Észak-Magyarország, 2002. május (58. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-09 / 107. szám
2002. május 9., csütörtök MUNKAERŐ / 7 OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kedves Úri Mariann! Kétgyermekes elvált, diplomás vagyok, (a levél megírásakor - A szerk.) 9 és fél hónapjá munka nélkül itt, Miskolcon. Minden erőfeszítésem ellenére nagyon valószínű, hogy a városban és a megyében nem fogok tudni elhelyezkedni. Azért, mert nincs munka, nincs állás számomra. Nem „nekem való”, (de) semmilyen! A fővárosba, Dunántúlra nem tudok elmenni megfelelő anyagi háttér híján. 5 és fél és 7 éves gyermekemet kellene nevelnem ebben a helyzetben úgy, hogy segítségre sehonnan' sem számíthatok. Nem azért fordultam az Ön kedves személyéhez, hogy segítségért folyamodjak - mert az én és sok-sok sorstársam gondjának enyhítéséhez az ország összes lapja is kevés lenne ilyen családpolitika mellett hanem azért, azzal a kéréssel, hogy legalább írjanak erről a létező és (talán) növekvő nyomorról. Mert nem írnak. Hallgatnak. Az utóbbi időben már a munka- nélküliség alakulásáról sem számolnak be, a szegénységgel kapcsolatos írások pedig végleg eltűntek a lapból. Én még két hétig (ez azóta már letelt - a szerk.) „hatalmas juttatással” munkanélküli státuszomat élvezem. Utána mi lesz? Vélhetően bekerülök a „holt lelkek” közé, ahogy egy szociológus kutató nevezi azokat, akik egyszerűen eltűnnek a munkaügyi statisztikából, „felszívódnak”. Nincs itt valami óriási feszültség, mely egy előbb-utóbb bekövetkező tragédiát sejtet a diadaljelentések közepette? Négy év alatt semmi sem történt. Még arra vonatkozóan sem, hogy milyen megoldások kínálkoznának a munkaerő-gazdálkodás egyre súlyosabb kérdéseire. Csupán annyi, hogy a civileket kizárták, az érdekegyeztetés intézményeit pedig leértékelték, illetve egyenesen a szőnyeg alá söpörték. Ki foglalkozik ma azzal, hogy Nyugat-Dunán- túlon a statisztika szerint mintegy 20 százalékkal több embert foglalkoztatnak, mint Észak-Magyarországon, és ez az arány egyre csak romlik-romlik. Nem közlésre szántam soraimat, de talán egy jegyzetet megérnek ezek a gondolatok és hozzávetőleg 80-100 ezer borsod megyei család növekvő gondjai. Meglévő gondok. Megmaradó gondok? Szívélyes üdvözlettel, egy olvasójuk Kedves szerkesztőség! Az Észak-Magyarország akkor ír a munkanélküliségről, ha az csökken. Mármint papíron csökken, mert a valóságban egyfolytában növekszik. Ezt a témát nagyon sok tárgyilagos és független újság megírta, maguk pedig, főleg az utóbbi időben, egyfolytában csak hallgatnak. Ilyen jó a helyzet B.-A.-Z. megyében? Már szóra sem érdemes? Jó lenne, ha megnéznék, mi is a valóságos helyzet! Kovács József SZÉCHENYI-TERV UTCA 1/P („P", MINT POLGÁR) Nevesincs falva (valahol Borsodban) Tisztelt szerkesztőség! Nagyon szívesen olvasnánk az Északban a borsod megyei munkanélküliség alakulásáról. Ezt a T. szerkesztőség eddig meg is tette, de csodák csodájára most, amikor újra romlik a helyzet és várhatóan 1-2 hónap múlva katasztrofális lesz, meg sem „nyikkannak”. Ezt is az Önök által kidolgozott választási etika diktálja? Vagy egyszerűen csak nem szabad ezzel foglalkozni? „Fejeket a homokba”? ÜDVÖZLETTEL SZABÓ FERENC ÉS BARÁTJA Kedves szerkesztőség! Jelenleg egyetlen szervezet sem tartja nyilván a regisztrációból kikerülő állástalanokat Az üres állásokra rögtön kiközvetít a munkaügyi központ Fotó: Bujdos Miskolc (ÉM) - A munka- nélküliséggel kapcsolatosan a legilletékesebb szerv a munkaügyi központ. Szinte mindent tudnak a témáról, mégis nehéz helyzetben vannak, amikor például arra keressük a választ, hova tűnnek a regisztrációból kikerülők.