Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám

2002. április 19., péntek KULTÚRA / HIRDETÉS / 6 HÍRCSOKOR 0 Barlangkoncert. Gerendás Péter ad kon­certet április 27-én, szombaton 18 órától a Baradla-barlang Hangversenytermében. 0 Dal és tánc. Gálaestet rendeznek a tánc világnapja alkalmából április 29- én Miskolcon, a Vasas Művelődési Köz­pontban 19 órától. 0 Tavaszi zsongás. A szirmai közössé­gi házban zenés összejövetelt rendez­nek április 20-án, szombaton 19 órától Tavaszi zsongás címmel. Koncert- és hangszerbemutató. Játékos komoly- és könnyűzenei koncer­tet és-hangszerbemutatót tartottak kisis­kolásoknak tegnap Miskolcon a Vasas Mű­velődési Házban, a Nestlé Fülharmóniák sorozat keretében. A gyerekeket a Buda­pest Juventutis Szimfonikus Zenekar, Rácz Zoltán, az Amadinda Ütőegyüttes tagja, a Bon-Bon együttes -illetve műsorvezetőként Hűvösvölgyi Ildikó -vezette be a „zene bi­rodalmába. Gitárpárbaj a Petőfi Csarnokban Budapest (MTI) - Gitárpárbaj lesz áp­rilis 30-án Budapesten a Petőfi Csarnok­ban a hangszer jeles művészeinek rész­vételével. A Petőfi Csarnokban tartandó koncert egyúttal a gitárzene ünnepe is, ahol az ország legjobbjai közül hatan ad­nak képet a rockgitározás mai színvo­naláról. 16 esztendeje - Felkai Miklós gi­táros ötlete alapján - a Petőfi Csarnok­ban már párbajoztak a hangszer művé­szei. Most, a hónap utolsó napján az ak­kori bajvívás résztvevői közül négyen - Felkai Miklós (Felkai Jam), Szűcs Antal Gábor (Skorpió), Tátrai Tibor (Tátrai Bánd) és Závodi János (Piramis, TRB) - szerepelnek. A koncerten hallható lesz Alapi István (Edda), Karácsony János (LGT) Kicska László (Edda) és Solti Já­nos (LGT) játéka is. llUpillHVVOLVI a gHIVI IHWHIll A Fügedi Márta Népművészeti Egyesület 20 éves jubileuma alkalmából rendezett nagy­szabású kiállítást a Miskolci Galériában, amelyet tegnap délután Bánszky Pál művészettörténész ajánlott az érdeklődők figyelmébe. A tárlathoz kötődően mester­ségbemutatók is lesznek jövő keddtől a ga­lériában. Fotó: Farkas Maya Miskolci kiadók a könyvfesztiválon Mádl Ferenc köztársasági elnök (középen) megnyitotta a fesztivált, majd végigjárta a helyszínt Fotó: MTI Miskolc (ÉM - DK) - Mádl Ferenc köztársasági elnök megnyitóbeszédével vette kezdetét tegnap délután a IX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Budapesti Kongresszusi Központban. A rendezvényen természete­sen megyeszékhelyünk kiadói is képviseltetik magukat. A Felsőmagyarország Kiadó elsősorban a Felsőmagyarorszá­gi Minerva és a Felföldi Kincses­tár sorozatban megjelent köteteit mutatja be az érdeklődőknek - hallottuk Serfőző Simontól, a ki­adó vezetőjétől. Ő személyesen most nem vesz részt a fesztivá­lon, annak ellenére, hogy a va­sárnapi rendezvényen, mikor a 60-70-75 éves írókat köszöntik - többek között Sütő Andrást vagy Jókai Annát - neki is az ünne­peltek között lenne helye. A kia­dót Kiss Gy. Csaba - úgy is, mint a fenti sorozatok szerkesz­tője —, Vasy Géza és Kilián Ist­ván tanulmányköteteikkel kép­viselik, s dedikálnak is. A szintén miskolci székhelyű Bíbor és WellPress kiadók ha­gyományosan együtt állítanak ki. A WellPress az egyre bővülő Vendégváró sorozattal jelentke­zik a fesztiválon, a Bíbor több­féle kiadvánnyal szerepel:-Bemutatjuk például a Magas Tátra túraútvonalai című nemré­giben megjelent kötetünket, de ­bár ez nem elsősorban tankönyv­fesztivál -, két tankönyvet is kiál­lítunk: az 5-6. osztályosoknak számára készült Tánc és dráma című tankönyvet és tanári kézi­könyvet, illetve a hatodikosoknak készült Hon- és népismeret című kötetet - mondta Borkúti László, a Bíbor Kiadó vezetője. A kiadó ma egy sajtótájákoztatót is tart a tankönyvekhez kötődően, ahol módszertani útmutatást kaphat­nak az érdeklődők. A kiadóvezetők általában több tárgyalást is leszerveztek erre a néhány napra, hiszen a fesztivál (egyik) lényege Borkú­ti László szerint, hogy jelezzék a szakma felé: - Élünk, dolgo­zunk. És fontos, hogy végre ta­lálkozhatunk, beszélgethetünk azokkal az emberekkel, akikkel máskor akár idő hiányában nem tudunk. A mi vidékünk várakban rendkívül gazdag Szerencs (ÉM - LL) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Múzeumi Igazgatóság, valamint a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Múze- ológiai tanszéke közös szerve­zésében konferenciát rendez­tek tegnap a Szerencsi Vár­ban „A várhelyreállítások és -hasznosítások Északkelet- Magyarországon” címmel. A „Szerencsi város napja” tisz­teletére rendezték éppen a Zemp­lén kapujában, a Rákóczi-vár mú­zeumtermében a konferenciát, hiszen az utóbbi években látvá­nyosan felértékelődött a régió vá­rainak szerepe a magyar kultú­ra és az idegenforgalom fejlődése terén egyaránt - hangsúlyozta bevezetőjében dr. Féld István, a Miskolci Egyetem tanszékvezető tanára -, s a szerencsi vár azon szerencsések egyike, amelyek lehetőségeit maximálisan kihasz­nálják. Az állami szerepvállalás a fel­tárások és helyreállítások szem­pontiából roppant fontos - jegyez­te meg -, s a jelenlegi várprog­ram folytatása nem szenvedhet csorbát, miután jelentős eredmé­nyeket értek el Fűzér, Regéc, Boldogkő, Ónod, Szendrő, Diós­győr várának régészei, építészei. A szakemberek minden említett objektum esetében beszámoltak á helyreállítás, állagmegóvás, a hasznosítással kapcsolatos építé­szeti megoldások, régészeti kuta­tások helyzetéről, ugyanakkor ké­pet is alkottak a rekonstrukció alatt, vagy előtt álló várak múlt­járól, jelenéről és jövőjéről. Veres László, a Hermán Ottó Múzeum igazgatója elmondta, a mi vidékünk várakban rendkívül gazdag, s a megye vezetése - a szakemberekkel együttműködve - komoly figyelmet fordít neveze­tességeink állapotának őrzésére, a lehetséges fejlesztések megvaló­sítására. A történelmi emlékhe­lyek egyrészt látványosak, más­részt pedig idegenforgalmi bevé­telek forrásai, ezért célszerű, ha az adottságainkat nem hagyjuk kihasználatlanul. Az Ónodi várat említette példaként, itt ugyanis országgyűlést tartottak 1707-ben, de az 1703-as Rákóczi-szabadság- harc évfordulója alkalmából 2003 bizonyára az Ónodi vár éve lesz. A konferencia sokak érdeklődését felkeltette Fotó: Liszkay László A vándorszínészet „ezermestere”: Telepi György Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A magyar színház egyik polihisztorá­nak, Telepi Györgynek állít emléket a Színháztörténeti és Színészmúzeum legújabb időszakos kiállítása. A vándorszínészet