállalnak magukra feladatokat.- Mit jelent ez az utóbbi évek­ben egyre gyakrabban hallható tudományos kifejezés? - kérdez­tük kezdésként a munkacsoport nemzetközi koordinátorától, Sán­dor Judittól.- A biodiverzitás szó az élővi­lág sokféleségére, sokszínűségére utal. Arra az alapelvre, hogy le­gyen minél változatosabb egy te­rület élővilága, azaz éljen ott mi­nél több faj. Maga a munkacso­port pedig - eredeti angol nyel­vű rövidítéssel a CEEWEB - a természetvédelemmel, ezen belül a biodiverzitás növelésével foglal­kozó közép- és kelet-európai ci­vil szervezetek hálózata. Ma­gyarországról a Miskolci ökoló­giai Intézet, a Zöld Akció, illetve a Magyar Természetvédők Szö­vetsége a tagja; előbbiek felaján­lása folytán adódott úgy, hogy a szervezet központját Miskolcon alakítottuk ki. Itt három munka­társsal, plusz egy önkéntessel dol­gozunk.- Hogyan határozza meg sa­ját feladatát a CEEWEB?- Elsődleges feladatnak a rioi biodiverzitás-egyezmény végre­hajtását, betartatását, azaz az élő­világ sokszínűségének megőrzésé­vel kapcsolatos tevékenységek megvalósítását, koordinálását tartjuk. Az ENSZ Környezet és fejlődés című konferenciája 1992- ben a brazíliai városban deklarál­ta emiek fontosságát, meghatároz­va a hosszú távú célokat és felté­teleket. Az egyezményt országok - többek között hazánk - nevében írták alá. A CEEWEB segít a „klasszikus” természetvédelmi programokban: az élőhelyek fel- térképezésében, az ökológiai há­lózatok felmérésében - adott he­lyen milyen faj él, veszélyezteti-e valami, ezt hogyan lehet kivéde­ni -, fontos feladata ezen ismere­tek közzététele, magasabb szinten W.......................... Egy ilyen nagy hálózatnak már van módja „odaáll­ni” a legmagasabb fórumok elé. Sándor judit Koordinátor ....................................................M- a „nagy” és a különböző ágaza­ti politika szintjén - való megje­lenítése. Foglalkozunk még tré­ningek, képzések szervezésével.- Mint például?- Nemrég a bányarekonstruk­cióban résztvevők - egy bányász­cég munkatársai - számára tartot­tunk előadásokat. Ebben a témá­ban, mint sok másban, saját ku­tatási programjaink is vannak: ilyen volt a Tokaj-hegységben a bányászati tevékenység által ve­szélyeztetett élőhelyek feltárása. Más típusú feladatunk közé tarto­zik az európai uniós jog átvételét célzó előkészítő munka - minden­ekelőtt a Natura 2000 hálózatban készülő nemzetközi előírások, lis­ták kiegészítése, helyi viszonyok­ra adaptálása -, valamint külön­böző nemzetközi szerveződések tagjaként a természetvédelemmel foglalkozó civil társadalomnak a politikával való összekapcsolása. Egy ilyen nagy hálózat, amelyet Közép-kelet-Európából 18 állam 48 szervezete alkot, Albániától Litvá­niáig, már van módja „odaállni” a legmagasabb fórumok elé: Fi­gyeljetek csak, ennek a másféltu­catnyi országnak a félszáz szer­vezete nevében azt mondjuk, hogy így meg így kell ezt csinálni. GYEREKEK ÍRÁSAI A KÖRNYEZETRŐL „Mi lenne, ha nem volnának fák, virágok...?” A kistokaji és martintelepi általános iskolások fogalmazásai a természet védelméről Kistokaj, Miskolc (ÉM) - Környezet- és természetvé­delem - sokat beszélünk ró­luk. Mit látnak-hallanak ebből a kisiskolások? Az Észak-Magyarország felhí­vásának többek között a Kistokaji Általános Iskola, illetve a martintelepi Arany János Általános Is­kola 4. osztályos tanulói tettek eleget: az ő írásaik­ból válogattunk. A vizek világa mindig fontos az ember számára. A vizekben élő növények és állatok védelméről az ember gon­doskodik. Ezért ne szennyezzük a tavakat és a folyókat! Ne önt­sünk bele vegyszereket vagy sze­metet és más kártékony anyago­kat. A vizek olajszennyezésével nagy élőlénypusztulást tudunk okozni. Ezáltal elpusztulnak a vízben és a víz környékén élő ál­latok és növények. Különböző új­ságcikkek, hirdetések, tévéműso­rok hívják fel az emberek figyel­mét, hogy hogyan védjék meg vi­zeink tisztaságát. Mentsük meg vizeinket és védjük meg a természetvilágot! Schrott Alexandra Szerintem nem jó a környezet- szennyezés, mert az mindenho­va eljut (állatokba, növényekbe, sőt, még élelmünkbe is). Például a külföldi csirkéket is megmérgezték. De nem a csirke a fontos, ha­nem elsősorban a növények és az állatok. Sokan kivágják az esőerdőket anélkül, hogy meg­gondolnák, mit cselekszenek. A növények nagyon fontosak szá­munkra, mert oxigént termel­nek. Természetesen az ember is táplálkozik hússal, amit az állatokból nyer. Ha nem lenné­nek növények, nem lennének állatok sem, és így ember se lenne. Az esőerdő a legsokrétűbb nö­vény- és állatvilágnak ad ott­hont. Ha azonban tönkretétele a jelenlegi ütemben folytatódik, öt­ven év múlva már csak kevés marad meg belőle. A nagy panda vagy a bam­buszmedve a televízióból isme­rős, élete a természetben rejte­get még titkokat. Többet kell megtudnunk életmódjáról, hogy fennmaradását biztosítsuk. Á bambuszmedve a világ egyik legritkább emlősállata, ennek el­lenére mégsem tartják számon a súlyosan veszélyeztetett fajok között. A kaliforniai kondor, amely korábban a dél-kalifor­niai hegyekben élt, mára már nem található meg szabadon. Az új-zélandi bagolypapagáj a világ egyik legritkább madara. Be­csült állománya alig ötven pél­dányra tehető, így ez a röp­képtelen madár a kihalás szélén áll. Az oroszlánmajmocska a legveszélyeztetettebb majmok közé tartozik. Óvd a természetet, hogy más ’ állattal nehogy bekövetkezhesse­nek ezek! Pál Szilvia A világ nem létezhet növények és állatok nélkül. Gondoljunk csak bele, mi lenne akkor, ha nem volnának fák, virágok. Ak­kor emberek se lennének. Elég csak egy aprócska hiba, máris kiirtottuk egy állatfajnak a felét. Vagy amikor a tarlót leégetik, hány kis bogár hal meg? Sokszor a környezetvédők már nem tehetnek semmit! Ha most mi elrontjuk a világot, mi lesz 100 év múlva? Most kell csele­kedni! Ha most nem, akkor so­ha. Ne hagyjuk, hogy a világ el­pusztuljon! Ábrám Anna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents