Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám

2002. április 19., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZftG# GAZDASÁG / 5 HATÁRIDŐNAPTÁR Kötelezettségeink Április 20. Bevallás: havi adóbevallásra kötelezet­tek előző havi adói, ideértve a járuléko­kat és az egészségügyi hozzájárulást is; évközi adóbevallásra kötelezettek előző negyedévi adói, ideértve a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást is; ha­vi, negyedéves, illetve gyakoribb áfa; játékadó; jövedéki adó; fogyasztási adó, fogyasztóiár-kiegészftés és környezet- védelmi termékdíj negyedéves öszesítő- je; munkáltató által levont és visszafize­tett jövedelemadó különbözete; engedély alapján gyakoribb költségvetési támoga­tás bevallása; mágneses adathordozón teljesített kifizetői, munkáltatói adatszol­gáltatás, illetve termőföld-bérbeadással kapcsolatos kifizetői adatszolgáltatás az önkormányzati adóhatósághoz; nyomtat­ványforgalmazók adatszolgáltatása Befizetés/támogatásigénylés: áfa; jöve­déki adó nettó összegének és előlegének különbözete; a havonta, illetve a negyed­évenként fizetők társaságiadó-előlege; fo­gyasztási adó nettó összegének és elő­legének különbözete; környezetvédelmi termékdíj; játékadó; munkaadói, munka- vállalói járulék; kulturális járulék; a reha­bilitációs foglalkoztatási hozzájárulás elő­lege; fogyasztóiár-kiegészftés, mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari exporttámoga­tás; az előző hónapra megállapított költ­ségvetési támogatás; engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatás külön­bözete; egyszeri támogatási előleg Osztalékot fizet a Tigáz Hajdúszoboszló (ÉM) - A Tigáz Rt. közgyűlése csütörtökön jóváhagyta a tavalyi évről szóló beszámolót, új igazgatóságot neveztek ki, s a felügyelőbizottság is új. A Tigáz Rt. közgyűlése jóváhagyta a 2001. december 31-vel lezárt éves beszámo­lót, mely szerint az üzemi eredmény 5324 millió forint, a nettó eredmény 4913 mil­lió forint. Az eredmények alapján a köz­gyűlés részvényenként 288 forintnak megfe­lelő 4 896 000 000 forint osztalék kifizetéséről, valamint a nyereség fennmaradó 46 639 080 forintnyi részének átviteléről határozott. A közgyűlés kinevezte az igazgatóság és a felügyelőbizottság új tagjait is, akik a 2004. üzleti évet lezáró közgyűlésig marad­nak hivatalban. Az új igazgatóság május 6-án tartja ülésén, s ekkor nevezi ki az elnököt és a vezérigazgatót. Koccintás-világrekordra készülnek Gyulán Gyula (ÉM) - Gyulára költözik a hazai „szeszipar”, itt rendezik meg ugyanis a III. Nemzetközi Kisüsti Fesztivált és Kiállítást, valamint en­nek keretében a X. Országos Kisüsti Gyümölcspálinka Versenyt. Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szö­vetsége adta át 2000-ben az első kisüs­tifesztivál után az országos pálinkaver­seny megrendezési jogát a gyulai fesztivál szervezőinek. Idén is két kategóriát hir­dettek meg, vagyis a bérfőzető magánsze­mélyek és a kereskedelmi célú pálinkafő­zők egyaránt nevezhettek. A versenypálin­kák beküldési határideje február 25-e volt, ezt követően kémiai vizsgálatnak, érzék­szervi és szakmai előzsűrizésnek vetették alá a versenymüveket. A legjobb 20 gyü­mölcspálinkát zsűrizik a fesztiválon. Lovász Sándor ötletgazda-főszervező tá­jékoztatásként közölte: a rendezvény