egyik ezer­mestere, a reformkor színházá­nak „mindenese” volt Telepi György, akinek munkássága Miskolcon élő leszármazottjai és a színészmúzeum jóvoltából újra reflektorfénybe került. Az első magyar díszletfestő Szatmáron Megyeri Károly társulatában kö­telezte el magát a színházmű­vészetnek, s gazdag pályája so­rán tevékenykedett szcenika­ként, színháztechnikusként, nemcsak fordított, de írt is szín­darabokat. Színészként komikus szerepekben aratott nagy sikere­ket. Nevéhez fűződik a kolozsvá­ri, a szabadkai színházak színpa­dainak építése, s alapítótagja volt a Nemzeti Színháznak.- Telepi egyike volt azoknak a polihisztoroknak, akik a hazá­ért való aggódástól vezérelve vé­gigjárták Magyarországot. Fon­tosnak tartották, és lámpásként éltették a magyar művészetben való hitet - jellemezte a művészt és korát a megnyitón Dobrik Ist­ván igazgató, majd a kiállított Telepi-festményekről szólt: - Na­gyon kedvesek és szépek ezek a képek. Megvallom őszintén, bor­zongató élmény volt, mikor meg­láttam a műveket, hiszen kétszáz év távlatából hagynak ránk üze­netet. Ezek a festmények azt a kort tükrözik, amikor a tájkép­festészetre a múlt felé fordulás volt a jellemző - ebben a kor­szakban készülnek például a festmények a régi várromokról, s 1835-ben Telepi is megörökíti Szeged várát. De ezek a képek mutatják azt a korhangulatot is, amelyben fontos volt az irodal­mi ihletettség. Telepi György régiónkhoz több szállal is kötődött. 1829 és ’33 között Kassán játszott - itt a Bánk bán bemutatóján egész családjával együtt fellépett. 1857-ben a miskol­ci színház avatásakor díszletképe­ket festett a teátrum számára - na­gyobb sikert aratva, mint német kollégája. Nyugdíjba vonulása után községi bíró volt Diósgyőrött, s 1855-ben Tardon halt meg. Veres Attila Telepi György port­réjával Fotó: Dobos Klára- Amit általában tudunk ró­la, hogy felesége családja bújtat­ta Tardonán Jókait a szabadság- harc bukása után - meséli Gyar­mati Béla a művészről. - Engem az lepett meg leginkább, hogy milyen sokoldalú volt Telepi: mindenből színházat tudott csi­nálni, nem kellett neki még vá­szon sem, csak papír, és megte­remtette azokat a színpadi cso­dákat, amikre a romantikus színháznak nagy szüksége volt. Hála az örökösöknek, most el­kezdtünk kutatni, s megtudtuk például a szláv egyházi nyelven íródott anyakönyvi kivonatából, hogy 1801-ben született, s görög katolikus papi családból szárma­zott, parókusok voltak apai­anyai ágon a felmenői. A kiállításon Telepi alkotásai mellett láthatjuk többek között Hetés Görgy színművész plakett­jeit, amelyek a reformkor kivá­lóságainak, Telepi kortársainak alakját idézik meg. S kiemelkedő fontosságú alkotás az az olajfest­mény, amelyet Veres Attila fes­tőművész, a színház dísz­letkészítő műhelyének vezetője készített Telepi Györgyről, s amelynek különböző korokat és életpályákat összekötő jelen­tőségét így méltatta Dobrik Ist­ván: - Külön öröm, szinte jelké­pes, hogy a portrét, amely most készült, olyan ember festette Ve­res Attila személyében, aki a XIX. század polihisztorainak egyik kései utódja, hiszen Ő is ugyanolyan színházban gondol­kodó képzőművész, amilyen Te­lepi volt.

Next

/
Thumbnails
Contents