- A regisztrált munkanélküliek közül kikerülnek azok az ügyfelek, akik munkaközvetítés segítségével vagy anélkül, átmeneti vagy tartós álláshoz jutottak, illetve a munkaügyi központ által támogatott képző tanfolyamon vesznek részt - ismerteti Lóránt- né Orosz Edit, a megyei munkaügyi központ igazgatónője. Mint mondja, sok fiatal a sikeres felvételit követően kerül ki a nyilvántartásból, illetve vannak, akik nem regisztráltatják magukat. Előfordul az is, a munkanélküliek egy része időlegesen vagy véglegesen lemond arról, hogy munkát keressen, s megszakítja a kapcsolatot a munkaügyi központtal. Ez azonban az utóbbi években egyre ritkább, mert a támogatott munkahelyhez, közhasznú munkához vagy az önkormányzati rendszeres szociális segélyhez való hozzáférés feltétele, hogy fenntartsák a szervezettel az együttműködést.- A nyilvántartásban nem szereplő, de állás nélküli személyek számát és arányát jelenleg egyetlen szervezet sem tartja nyilván. Tapasztalataink szerint a nem regisztrált munkanélküliek jelentős része önkormányzati segélyekből, alkalmi vagy időszakos munkából él, de nem ritka az sem, hogy hogy a munkaképes körű fiatalok egy részét a szülők eltartják. Megfelelő munkaerő A betöltetlen álláshelyekkel kapcsolatosan megtudtuk, a regisztrált munkanélküliek létszámáról, illetve az álláshelyek számáról szóló statisztika havonta, az adott hónap 20. napján aktuális állapotot tükrözi. Betöltetlen állásként jelenik meg az is, amelyre már elindult a közvetítés, de a kirendeltségnek még nincs információja annak eredményéről.- Az aktuális állásajánlatoknál szinte minden esetben van egy 2-3 ezer fős megyei állomány, amely folyamatosan változik: részben betöltődnek az álláshelyek, részben újabbak jelennek meg. Nem jelentős mértékben, de előfordul hogy egyes kistérségekben, egyes szakmák (például varrónő, ügynök, szénégető, tanár stb.) esetében nem szerepel nyilvántartásunkban megfelelő számú, felkészültségű, az esetleges egyéb feltételeknek is megfelelő kondíciókkal rendelkező munkanélküli. Ilyenkor- bár a munkaügyi központ azonnal megkezdi a közvetítést- hosszabb időt vesz igénybe, amíg megtalálják a vállalkozás számára megfelelő munkaerőt. Többek között emiatt is maradnak üresen az álláshelyek hosz- szabb-rövidebb időre. Betöltetlenül maradt A feltárt és bejelentett, Illetve az üresen maradt álláshelyek száma a megyében (2002. első negyedév) Forrás: B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ Miért nem hisznek a számoknak? Miskolc (ÉM) - Az emberek többsége nem hisz a munkanélküliségről szóló statisztikáknak. Mi ennek az oka - tettük fel a kérdést? Szilágyiné Baán Anna, a BÖKIK titkára:- Munkanélküliségi vizsgálatokat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is végez, az ő eredményeik szerint a megyei munkanélküliségi ráta 5- 6 százalék, ami ellentmond az ismert 18-20 százaléknak. A munkanélküliségi statisztikákat a munkaügyi központoknál regisztráltak száma alapján készítik el, de sokan kiesnek a regisztrációból, vagy nem is jelentkeznek be. A feketemunkát végzőket sem jegyzik, s vannak, akik még sohasem dolgoztak. A felmérés elkészítésbe beszámító adatokat nem hozzák nyilvánosságra, csak a százalékot, ami így részleges eredmény. Ennek pedig ellentmond az „utcán szembejövő munkanélküliek” sokasága. Molnár János, Gönc polgármestere: Szegény világban élünk, s az időjárás is rátesz egy lapáttal, tovább sújtja a mezőgazdaságból megélhetést remélőket. Az ipari üzemek sem erre terjeszkednek. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, sokan elkényelmesed- tek, hozzászoktak a munkanélküliséghez. Legalábbis két évvel ezelőtt még kényelmesebb volt a minimálbérrel közel megegyező összegű segélyért otthon tűni. Mára némileg változott a helyzet, hiszen a minimálbért jelentősen felemelték, s azóta jobban igyekeznek akár közhasznú munkásként is elhelyezkedni az emberek. Hogy tetszik-e nekik? Sok esetben az iskolai végzettség hiánya miatt máshová nem is vennék fel a többséget. Ráadásul a szemlélettel is gond van, s , ha ideköltözne egy termelő cég, félő, hogy nem tudnák helybéliekkel feltölteni a létszámot, nem találnának kellő számú szakképzett munkaerőt. Dr. Barkóczi István, az ÉMGK elnöke: Hogy miért nem