cél­ja továbbra is az, hogy az igazi magyar pálinka elfoglalhassa az őt megillető mél­tó helyet; a pálinkafőzést, az ahhoz kap­csolódó kóstolásokat és programokat ide­genforgalmi látványosággá fejlesszék; va­lamint szakmailag körbejárják a témát a gyümölcstermesztéstől a főzésig, az igény­be vehető támogatásoktól az adózásig. Az április 12-14-e közötti rendezvényre a Vaj­daságból, Olaszorszából, Németországból, Romániából, Ausztriából és Lengyelor­szágból is vártak a magyarországi kisüs­tihez hasonló „testvérkészítményeket”. A három nap alatt reggeltől estig szó­rakoztató programokról, kóstolókról gon­doskodnak a szervezők, s reményeik sze­rint 10 ezer ember részvételével megdön­tők a 2001-ben felállított, 6671 fős egyszer­re koccintás világrekordját is. Fontos az állatorvosi ellenőrzés, s célszerű tartózkodni a kupecektől való vásárlástól Bár közel van, megyénkben nem fenyeget a sertésvész Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - FL) - Ser­téspestis miatt Bulgária déli részén 136, Romániában, a magyar határtól mintegy 50 kilométerre 282 jószágot semmisítettek meg. Az orszá­gos főállatorvos közlése sze­rint Magyarországon min­dezek ellenére nincs szükség rendkívüli intézkedésre. A sertéspestis észlelését köve­tően Bulgáriában, Plovdiv körze­tében a hatóságok bezárták az ál­latpiacokat és sertéseladási tilal­mat rendeltek el. A román szak­minisztérium illetékese hangsú­lyozta, hogy a betegség Arad me­gye más településein nem ütötte fel a fejét és szerinte nem áll fenn a veszély a sertéspestis továbbter­jedésére, így Magyarországra se. A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Állat-egészségügyi és Élel­miszer Ellenőrző Állomás igazga­tó-helyettese, dr. Hajtós István az állat-egészségügyi előírások foko­zott betartására hívja fel a figyel­met az említett esetek kapcsán.- Elsősorban a határ menti megyéket érintheti a járványve­szély. Ez megszigorított állator­vosi határellenőrzést követel mind a Magyarországra érkező, mind az országunkon áthaladó ál­latforgalom esetében. Borsod- Abaúj-Zemplénben a nagy létszá­mú sertéstartó telepeken a körze­ti főállatorvosok és a helyi állat­orvosok járványügyi szemléket végeznek, amelyek során ellenőr­zik a leglényegesebb állat-egész­ségügyi előírások betartását. Ide­gen személyek belépéséhez a me­gyei főállatorvos engedélye szük­séges, s annak birtokában is előírt a védőöltözet használata. Ugyancsak el kell végezni a beér­kező járművek fertőtlenítését - sorolta dr. Hajtós István. Mint mondta, nagyon fontos, hogy az állattartók csak vásár­tartó helyeken, marhalevél bir­tokában lévő eladóktól vásárol­janak sertéseket. Ezek esetében ugyanis biztos, hogy állatorvosi ellenőrzésen átesett állományból jutnak a jószághoz. Ugyanakkor tartózkodni kell a kupecek által autóról kínált olcsó süldők meg­vásárlásától, mert ezek esetleg il­legális úton kerülhettek eladójuk birtokába, s egészséges állapotuk nem garantált. Minimális kérelem egyszerűsített eljárásra Miskolc (ÉM - OlKa) - A korábban hatályos vámeljá­rási szabályok közel felét nemrégiben módosították. Ezen változásokról a közel­múltban tartottak előadáso­kat a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) illetékesei. A vámjogi harmonizáció 1999- 2000 évekre tervezett lépéseinek megtétele jogharmonizációs kény­szer volt. A legutóbbi Magyaror­szágról szóló véleményben azon­ban kritikát fogalmazott meg az Unió a lassúbb végrehajtás miatt, így elkerülhetetlen az előirányzott lépések mihamarabbi teljesítése. Mint arról Buzási Tibor, a VPOP megbízott osztályvezetője beszámolt, a termelési célú gaz­dasági vámeljárások rendszere csaknem teljesen igazodott a kö­zösségi vámjogi szabályozáshoz, így kiegészült az úgynevezett vámfelügyelet melletti feldolgo­zás vámeljárással. A módosult szabályok alapján az importalap­anyag felhasználhatóságával ex­portra történő termelés aktív fel- dolgozási vámeljárás alatt foly­tatható, amennyiben a feldolga- zás nem ipari vámszabad terü­leten történik. A feldolgozás külföldre történő kihelyezését biztosító passzív fel- dolgozási szabályozás feltételei a korábbihoz képest úgy módosul­tak, hogy a késztermék behozata­lakor fizetendő vámteher megál­lapításához a végtermék vámter- héből le kell vonni a feldolgozás­ra kiszállított termékre kalkulált „eszmei” vámteher összegét. A gazdasági vámeljárások mó­dosítása szükségessé tette a te­vékenységi engedélyezéshez kap­csolódó adminisztrációs kötele­zettséget, és ezzel összhangban a vámbiztosíték-rendszer tartalmi és szerkezeti átalakítását. Az uniós szabályozásban alkalma­zott mind három egyszerűsített eljárási formát átvettük, így le­hetővé vált hiányos árunyilatko­zat, vagy helyettesítő okmány benyújtásával megindítani a vámeljárást. A helyi vámkezelés­re jogosultságot szerző gazdálko­dó pedig vámhivatali jelenlét nélkül - elektronikus üzenetvál­tással - saját telephelyén is megindíthatja a vámeljárást. A jogharmonizációs csomag harmadik eleme a kötelező tari­fa- és származási információs rendszer hazai bevezetése. Az ed­digi tapasztalatokról szólva Buzási Tibor arról tájékoztatott, hogy ügyféli oldalról a tevékenységi en­gedélyek megszerzéséhez benyúj­tott kérelmek száma kevésnek mondható, így az egyszerűsített vámeljárások igénybevételére is minimális kérelem érkezett. Átszervezték a kedvezményeket is a vasútnál „A MÁV-nál eltöltött 20-30 év után miért nem jár a szabadjegy, illetve a végkielégítés?” Miskolc (ÉM - OlKa) -Lá­zadnak a MÁV egykori al­kalmazottai: akik jelenleg is a jogutód cégnél dolgoznak, a szabadjegy elvesztését, a már elbocsátottak pedig a MÁV-os évek végkielégítésbe való be nem számítását sé­relmezik. A MÁV egykori pályafenntar­tói többszörös átszervezés után a MÁV MTM Rt.-nél folytatták munkájukat - a korábbi jogosult­ságok biztosítása mellett. A vas­út 2001 februárjában kiszállt az rt.-ből, eladta a részvényeit, a cég neve azonban maradt MÁV MTM. Sőt, amikor egy munkás kérte a nyugdíjbeszámítás éveit a tb-től kiderült, hogy 2001 júliu­sában még mindig MÁV-dolgozó- ként volt nyilvántartva. Idén ja­nuárban a vasút elvette a társa­ság dolgozóinak szabadjegyét, mondván: nincs már közük hoz­zájuk. Igazságtalannak érzik A dolgozók igazságtalannak tartják az eljárást, hiszen ha ez így van, akkor miért nem kap­tak a MÁV MTM-től elküldőitek végkielégítést a MÁV-nál eltöl­tött évek után is. Mint hozzánk is eljuttatott levelükben írják: „...