Észak-Magyarország, 2002. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-19 / 91. szám
2002. április 19., péntek KULTÚRA / HIRDETÉS / 6 HÍRCSOKOR 0 Barlangkoncert. Gerendás Péter ad koncertet április 27-én, szombaton 18 órától a Baradla-barlang Hangversenytermében. 0 Dal és tánc. Gálaestet rendeznek a tánc világnapja alkalmából április 29- én Miskolcon, a Vasas Művelődési Központban 19 órától. 0 Tavaszi zsongás. A szirmai közösségi házban zenés összejövetelt rendeznek április 20-án, szombaton 19 órától Tavaszi zsongás címmel. Koncert- és hangszerbemutató. Játékos komoly- és könnyűzenei koncertet és-hangszerbemutatót tartottak kisiskolásoknak tegnap Miskolcon a Vasas Művelődési Házban, a Nestlé Fülharmóniák sorozat keretében. A gyerekeket a Budapest Juventutis Szimfonikus Zenekar, Rácz Zoltán, az Amadinda Ütőegyüttes tagja, a Bon-Bon együttes -illetve műsorvezetőként Hűvösvölgyi Ildikó -vezette be a „zene birodalmába. Gitárpárbaj a Petőfi Csarnokban Budapest (MTI) - Gitárpárbaj lesz április 30-án Budapesten a Petőfi Csarnokban a hangszer jeles művészeinek részvételével. A Petőfi Csarnokban tartandó koncert egyúttal a gitárzene ünnepe is, ahol az ország legjobbjai közül hatan adnak képet a rockgitározás mai színvonaláról. 16 esztendeje - Felkai Miklós gitáros ötlete alapján - a Petőfi Csarnokban már párbajoztak a hangszer művészei. Most, a hónap utolsó napján az akkori bajvívás résztvevői közül négyen - Felkai Miklós (Felkai Jam), Szűcs Antal Gábor (Skorpió), Tátrai Tibor (Tátrai Bánd) és Závodi János (Piramis, TRB) - szerepelnek. A koncerten hallható lesz Alapi István (Edda), Karácsony János (LGT) Kicska László (Edda) és Solti János (LGT) játéka is. llUpillHVVOLVI a gHIVI IHWHIll A Fügedi Márta Népművészeti Egyesület 20 éves jubileuma alkalmából rendezett nagyszabású kiállítást a Miskolci Galériában, amelyet tegnap délután Bánszky Pál művészettörténész ajánlott az érdeklődők figyelmébe. A tárlathoz kötődően mesterségbemutatók is lesznek jövő keddtől a galériában. Fotó: Farkas Maya Miskolci kiadók a könyvfesztiválon Mádl Ferenc köztársasági elnök (középen) megnyitotta a fesztivált, majd végigjárta a helyszínt Fotó: MTI Miskolc (ÉM - DK) - Mádl Ferenc köztársasági elnök megnyitóbeszédével vette kezdetét tegnap délután a IX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Budapesti Kongresszusi Központban. A rendezvényen természetesen megyeszékhelyünk kiadói is képviseltetik magukat. A Felsőmagyarország Kiadó elsősorban a Felsőmagyarországi Minerva és a Felföldi Kincsestár sorozatban megjelent köteteit mutatja be az érdeklődőknek - hallottuk Serfőző Simontól, a kiadó vezetőjétől. Ő személyesen most nem vesz részt a fesztiválon, annak ellenére, hogy a vasárnapi rendezvényen, mikor a 60-70-75 éves írókat köszöntik - többek között Sütő Andrást vagy Jókai Annát - neki is az ünnepeltek között lenne helye. A kiadót Kiss Gy. Csaba - úgy is, mint a fenti sorozatok szerkesztője —, Vasy Géza és Kilián István tanulmányköteteikkel képviselik, s dedikálnak is. A szintén miskolci székhelyű Bíbor és WellPress kiadók hagyományosan együtt állítanak ki. A WellPress az egyre bővülő Vendégváró sorozattal jelentkezik a fesztiválon, a Bíbor többféle kiadvánnyal szerepel:-Bemutatjuk például a Magas Tátra túraútvonalai című nemrégiben megjelent kötetünket, de bár ez nem elsősorban tankönyvfesztivál -, két tankönyvet is kiállítunk: az 5-6. osztályosoknak számára készült Tánc és dráma című tankönyvet és tanári kézikönyvet, illetve a hatodikosoknak készült Hon- és népismeret című kötetet - mondta Borkúti László, a Bíbor Kiadó vezetője. A kiadó ma egy sajtótájákoztatót is tart a tankönyvekhez kötődően, ahol módszertani útmutatást kaphatnak az érdeklődők. A kiadóvezetők általában több tárgyalást is leszerveztek erre a néhány napra, hiszen a fesztivál (egyik) lényege Borkúti László szerint, hogy jelezzék a szakma felé: - Élünk, dolgozunk. És fontos, hogy végre találkozhatunk, beszélgethetünk azokkal az emberekkel, akikkel máskor akár idő hiányában nem tudunk. A mi vidékünk várakban rendkívül gazdag Szerencs (ÉM - LL) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság, valamint a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Múze- ológiai tanszéke közös szervezésében konferenciát rendeztek tegnap a Szerencsi Várban „A várhelyreállítások és -hasznosítások Északkelet- Magyarországon” címmel. A „Szerencsi város napja” tiszteletére rendezték éppen a Zemplén kapujában, a Rákóczi-vár múzeumtermében a konferenciát, hiszen az utóbbi években látványosan felértékelődött a régió várainak szerepe a magyar kultúra és az idegenforgalom fejlődése terén egyaránt - hangsúlyozta bevezetőjében dr. Féld István, a Miskolci Egyetem tanszékvezető tanára -, s a szerencsi vár azon szerencsések egyike, amelyek lehetőségeit maximálisan kihasználják. Az állami szerepvállalás a feltárások és helyreállítások szempontiából roppant fontos - jegyezte meg -, s a jelenlegi várprogram folytatása nem szenvedhet csorbát, miután jelentős eredményeket értek el Fűzér, Regéc, Boldogkő, Ónod, Szendrő, Diósgyőr várának régészei, építészei. A szakemberek minden említett objektum esetében beszámoltak á helyreállítás, állagmegóvás, a hasznosítással kapcsolatos építészeti megoldások, régészeti kutatások helyzetéről, ugyanakkor képet is alkottak a rekonstrukció alatt, vagy előtt álló várak múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Veres László, a Hermán Ottó Múzeum igazgatója elmondta, a mi vidékünk várakban rendkívül gazdag, s a megye vezetése - a szakemberekkel együttműködve - komoly figyelmet fordít nevezetességeink állapotának őrzésére, a lehetséges fejlesztések megvalósítására. A történelmi emlékhelyek egyrészt látványosak, másrészt pedig idegenforgalmi bevételek forrásai, ezért célszerű, ha az adottságainkat nem hagyjuk kihasználatlanul. Az Ónodi várat említette példaként, itt ugyanis országgyűlést tartottak 1707-ben, de az 1703-as Rákóczi-szabadság- harc évfordulója alkalmából 2003 bizonyára az Ónodi vár éve lesz. A konferencia sokak érdeklődését felkeltette Fotó: Liszkay László A vándorszínészet „ezermestere”: Telepi György Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A magyar színház egyik polihisztorának, Telepi Györgynek állít emléket a Színháztörténeti és Színészmúzeum legújabb időszakos kiállítása. A vándorszínészet egyik ezermestere, a reformkor színházának „mindenese” volt Telepi György, akinek munkássága Miskolcon élő leszármazottjai és a színészmúzeum jóvoltából újra reflektorfénybe került. Az első magyar díszletfestő Szatmáron Megyeri Károly társulatában kötelezte el magát a színházművészetnek, s gazdag pályája során tevékenykedett szcenikaként, színháztechnikusként, nemcsak fordított, de írt is színdarabokat. Színészként komikus szerepekben aratott nagy sikereket. Nevéhez fűződik a kolozsvári, a szabadkai színházak színpadainak építése, s alapítótagja volt a Nemzeti Színháznak.- Telepi egyike volt azoknak a polihisztoroknak, akik a hazáért való aggódástól vezérelve végigjárták Magyarországot. Fontosnak tartották, és lámpásként éltették a magyar művészetben való hitet - jellemezte a művészt és korát a megnyitón Dobrik István igazgató, majd a kiállított Telepi-festményekről szólt: - Nagyon kedvesek és szépek ezek a képek. Megvallom őszintén, borzongató élmény volt, mikor megláttam a műveket, hiszen kétszáz év távlatából hagynak ránk üzenetet. Ezek a festmények azt a kort tükrözik, amikor a tájképfestészetre a múlt felé fordulás volt a jellemző - ebben a korszakban készülnek például a festmények a régi várromokról, s 1835-ben Telepi is megörökíti Szeged várát. De ezek a képek mutatják azt a korhangulatot is, amelyben fontos volt az irodalmi ihletettség. Telepi György régiónkhoz több szállal is kötődött. 1829 és ’33 között Kassán játszott - itt a Bánk bán bemutatóján egész családjával együtt fellépett. 1857-ben a miskolci színház avatásakor díszletképeket festett a teátrum számára - nagyobb sikert aratva, mint német kollégája. Nyugdíjba vonulása után községi bíró volt Diósgyőrött, s 1855-ben Tardon halt meg. Veres Attila Telepi György portréjával Fotó: Dobos Klára- Amit általában tudunk róla, hogy felesége családja bújtatta Tardonán Jókait a szabadság- harc bukása után - meséli Gyarmati Béla a művészről. - Engem az lepett meg leginkább, hogy milyen sokoldalú volt Telepi: mindenből színházat tudott csinálni, nem kellett neki még vászon sem, csak papír, és megteremtette azokat a színpadi csodákat, amikre a romantikus színháznak nagy szüksége volt. Hála az örökösöknek, most elkezdtünk kutatni, s megtudtuk például a szláv egyházi nyelven íródott anyakönyvi kivonatából, hogy 1801-ben született, s görög katolikus papi családból származott, parókusok voltak apaianyai ágon a felmenői. A kiállításon Telepi alkotásai mellett láthatjuk többek között Hetés Görgy színművész plakettjeit, amelyek a reformkor kiválóságainak, Telepi kortársainak alakját idézik meg. S kiemelkedő fontosságú alkotás az az olajfestmény, amelyet Veres Attila festőművész, a színház díszletkészítő műhelyének vezetője készített Telepi Györgyről, s amelynek különböző korokat és életpályákat összekötő jelentőségét így méltatta Dobrik István: - Külön öröm, szinte jelképes, hogy a portrét, amely most készült, olyan ember festette Veres Attila személyében, aki a XIX. század polihisztorainak egyik kései utódja, hiszen Ő is ugyanolyan színházban gondolkodó képzőművész, amilyen Telepi volt.