hisznek az emberek a számoknak? Talán azért, mert környezetükben sokan kikerültek a regisztrációból, s látják az elkeseredett próbálkozásaikat, hogy munkát találjanak. Ugyanakkor a dolog kétoldalú, munkáltatóként számtalanszor tapasztalom, nem is igazán akarnak elhelyezkedni a munkanélküliek. Pontosabban nem az elsődleges nekik a munka, mert kialakítottak egy életformát, amibe - sajnos ezt kell mondani - nem fér bele a normális munkamenet. Ráadásul nem ritkán olyan igényekkel állnak elő, mintha ők lennének abban a helyzetben, hogy diktálhatnák a feltételeket. Arról nem beszélve, hogy még mindig kicsinek tartják a munka- nélküli segély és a minimálbér összege közötti különbséget. Valószínűleg ezért van a jelentős mértékű munkanélküliség mellett is betöltetlen munkahely. Csapatmunka Miskolc (ÉM) - A képzések - a kereseti igényeknek megfelelően - a szaktudás mellett a kézségek felé tendálnak - tájékoztatott Soós Roland, az ÉRÁK igazgatója. Az Észak-magyarországi Regionális Átképző Központhoz (ÉRÁK) rendszeresen fut be a cégektől munkatársaik továbbképzésére igény. Az utóbbi idők elvárásairól szólva Soós Roland igazgató elmondta: már nem csak a szaktudás mérvadó, ugyanis a kommunikációs, vállalkozói és csapatmunka iránti készséget is figyelik, sőt a munkáltatók a szakterülettől függően igénylik.- Egy-egy szakképzés igénye ciklikus, viszont az informatikai és idegennyelvi ismeretek szintén fontosak a munkáltatóknak, ez egyaránt igaz a munkanélküliek és a munkaviszonyban állók át- vagy továbbképzésére. Erre mi is nagy hangsúlyt fektetünk - emelte ki az igazgató, aki azt is hozzáfűzte, hogy a munkaügyi központokkal folyamatosan végeznek felméréseket a munkapiaci igényekről. * Szllágylné B. A. Barkóczi István Önök gyakran írnak a közmunka-programokról. Nemrégiben néztem a Magyar Televízió 1-es csatornáján a Regionális Híradót. Mindkettő beszámolt arról, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium 120 közmunkást „alkalmazott” 55 000 forintos havibérért, a brigád vezetők pedig 70 000 forintos javadalmazásban részesülnek. Itt Miskolcon! Mi szakápolók és szakasszisztensek 15-20 év munkaviszonnyal 50 000 forintért végezzük azt a felelősségteljes munkát, amire hivatásszeretetből az életünket tettük fel. Nem az a baj, hogy akik csak a nevüket tudják - jobb esetben! - leírni 5000 forinttal többet keresnek, mint mi, hanem az, hogy nekünk legalább 100 000 forintot kellene keresnünk, ha „számítanánk”. Ha emberszámba vennének minket. írjam alá a nevemet? Juszt sem! Az országban több százezer ilyen „megbecsült” közalkalmazott van. Üdvözlet a kedves szerkesztőségnek +++ (Azért van az aláírásban egy plusz kereszt, MERT AZ AZT JELENTI: DR.) N agyon rossz az itteni helyzet. Munkanélküliek lettünk a férjemmel, így a miskolci lakásunkat nem tudtuk fenntartani, el kellett költöznünk vidékre, ahol olcsóbb az élet. A megélhetésünket az ismerősök ott segítik, ahol tudják. Urbán Ferencné (48), MUNKANÉLKÜLI A környezetemben nem tapasztalom a munkanélküliséget, mindenki dolgozik, de a kevés fizetség nálam és a családban is jellemző. Általánosságban korlátozottak a munkalehetőségek, a cégek nem alkalmaznak kisgyermekes anyukát. Liptai Ágnes (21), ÁPOLÓNŐ H elybéliként Vecsésre járok dolgozni. Sokan így vannak ezzel, kevés és rossz fizetségű itt a munka, bár a 20 százalékos munkanélküliségi ráta véleményem szerint magas, ugyanis sokan „nem hivatalosan”, de dolgoznak. C sato Pál (36), LAKATOS-HEGESZTŐ A családomban ugyan mindenki dolgozik, de a fizetések alacsonyak. A fiataloknak is kevés lehetőségük akad, éppen ezért próbálok én is a piac igényeinek megfelelően továbbtanulni, hogy legyenek lehetőségeim. Tóth János (19), TANULÓ A férjem 50 évesen munkanélküli lett, már nem alkalmazzák. Az én munkahelyemet is hamarosan felmondják, nem tudom, mihez kezdünk. Ahogy a kohászat és a nagyüzemek megszűntek sokan elvesztették munkahelyüket... Veres Gyuláné (48), RAKTÁROS