úgy érezzük, hogy 20-30 év szolgálat után legalább a vég- kielégítés megilletett volna min­ket! Nem mi hagytuk ott a vas­utat, hanem a MÁV csinált egy burkolt létszámleépítést...” Megkeresésünkre a vasút kép­viselője írásban tájékoztatta la­punkat arról, hogy a MÁV ’93-as részvénytársasággá alakulását megelőzően a nem alaptevékeny­séget - azaz a nem áru- és sze­mélyszállítást - végző kisegítő, mellék- és szolgáltató feladatokat ellátó egységeket leválasztotta, így a pályafőnökségeket, jármű­javító üzemeket, épületfenntartó­kat, kertészeteket, tervezőintéze­tet, vasútrendészetet stb. gazda­sági társaságokká alakították át. Ha a MÁV, illetve a MÁV Rt. nem ezt a stratégiát valósítja meg, annak idején több mint tíz­ezer munkavállalójára várt vol­na elbocsátás - többek között a miskolci térségben is. Ezekben az években közel 100 gazdasági társaságot alapítottak - emelte ki levelében dr. Bene Miklós, a vasút illetékese. Nincs jogszabály, de... A menetkedvezményeket ille­tően az irányadó főszabályokra hivatkozott. A vasútról szóló tör­vény a közlekedési minisztert hatalmazza fel az utazásra jogo­sultak körének és a jogosultság feltételeinek meghatározására. A szabályozás még nem történt meg, ám a MÁV Rt. vezetése a 100 százalékban elidegenített gazdasági társaságok esetében az ott dolgozó munkavállalók­Fotő: Végh Csaba nak a továbbiakban nem bizto­sítja a kedvezményt. Az irány­adó kormányrendeletben a meg­határozott adómentességre jogo­sultak köre ugyanis nem terjed ki a már nem vasúti munkavál­lalókra. A végkielégítés és szabadjegy kérdésében a megyei munkaügyi bíróság álláspontjáról is tájéko­zódtunk. Kérdésünkre dr. Tomá- né dr. Szabó Rita elnökasszony elmondta, hogy a végkielégítés ügyben több esetben is elsőfo­kú, nem jogerős ítélet született. A jogutódlás tényét megállapítot­ták, tehát jár ezen dolgozók ré­szére a végkielégítés. Bírósági álláspont- Az utazási kedvezmény meg­vonásának sérelme eddig nem te­relődött jogi útra, de a végkielégí­tések kapcsán indult eljárások al­kalmával megismertük a szindiká­tusi szerződés tartalmát, amiben az alapító és jogutód megállapodá­sa szerint a dolgozókat továbbra is megilleti ez a juttatás. Ebből ar­ra lehet következtetni, hogy utó­lag ezt - mint szerzett jogot - nem lehetne elvenni az alkalmazottak­tól - fűzte hozzá az elnökasszony. Az átalakulások története Több éves működés után át­szervezés miatt megszüntették a MÁV Miskolci Építési Fő­nökséget. Egy részéből kft. alakult, a gépállomási dolgo­zókat, vasúti forgalmi gépke­zelőket, nehézgépkezelőket, szerelőket pedig áthelyezték a MÁV Miskolci Pályafenntar­tási Főnökséghez. Újabb átszervezések után a dolgozók egy része a MÁV MTM Kft.-hez került. A beosz­tások, a telephely és a bérek maradtak a régiben, aki nem vállalta, megkapta a végkielé­gítést és jegymegváltást. Akik maradtak, azokkal aláíratott a kft. egy értesítőt, melyet a levél szerzői így idéztek: „A MÁV Rt.-vel fennálló munka- viszonya megszűnik, de a MÁV Kollektív Szerződésben biztosított jogosultságok to­vábbra is megilletik”. Dátum, érvényességi idő nem volt fel­tüntetve, de a dolgozók állítá­sa szerint megnyugtatták őket, hogy nekik, az „őskövü­leteknek” ez nem jelent vál­tozást. Közel 1 év múlva rt.-vé ala­kult a kft., amelyben többsé­gi tulajdonos a MÁV maradt, a szerződések és az ígéretek is maradtak a régiben...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents